Az acél betonhoz való horgonyzásakor általában horgonycsavarokat vagy kémiai horgonyokat alkalmaznak a szerkezeti stabilitás és teherbírás biztosítása érdekében az építési projektekben. A modell az IDEA StatiCa Detail alkalmazásban kerül elemzésre.
Widget #NaN: widget_content_image_collapse_item
Name: IDEA StatiCa Detail
ID: b3110a59-a173-4dde-81ac-e4d2ed554ff5
Show Raw Data
{
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "IDEA StatiCa Detail"
},
"description": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Description",
"type": "rich_text",
"value": "<p> Legjobb D-régiókkal, nyílásokkal és vállakkal rendelkező szerkezeti elemekhez, valamint általánosan alakított 2D szerkezeti elemekhez </p>\n<ul>\n <li>Nemlineáris CSFM módszer </li>\n <li>Beton és összes betonacél feszültsége és alakváltozása</li>\n <li>Repedésszélesség ellenőrzés</li>\n <li>Feszültségkorlátozás ellenőrzése</li>\n <li>Nemlineáris lehajlás</li>\n <li>Adatok importálása a Beam alkalmazásból</li>\n</ul>"
},
"link_text": {
"name": "Link text",
"type": "text",
"value": "Tudjon meg többet a számításokról"
},
"link_url": {
"name": "Link URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"content_item_link": {
"name": "Content item link",
"type": "modular_content",
"value": [
"detail_theoretical_background"
],
"linkedItems": [
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "IDEA StatiCa Detail – Beton szerkezeti megszakítások szerkezeti tervezése"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Structural design of concrete members in IDEA StatiCa Detail.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 163091,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/7885cdc1-8e4a-4744-834e-72ea84ebbaf4/Structural%20design%20of%20concrete%20members%20in%20IDEA%20StatiCa%20Detail.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [
"e7e1da9b_d16d_0168_e9af_fe6fd1bfbbe8",
"theoretical_background_detail___general",
"n62f4cc31_5e2d_01a7_2bba_673bb27705b5",
"theoretical_background_detail___main_assumptions_a",
"c8c2a54a_5044_0164_c059_7399913390c6",
"theoretical_background_detail___general___reinforc",
"c4afd83e_283b_0122_aaee_ef2d556ea68c",
"theoretical_background_detail___general___finite_e",
"n34a8fcb5_7619_019c_e742_c246f74b0bb2",
"theoretical_background_detail___supports_and_load_",
"ddcbc382_6ea1_01c6_78ae_b5746a91f6a1",
"theoretical_background_detail___load_transfer_at_t",
"c38b8dc9_4b7d_0104_24bc_33e5fc800492",
"theoretical_background_detail___geometric_modifica",
"n8b8a3c09_2d35_0136_b5e8_696cc1f16354",
"theoretical_background_detail___finite_element_typ",
"efcadf17_9ff3_01c0_1c24_582b36a716e2",
"theoretical_background_detail___meshing",
"n8d737499_b144_0199_84cf_cf115d052f0e",
"theoretical_background_detail___solution_method_an",
"n056b6dcd_9d22_0181_4292_9e9899349ab1",
"theoretical_background_detail___presentation_of_re",
"n13023af6_6774_01cc_c9ba_6ea3ceca2eaa",
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"n22b13eb3_8eb9_013b_2de4_fcf91d390c7d",
"theoretical_background_detail___material_models__e",
"d7b9e68b_feed_0131_2c1b_1c5b0be1db70",
"theoretical_background_detail___safety_factors",
"c0970921_2006_01b7_8b9e_7becbb66552f",
"theoretical_background_detail___ultimate_limit_sta",
"n3cb6b531_a25a_0140_80e9_ac01bc141b7c",
"theoretical_background_detail___partially_loaded_a",
"n6f25c1a7_4ed3_018c_b162_15a70cdfdba3",
"theoretical_background_detail___serviceability_lim",
"n1f4c4274_415f_0105_4617_6b026b9ce889",
"theoretical_background_detail___material_models__a",
