Az alakváltozás ellenőrzése a lemezeket szimuláló héj végeselemeken történik. A folyáshatárt elosztják az anyagszilárdsági tényezővel, majd megszorozzák az üzemeltetési tényezővel.
Az eredő egyenértékű feszültség (HMH, von Mises) és a képlékeny alakváltozás a lemezeken kerül kiszámításra. Amikor a folyáshatár (elosztva az anyagszilárdsági részleges biztonsági tényezővel, γm – SP 16, 3. táblázat, és megszorozva az üzemeltetési tényezővel γc – SP 16, 1. táblázat, amely a Kódbeállításban szerkeszthető, SP 16, 11.1.1. pont) a bilineáris anyagdiagramon eléri a határértéket, az egyenértékű képlékeny alakváltozás ellenőrzése elvégzésre kerül. Az 5 %-os határértéket az Eurocode (EN 1993-1-5 C. függelék, C8. pont, 1. megjegyzés) javasolja. Ez az érték módosítható a Kódbeállításban, de az ellenőrző vizsgálatok erre az ajánlott értékre készültek. A szerkezeti elem anyagtulajdonságait a legvastagabb lemez határozza meg.
\[ \frac{1}{R_y \gamma_c} \sqrt{\sigma_x^2-\sigma_x \sigma_y + \sigma_y^2 + 3 \tau_{xy}^2} \le 1.0 \]
A lemezelemek öt rétegre vannak felosztva, és mindegyikükben rugalmas/képlékeny viselkedés vizsgálata történik. A program a legrosszabb eredményt mutatja mindegyikből.
A feszültség kissé magasabb lehet a méretezési folyáshatárnál. Ennek oka a feszültség-alakváltozás diagram képlékeny ágának enyhe meredeksége, amelyet az elemzésben a számítás stabilitásának javítása érdekében alkalmaznak.