A kihajlási alakok a szerkezet alakjára utalnak kihajláskor, mivel a kihajlás az összeomlás állapota, nem pedig egy deformáció.
A kihajlási alak arról is tájékoztatást nyújt, hogy a szerkezeti elem milyen típusú kihajlási tönkremenetelre hajlamos:
- hajlítási kihajlás a gyengébb vagy erősebb tengely körül,
- csavaró kihajlás (tengelyirányban terhelt oszlopok),
- kifordulás (hajlított gerendák),
- helyi kihajlás (vékony lemezekkel rendelkező szerkezeti elemek).
A lineáris kihajlás-analízisben több kihajlási alak is meghatározható. A tönkremenetel az első kihajlási alaknál és tényezőnél következik be. A többi alak és tényező segíthet a szerkezet mélyebb megértésében.
Az IDEA StatiCa Member-ben az αcr tényező határozza meg, hogy MNA (Anyagi Nemlineáris Analízis) vagy GMNIA (Geometriai és Anyagi Nemlineáris Analízis Tökéletlenségekkel) alkalmazandó-e.
αcr a tervezési terhekhez tartozó minimális tehertényező, amely lehetővé teszi, hogy a szerkezeti elemek elérjék rugalmas kritikus ellenállásukat. A valódi, tökéletlen szerkezet tényleges kihajlási terhe jóval alacsonyabb lehet, ezért nagy biztonsági tartalék ajánlott:
- αcr > 15 – Anyagi Nemlineáris Analízis (MNA) alkalmazása
- αcr < 15 – Geometriai és Anyagi Nemlineáris Analízis Tökéletlenségekkel (GMNIA) alkalmazása