"n5a72474c_6e0b_01e1_677b_1bdc11f5e708",
"theoretical_background_detail___factors___aci",
"d50bd4ad_da6d_0182_cca1_483175fe0b7e",
"theoretical_background_detail___strength_analysis_",
"n42c67993_eabd_01c9_919f_eabe12c1594f",
"theoretical_background_detail___bearing_and_anchor",
"n1844fd60_8ac6_013c_009c_ba97eb6e6458",
"theoretical_background_detail___serviceability_ver",
"a13e76c4_52a0_01b4_5718_e2720e3a906f",
"theoretical_background_detail___material_models__a_0b99d24",
"n898f1826_4e96_01e4_7a7d_9051457b5596",
"theoretical_background_detail___resistance_and_loa",
"n802285dd_affa_01f6_4b7f_671e4ae6daa6",
"theoretical_background_detail___strength_limit_sta",
"a2fe264a_b5b9_01c9_8f55_60b0510ffb45",
"theoretical_background_detail___bearing_and_anchor_69cbe39",
"f587e63e_9919_018f_8345_4b08742a0434",
"theoretical_background_detail___service_limit_stat",
"n0cf0d61d_ea89_011a_a85c_8b6164ea8d36",
"theoretical_background_detail___material_models__a_b7035a6",
"n06d59d8e_241a_01ef_ebd7_aac82bf11175",
"theoretical_background_detail___stress_reduction_a",
"d8def920_6ea2_0121_aab6_2fea5ac48bc2",
"theoretical_background_detail___strength_analysis__8bc3bfe",
"c9ff0a01_c873_01c2_fb05_a18ca47dfc72",
"theoretical_background_detail___serviceability_ver_77b5f2c",
"n92883ca0_12e0_0196_c2c0_e2fee776d21b",
"prestressing_in_detail___model_description__body_",
"n73696a7c_33dd_01d5_4698_b2a4c47a7747"
],
"linkedItems": [
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "1.1 General introduction"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "general-introduction"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "e7e1da9b_d16d_0168_e9af_fe6fd1bfbbe8",
"collection": "default",
"id": "e7e1da9b-d16d-0168-e9af-fe6fd1bfbbe8",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "e7e1da9b-d16d-0168-e9af-fe6fd1bfbbe8",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "1.1 Általános bevezetés a betonszerkezeti részletek szerkezeti tervezéséhez"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "General introduction for the structural design of concrete details.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 151821,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/918cd80e-191a-437a-8d6a-d2f8c7f688c2/General%20introduction%20for%20the%20structural%20design%20of%20concrete%20details.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "874c8092-fb41-44c6-804d-52727044d470",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/dc96c2fd-25aa-43fd-b6d5-556b5242b9cf/Discontinuity%20regions.png",
"height": 939,
"width": 1394
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A betonszerkezeti elemek tervezése és ellenőrzése általában szelvény (1D-elem) vagy pont (2D-elem) szintjén történik. Ezt az eljárást minden szerkezettervezési szabvány leírja, pl. az EN 1992-1-1 vagy az ACI 318-19, és a mindennapi mérnöki gyakorlatban is ezt alkalmazzák. Azonban nem mindig ismert vagy tartják be, hogy ez az eljárás csak olyan területeken alkalmazható, ahol a sík alakváltozás-eloszlásra vonatkozó Bernoulli–Navier-hipotézis érvényes (ezeket B-régióknak nevezzük). Azokat a helyeket, ahol ez a hipotézis nem alkalmazható, diszkontinuitási vagy zavart régióknak (D-régióknak) nevezzük. Az 1D-elemek B- és D-régióira példák az (1. ábrán) láthatók. Ilyenek például a támaszkodási területek, a koncentrált terhelések alkalmazási helyei, a keresztmetszet hirtelen változásának helyei, nyílások stb. Betonszerkezetek tervezésekor számos egyéb D-régióval is találkozunk, mint például