Widget #NaN: support_center_article
Name: Prestressing in Detail - Model description (body)
ID: 9e466f52-e5a6-4543-9d32-164897c5165e
Show Raw Data
{
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "8 Bevezetés és anyagmodellek"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": "Europe/Prague"
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "7d9fac4b-fa97-49d3-a624-ddfab1bf7dee",
"url": "https://preview-assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/aa25e678-c691-4887-9f8f-b5ae0c4a4fb2/prestressing%20model_Detail_01.png",
"height": 605,
"width": 2141
},
{
"description": null,
"imageId": "7b26f280-9951-4255-98c4-90f558de030f",
"url": "https://preview-assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1c112ef0-c06a-4141-9d09-1e3cfa42d079/prestressing%20model_Detail__ACI.png",
"height": 605,
"width": 2141
},
{
"description": null,
"imageId": "cd6cee68-68e6-44b3-921a-4ccf8cd4df35",
"url": "https://preview-assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/035bbeed-4b37-4477-b848-8ee98b174f72/prestressing%20model_Detail_02.png",
"height": 361,
"width": 1387
},
{
"description": null,
"imageId": "3b267c80-ee0e-457f-af00-f74c91a48d7d",
"url": "https://preview-assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/a028db63-b458-44e7-945b-bedabb1a6785/prestressing%20model_Detail_03.png",
"height": 309,
"width": 1011
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "theoretical_background_detail___finite_element_typ",
"linkId": "85424e98-41cd-4bdd-a978-e4b540a10be5",
"urlSlug": "2-5-finite-element-types",
"type": "support_center_article"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A Compatible Stress Field Method (CSFM) egy 2D síkfeszültségen alapuló számítási módszer, amelyben a betont 2D végeselemekkel modellezik, amelyekhez 1D vasalási elemek kapcsolódnak kényszerfeltételek segítségével. A modellhez speciális 1D elemek is hozzáadhatók, amelyek a kötött feszítővasalást képviselik, és amelyek előfeszített, illetve utófeszített módon modellezhetők.</p>\n<p>A feszítővasalás modellezése hasonlóan történik a hagyományos vasaláshoz, tengelyirányú erőt átadó lineáris elemek segítségével. Minden egyes feszítővasalás-elem jellemzője a keresztmetszeti területe és anyagtulajdonságai. Ezeket a tulajdonságokat az alkalmazott szabvány (EN 1992-1-1, ACI 318-19 stb.) szerinti jellemző anyaggörbe határozza meg.</p>\n<p><strong>EUROCODE</strong></p>\n<p>A feszítővasalás feszültség-alakváltozás diagramja: a) Az EN 1992-1-1 szerint meghatározott feszültség-alakváltozás diagram; b) előfeszített vasalás kezdeti alakváltozása</p>\n<figure data-asset-id=\"7d9fac4b-fa97-49d3-a624-ddfab1bf7dee\" data-image-id=\"7d9fac4b-fa97-49d3-a624-ddfab1bf7dee\"><img src=\"https://preview-assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/aa25e678-c691-4887-9f8f-b5ae0c4a4fb2/prestressing%20model_Detail_01.png\" data-asset-id=\"7d9fac4b-fa97-49d3-a624-ddfab1bf7dee\" data-image-id=\"7d9fac4b-fa97-49d3-a624-ddfab1bf7dee\" alt=\"\"></figure>\n<p><strong>ACI</strong></p>\n<p>A feszítővasalás feszültség-alakváltozás diagramja: a) Feszültség-alakváltozás diagram; b) előfeszített vasalás kezdeti alakváltozása</p>\n<figure data-asset-id=\"7b26f280-9951-4255-98c4-90f558de030f\" data-image-id=\"7b26f280-9951-4255-98c4-90f558de030f\"><img src=\"https://preview-assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1c112ef0-c06a-4141-9d09-1e3cfa42d079/prestressing%20model_Detail__ACI.png\" data-asset-id=\"7b26f280-9951-4255-98c4-90f558de030f\" data-image-id=\"7b26f280-9951-4255-98c4-90f558de030f\" alt=\"\"></figure>\n<p><br></p>\n<p>A vasalási elemek tapadási modell segítségével kapcsolódnak a betonmodell 2D elemeihez, ugyanúgy, mint a hagyományos betonvasalás esetén. </p>\n<ul>\n <li>Olvassa el: <a data-item-id=\"85424e98-41cd-4bdd-a978-e4b540a10be5\" href=\"\">Végeselem-típusok</a></li>\n</ul>\n<p>A tapadási modell