falak, hídfőtartók, konzolok stb. </p>\n<figure data-asset-id=\"874c8092-fb41-44c6-804d-52727044d470\" data-image-id=\"874c8092-fb41-44c6-804d-52727044d470\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/dc96c2fd-25aa-43fd-b6d5-556b5242b9cf/Discontinuity%20regions.png\" data-asset-id=\"874c8092-fb41-44c6-804d-52727044d470\" data-image-id=\"874c8092-fb41-44c6-804d-52727044d470\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 1\\qquad Discontinuity regions (Navrátil et al. 2017)}}}\\]</em></p>\n<p>A múltban a diszkontinuitási régiók méretezéséhez félempirikikus tervezési szabályokat alkalmaztak. Szerencsére ezeket a szabályokat az elmúlt évtizedekben nagyrészt felváltották a rácsmodellek (Schlaich et al., 1987) és a feszültségmezők (Marti 1985), amelyek megjelennek a jelenlegi tervezési szabványokban, és a tervezők ma is gyakran alkalmazzák őket. Ezek a modellek mechanikailag következetesek és hatékony eszközök. Megjegyzendő, hogy a feszültségmezők általában lehetnek folytonosak vagy nem folytonosak, és a rácsmodellek a nem folytonos feszültségmezők egy speciális esetét képezik.</p>\n<p>A számítástechnikai eszközök elmúlt évtizedekben bekövetkezett fejlődése ellenére a Strut-and-Tie modellek lényegében még mindig kézi számításként kerülnek alkalmazásra. Valós szerkezeteknél való alkalmazásuk fáradságos és időigényes, mivel iterációk szükségesek, és több teherkombinációt kell figyelembe venni. Ezen túlmenően ez a módszer nem alkalmas a használhatósági kritériumok (alakváltozások, repedésszélességek stb.) ellenőrzésére.</p>\n<p>A statikus mérnökök igénye egy megbízható és gyors eszköz iránt a D-régiók tervezéséhez vezetett a Compatible Stress Field Method kifejlesztésének döntéséhez, amely egy számítógéppel segített feszültségmező-tervezési módszer, amely lehetővé teszi a síkban terhelt szerkezeti betonszerkezeti elemek automatikus tervezését és ellenőrzését.</p>\n<p>A Compatible Stress Field Method (CSFM) egy folytonos, végeselem-alapú feszültségmező-elemzési módszer, amelyben a klasszikus feszültségmező-megoldásokat kinematikai megfontolásokkal egészítik ki, azaz az alakváltozási állapotot a szerkezet egészén értékelik. Ennek megfelelően a beton hatékony nyomószilárdsága automatikusan számítható a keresztirányú alakváltozás állapota alapján, hasonlóan a nyomási lágyulást figyelembe vevő nyomásmező-elemzésekhez (Vecchio and Collins 1986; Kaufmann and Marti 1998) és az EPSF módszerhez (Fernández Ruiz and Muttoni 2007). Ezen túlmenően a CSFM figyelembe veszi a húzási merevítő hatást, reális merevséget biztosítva az elemeknek, és lefedi az összes tervezési szabvány előírást (beleértve a használhatósági és alakváltozási kapacitással kapcsolatos szempontokat is), amelyeket a korábbi megközelítések nem következetesen kezeltek. A CSFM a tervezési szabványok által megadott általános egytengelyű anyagmodelleket alkalmaz a betonra és a vasalásra. Ezek a tervezési szakaszban ismertek, ami lehetővé teszi a részleges biztonsági tényező módszer alkalmazását. Ezért a tervezőknek nem kell további, gyakran önkényes anyagtulajdonságokat megadniuk, amelyek általában a nemlineáris végeselem-elemzésekhez szükségesek, így a módszer tökéletesen alkalmas a mérnöki gyakorlatban való alkalmazásra.</p>\n<p>A számítógéppel segített feszültségmezők statikus mérnökök általi alkalmazásának elősegítése érdekében ezeket a módszereket felhasználóbarát szoftverkörnyezetekben kell megvalósítani. Ennek érdekében a CSFM-et az <em>IDEA StatiCa Detail</em>-ben valósították meg; ez egy új, felhasználóbarát kereskedelmi szoftver, amelyet az ETH Zürich és az IDEA StatiCa szoftverszállító közösen fejlesztett ki a DR-Design Eurostars-10571 projekt keretében.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"detail_theoretical_background",
"theoretical_background_detail___general___reinforc",
"dimenzovani_zb_konstrukci_podle_csfm",
"prestressed_i_section"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "1.3 Vasalástervezési eszközök"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Reinforcement structural design.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 61765,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/8d4e1ab7-8d44-491e-873f-8ea42d620992/Reinforcement%20structural%20design.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "eee2b9e4-83cd-4b9c-98e7-f575b2ff9cff",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/9b0c4840-5a55-46f3-95ba-86a9baabbf0c/Model%20used%20to%20illustrate%20the%20use%20of%20the%20reinforcement%20design%20tools.png",
"height": 603,
"width": 864
},
{
"description": null,
"imageId": "f6c14a09-4d2b-40e6-ac82-5ff08c10439a",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/ea7896d1-8276-4d08-b811-066cca73b455/Results%20from%20the%20linear%20analysis%20tool.jpg",
"height": 315,
"width": 1177
},
{
"description": null,
"imageId": "f4f47d5e-3196-4a88-96ca-7162b0c8c271",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f4d37064-76c7-4413-b1aa-87455a32852c/Results%20from%20the%20topology%20optimization%201.jpg",
"height": 320,
"width": 1179
},
{
"description": null,
"imageId": "7ddd1329-64ea-4a47-be5d-64994439e729",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/d81f2841-8274-414a-8f30-b55427216169/Results%20from%20the%20topology%20optimization%202.png",
"height": 315,
"width": 1179
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "csfm_concrete_verification",
"linkId": "42ce7f6b-6491-4224-a01e-c4c0072ed1cd",
"urlSlug": "tervezze-meg-szerkezeti-beton-reszleteit-magabiztosan",
"type": "blog_post"
},
{
"codename": "topology_optimization_for_reinforced_concrete",
"linkId": "decdf07d-a46b-5894-9a22-793436e318c7",
"urlSlug": "topology-optimization-for-reinforced-concrete",
"type": "blog_post"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<h3>Munkafolyamat és célok</h3>\n<p>A vasalástervezési eszközök célja a <a data-item-id=\"42ce7f6b-6491-4224-a01e-c4c0072ed1cd\" href=\"\">CSFM</a>-ben, hogy segítsék a tervezőket a vasalási rudak helyének és szükséges mennyiségének hatékony meghatározásában. A következő eszközök állnak rendelkezésre a felhasználó segítésére / irányítására ebben a folyamatban: lineáris számítás és <a data-item-id=\"decdf07d-a46b-5894-9a22-793436e318c7\" href=\"\">topológiai optimalizálás</a>.</p>\n<p>A vasalástervezési eszközök egyszerűsítettebb anyagmodelleket alkalmaznak, mint a szerkezet végső ellenőrzéséhez használt modellek. Ezért az ebben a lépésben meghatározott vasalást előtervezésnek kell tekinteni, amelyet a végső ellenőrzési lépés során meg kell erősíteni/finomítani. A különböző vasalástervezési eszközök alkalmazását a 3. ábrán látható modellen mutatjuk be, amely egy egyszerűen alátámasztott, változó magasságú gerenda egyik végét ábrázolja, amelyre egyenletesen elosztott terhelés hat.</p>\n<figure data-asset-id=\"eee2b9e4-83cd-4b9c-98e7-f575b2ff9cff\" data-image-id=\"eee2b9e4-83cd-4b9c-98e7-f575b2ff9cff\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/9b0c4840-5a55-46f3-95ba-86a9baabbf0c/Model%20used%20to%20illustrate%20the%20use%20of%20the%20reinforcement%20design%20tools.png\" data-asset-id=\"eee2b9e4-83cd-4b9c-98e7-f575b2ff9cff\" data-image-id=\"eee2b9e4-83cd-4b9c-98e7-f575b2ff9cff\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 3\\qquad Model used to illustrate the use of the reinforcement design tools.