elemei lehetővé teszik a feszítővasalás és a beton relatív elmozdulását megfelelő nemlineáris jellemzőkkel. Ez helyesen modellezi a vasalás és a beton kohézióját, valamint az előfeszített vasalás lehorgonyzási modelljét is. Az utófeszített vasalás végi módosításait – pl. a horgonylemez – egy olyan elem modellezi, amelynek merevsége megfelel a feszítővasalás végén lévő horgonynak, a végső feszítőerő pedig területi teherként kerül a betonmodellbe a horgonylemez méretének megfelelő területen. A modell nem képes helyesen leírni a horgony alatti zóna helyi háromtengelyű feszültségállapotát, ezért ezt a zónát külön kell figyelembe venni. </p>\n<p>A vasalás húzási merevítő hatása a betonnal való kölcsönhatás miatt nem kerül figyelembevételre a feszítővasalásnál, mivel a feszítővasalás közelében lévő beton nyomott állapotban van.</p>\n<h2>Előfeszített vasalás</h2>\n<p>Az előfeszített vasalást az elem betonozása előtt feszítik meg; a feszítővasalás szinte mindig egyenes vonalban halad, ezért súrlódási feszítési veszteség nem lép fel. Miután a szükséges betonszilárdsági értéket elérték, a vasalást felszabadítják a horgonyblokkokból, ezzel aktiválva a feszítővasalást és átadva az erőket a vasalásból a betonba. Ez a hatás fizikailag egyenértékű a vasalás lehűlésével, és a hőterheléshez hasonló kezdeti alakváltozással modellezik. Ennek eredményeként a feszítővasalás feszültség-alakváltozás diagramja a fenti b) ábrán látható módon alakul. A számítási modell automatikusan kiszámítja a szerkezet deformációs válaszát az alkalmazott előfeszítésre, és ezáltal közvetlenül meghatározza az elem rugalmas alakváltozásából eredő feszítési veszteségeket.</p>\n<p>Mivel a feszítőerő ismert, és ezért a feszítési feszültség <em>σ</em><em><sub>pmo</sub></em> is, a vasalás anyagdiagramja a deformációtól való feszültségfüggéshez használható, és a következőképpen írható fel:</p>\n<p><em>\\[{{σ}_{p}}=~{{f}}({{ε}}-{{ε}_{0}})\\]</em></p>\n<p>Feltéve, hogy a vasalásban lévő előfeszítés kisebb, mint a folyáshatár (azaz az EN 1992-1-1, 5.10.3 fejezetében meghatározott feltételek teljesülnek), a kezdeti alakváltozás a következőképpen is kiszámítható:</p>\n<p><em>\\[{{ε}_{0}}=\\frac{{{σ}_{pm0}}}{{{E}_{p}}}\\]</em></p>\n<p><em>ε</em><em><sub>0</sub></em> - előfeszítésből eredő kezdeti alakváltozás<br><em>σ</em><em><sub>pm0</sub></em> - feszültség közvetlenül az elengedés előtt<br><em>E</em><em><sub>p</sub></em> - feszítővasalás rugalmassági modulusa</p>\n<p>Az előfeszített vasalás sajátossága, hogy a végek lehorgonyzása több különböző mechanizmus révén valósul meg – a vasalás és a beton molekuláris szintű tapadása, a vasalás felülete és a beton közötti érintkezési felületen keletkező súrlódás, a spirális vasalás mechanikai benyomódása a betonba, valamint a feszítővasalás átmérőjének növekedése, amelyet ék-mechanizmusnak vagy Hoyer-hatásnak neveznek. Az említett hatásokat a CSFM számítási modell az előfeszített vasalás végső zónájában a lehorgonyzási modell tulajdonságainak módosításával veszi figyelembe.</p>\n<p>Az előfeszített vasalás és a beton kölcsönhatása: a) spirális vasalás benyomódása a betonba; b) Hoyer-hatás</p>\n<figure data-asset-id=\"cd6cee68-68e6-44b3-921a-4ccf8cd4df35\" data-image-id=\"cd6cee68-68e6-44b3-921a-4ccf8cd4df35\"><img src=\"https://preview-assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/035bbeed-4b37-4477-b848-8ee98b174f72/prestressing%20model_Detail_02.png\" data-asset-id=\"cd6cee68-68e6-44b3-921a-4ccf8cd4df35\" data-image-id=\"cd6cee68-68e6-44b3-921a-4ccf8cd4df35\" alt=\"\"></figure>\n<h2>Utófeszített vasalás</h2>\n<p>Az utófeszített vasalást a szerkezet betonozása után feszítik meg. A feszítőberendezés közvetlenül a szerkezetben támaszkodik, így kiküszöbölve az előfeszítésből eredő rugalmas alakváltozás miatti veszteségeket. Miután a kívánt feszítőerőt elérték, a vasalást lehorgonyozzák, majd a kábelcsatornákat injektálják, ezáltal biztosítva a vasalás és a szerkezet közötti tapadást. Az utófeszített vasalás modellezésekor a számítás ezért több terhelési lépésre oszlik – előfeszítés, egyéb állandó terhek alkalmazása és változó terhek alkalmazása.