}}}\\]</em></p>\n<h3>Lineáris analízis</h3>\n<p>A lineáris analízis lineárisan rugalmas anyagtulajdonságokat vesz figyelembe, és elhanyagolja a vasalást a betonrégióban. Ezért egy nagyon gyors számítás, amely első betekintést nyújt a húzott és nyomott területek elhelyezkedésébe. Ilyen számítás eredményét mutatja a 4. ábra.</p>\n<figure data-asset-id=\"f6c14a09-4d2b-40e6-ac82-5ff08c10439a\" data-image-id=\"f6c14a09-4d2b-40e6-ac82-5ff08c10439a\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/ea7896d1-8276-4d08-b811-066cca73b455/Results%20from%20the%20linear%20analysis%20tool.jpg\" data-asset-id=\"f6c14a09-4d2b-40e6-ac82-5ff08c10439a\" data-image-id=\"f6c14a09-4d2b-40e6-ac82-5ff08c10439a\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 4\\qquad Results from the linear analysis tool for defining reinforcement layout}}}\\]</em></p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(red: areas in compression, blue: areas in tension).}}}\\]</em></p>\n<h3>Topológiai optimalizálás</h3>\n<p>A topológiai optimalizálás egy olyan módszer, amelynek célja az anyag optimális eloszlásának meghatározása egy adott térfogatban, egy bizonyos terhelési konfiguráció esetén. Az <em>Idea StatiCa Detail</em>-ben implementált topológiai optimalizálás lineáris végeselem-modellt alkalmaz. Minden végeselem relatív sűrűsége 0-tól 100%-ig terjedhet, amely a felhasznált anyag relatív mennyiségét jelöli. Ezek az elemek sűrűségei az optimalizálási feladat paraméterei. Az eredményül kapott anyageloszlás akkor tekinthető optimálisnak az adott terhelési készletre, ha minimalizálja a rendszer teljes alakváltozási energiáját. Definíció szerint az optimális eloszlás egyben az a geometria is, amely a legnagyobb lehetséges merevséggel rendelkezik az adott terhelésekre.</p>\n<p>Az iteratív optimalizálási folyamat homogén sűrűségeloszlással kezdődik.<em> </em>A számítás több teljes térfogathányad esetén kerül elvégzésre (20%, 40%, 60% és 80%), ami lehetővé teszi a felhasználó számára a legpraktikusabb eredmény kiválasztását. Az eredményül kapott alak rácsszerkezetekből áll nyomott rudakkal és húzott elemekkel, és az adott teherkombinációkra optimális alakot képviseli (5. ábra).</p>\n<figure data-asset-id=\"f4f47d5e-3196-4a88-96ca-7162b0c8c271\" data-image-id=\"f4f47d5e-3196-4a88-96ca-7162b0c8c271\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f4d37064-76c7-4413-b1aa-87455a32852c/Results%20from%20the%20topology%20optimization%201.jpg\" data-asset-id=\"f4f47d5e-3196-4a88-96ca-7162b0c8c271\" data-image-id=\"f4f47d5e-3196-4a88-96ca-7162b0c8c271\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"7ddd1329-64ea-4a47-be5d-64994439e729\" data-image-id=\"7ddd1329-64ea-4a47-be5d-64994439e729\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/d81f2841-8274-414a-8f30-b55427216169/Results%20from%20the%20topology%20optimization%202.png\" data-asset-id=\"7ddd1329-64ea-4a47-be5d-64994439e729\" data-image-id=\"7ddd1329-64ea-4a47-be5d-64994439e729\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 5\\qquad Results from the topology optimization design tool with 20\\% and 40\\% effective volume}}}\\]</em></p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(red: areas in compression, blue: areas in tension).}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general",
"theoretical_background_detail___general___finite_e",
"how_to_design_rc_beams_and_their_details",
"dimenzovani_zb_konstrukci_podle_csfm"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "2.1 Bevezetés a végeselem-módszer implementációjába"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Finite element implementation in IDEA StatiCa Detail.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 481046,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/0388381a-906d-48f1-a5b2-ce00188fded9/Finite%20element%20implementation%20in%20IDEA%20StatiCa%20Detail.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "9e86fe68-36a5-433d-9451-40d2b5078b86",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/3f70008c-0c34-4dbe-8219-4d8aa7079bb5/Visualization%20of%20the%20calculation%20model.png",
"height": 562,
"width": 847
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "untitled_content_item_a11adc2",
"linkId": "a11adc2d-9c84-4667-8061-600660e1ad87",
"urlSlug": "concrete-walls-challenge-or-routine",
"type": "blog_post"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A CSFM folytonos feszültségi tereket vesz figyelembe a betonban (2D végeselemek), amelyeket a vasalást reprezentáló diszkrét „rúd\" elemek (1D végeselemek) egészítenek ki. Ezért a vasalás nem diffúzan van beágyazva a beton 2D végeselemekbe, hanem explicit módon modellezve és azokhoz kapcsolva. A számítási modellben síkfeszültségi állapotot feltételezünk.</p>\n<figure data-asset-id=\"9e86fe68-36a5-433d-9451-40d2b5078b86\" data-image-id=\"9e86fe68-36a5-433d-9451-40d2b5078b86\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/3f70008c-0c34-4dbe-8219-4d8aa7079bb5/Visualization%20of%20the%20calculation%20model.png\" data-asset-id=\"9e86fe68-36a5-433d-9451-40d2b5078b86\" data-image-id=\"9e86fe68-36a5-433d-9451-40d2b5078b86\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 6\\qquad Visualization of the calculation model of a structural element (trimmed beam) in Idea StatiCa Detail.}}}\\]</em></p>\n<p>Modellezhető mind teljes <a data-item-id=\"a11adc2d-9c84-4667-8061-600660e1ad87\" href=\"\">falak</a> és gerendák, mind pedig gerendák részletei (részei) (izolált diszkontinuitási régió, más néven csonkított vég). Falak és teljes gerendák esetén a megtámasztásokat úgy kell meghatározni, hogy (külsőleg) izostatikus (statikailag határozott) vagy hiperstatikus (statikailag határozatlan) szerkezet jöjjön létre. A gerendák csonkított végeinél a teherátadás egy speciális Saint-Venant átadási zóna segítségével valósul meg, amely biztosítja a feszültségek reális eloszlását az elemzett részlet-régióban.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___reinforc",
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"n2017_solution_for_walls_and_details_of_concrete_st",
"fire_resistance_check_of_concrete_structures"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "3.1 Határállapotok és repedésszélesség-számítás"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Structural element verification in IDEA StatiCa Detail.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 174643,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/3ab2c71e-930c-4975-88fe-72502fad03d5/Structural%20element%20verification%20in%20IDEA%20StatiCa%20Detail.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "8c27dc0f-1cfe-4026-bbf5-4b51604c3558",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/aabe4d74-d599-4c9d-a62d-8e448a66360a/Mesh%20multiplier.PNG",
"height": 55,