</p>\n<p>Végeselem beton háló csatolt 1D feszítővasalás-elemekkel:</p>\n<figure data-asset-id=\"3b267c80-ee0e-457f-af00-f74c91a48d7d\" data-image-id=\"3b267c80-ee0e-457f-af00-f74c91a48d7d\"><img src=\"https://preview-assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/a028db63-b458-44e7-945b-bedabb1a6785/prestressing%20model_Detail_03.png\" data-asset-id=\"3b267c80-ee0e-457f-af00-f74c91a48d7d\" data-image-id=\"3b267c80-ee0e-457f-af00-f74c91a48d7d\" alt=\"\"></figure>\n<h4>„Előfeszítés\" terhelési lépés</h4>\n<p>A vasalás feszítésekor a vasalás merevsége nem kerül be a szerkezet merevségébe. Ebben a terhelési lépésben a lineáris elem merevsége nem szerepel a modellben; a vasalási elemeket egy helyettesítő teher váltja fel, amely megfelel a feszítési feszültségnek és a vasalás keresztmetszeti területének, ahogy a fenti ábrán látható. Miután a feszítésből eredő teljes terhelést elérték és ez a terhelési lépés konvergált, leolvasásra kerül az adott lineáris elem deformációja, amelynek alapján meghatározzák a feszítővasalás egyes lineáris elemeinek <em>ε</em><em><sub>0</sub></em> kezdeti alakváltozását.</p>\n<p>A feszítési feszültség a vasalás hossza mentén manuálisan megadható, vagy automatikusan kiszámítható a vasalás geometriája alapján. Ha az automatikus veszteségszámítást választják, figyelembe veszik a súrlódási veszteséget (az EN 1992-1-1, 5.10.5.2 vagy az ACI 318-19, 20.3.2 szerint) és a lehorgonyzás során bekövetkező vasalás-elcsúszást (horgonykúpok benyomódása). Mivel az összes feszítővasalás egy lépésben kerül alkalmazásra, az egymást követő feszítésből eredő veszteség nem kerül figyelembevételre.</p>\n<h4>Ezt követő terhelési lépések a feszítővasalás bevonásával</h4>\n<p>A következő terhelési lépésekben (egyéb állandó és változó terhek alkalmazása) ugyanaz az eljárás követendő, mint az előfeszített vasalás esetén. A feszítővasalás teljes merevsége figyelembe van véve, a vasalás és a körülvevő beton közötti tapadás figyelembe van véve, és a feszítővasalás feszültség-alakváltozás diagramját a <em>ε</em><em><sub>0</sub></em> kezdeti alakváltozással módosítják. Ez az alakváltozás elemenként eltérő, és az előző „előfeszítés\" terhelési lépésből nyerhető. A vasalás és a beton közötti tapadás révén a külső terhelésből eredő szerkezeti rugalmas alakváltozás miatti előfeszítés-változás helyesen kerül figyelembevételre a modellben.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [],
"linkedItems": []
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
},
{
"name": "Prestressed concrete",
"codename": "prestressed_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Beginner",
"codename": "beginner"
},
{
"name": "Intermediate",
"codename": "intermediate"
},
{
"name": "Expert",
"codename": "expert"
}
],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "CSFM",
"codename": "csfm"
},
{
"name": "Prestressed members",
"codename": "prestressed_members"
},
{
"name": "Prestressing losses",
"codename": "prestressing_losses"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "AISC (USA)",
"codename": "aisc"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": null
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "8-introduction-and-material-models"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"introduction-and-material-models\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:49</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:10</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:24</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:29</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:30</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
}