"width": 421
}
],
"linkedItemCodenames": [
"theoretical_background_detail___crack_width_calcul"
],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A szerkezet CSFM segítségével történő értékelése két különböző analízissel történik: egy a használhatósági, egy az teherbírási határállapoti teherkombinációkhoz. A használhatósági analízis feltételezi, hogy az elem teherbírási viselkedése kielégítő, és az anyag folyási feltételei nem érik el a használhatósági terhelési szinteken. Ez a megközelítés lehetővé teszi egyszerűsített anyagmodellek alkalmazását (a beton feszültség-alakváltozás diagram lineáris ágával) a használhatósági analízishez, a numerikus stabilitás és a számítási sebesség javítása érdekében. Ezért ajánlott az alább bemutatott munkafolyamat alkalmazása, amelyben a teherbírási határállapoti analízis az első lépésként kerül elvégzésre.</p>\n<h3>Teherbírási határállapoti analízis</h3>\n<p>Az egyes tervezési szabványok által előírt különböző ellenőrzések a modell által közvetlenül szolgáltatott eredmények alapján kerülnek értékelésre. A ULS ellenőrzések a beton szilárdsága, a vasalás szilárdsága és a lehorgonyzás (tapadási nyírófeszültségek) tekintetében kerülnek elvégzésre.</p>\n<p>Annak érdekében, hogy egy szerkezeti elem hatékony méretezéssel rendelkezzen, erősen ajánlott egy előzetes analízis futtatása, amely az alábbi lépéseket veszi figyelembe:</p>\n<ul>\n <li>Válassza ki a legkritikusabb teherkombinációk egy részét.</li>\n <li>Csak a teherbírási határállapoti (ULS) teherkombinációkat számítsa.</li>\n <li>Használjon durva hálót (az alapértelmezett hálóméret szorzójának növelésével a Beállításokban (19. ábra)).</li>\n</ul>\n<figure data-asset-id=\"8c27dc0f-1cfe-4026-bbf5-4b51604c3558\" data-image-id=\"8c27dc0f-1cfe-4026-bbf5-4b51604c3558\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/aabe4d74-d599-4c9d-a62d-8e448a66360a/Mesh%20multiplier.PNG\" data-asset-id=\"8c27dc0f-1cfe-4026-bbf5-4b51604c3558\" data-image-id=\"8c27dc0f-1cfe-4026-bbf5-4b51604c3558\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 19\\qquad Mesh multiplier.}}}\\]</em></p>\n<p>Egy ilyen modell nagyon gyorsan számít, lehetővé téve a tervezők számára, hogy hatékonyan áttekinthessék a szerkezeti elem részletezését, és újrafuttassák az analízist, amíg az összes ellenőrzési követelmény teljesül a legkritikusabb teherkombinációkra. Miután az előzetes analízis összes ellenőrzési követelménye teljesült, javasolt a teljes teherbírási teherkombinációk bevonása és finom hálóméret alkalmazása (a program által ajánlott hálóméret). A felhasználó a szorzóval módosíthatja a hálóméretet, amely 0,5-től 5-ig vehet fel értékeket (19. ábra).</p>\n<p>Az alaperedmények és ellenőrzések (feszültség, alakváltozás és kihasználtság (azaz a számított érték/szabványból vett határérték), valamint a főfeszültségek iránya beton elemek esetén) különböző ábrázolásokkal jelennek meg, ahol a nyomás általában pirossal, a húzás kékkel van jelölve. A teljes szerkezet globális minimális és maximális értékei, valamint az egyes felhasználó által meghatározott részek minimális és maximális értékei is kiemelhetők. A program egy külön lapján speciális eredmények is megjeleníthetők, mint például tenzorértékek, a szerkezet alakváltozásai, valamint a vasalórudak húzási merevítő hatásának számításához használt vasalási arányok (effektív és geometriai). Ezenkívül a kiválasztott kombinációkhoz vagy teheresetekhez tartozó terhek és reakciók is megjeleníthetők.</p>\n<h3>Használhatósági határállapoti analízis</h3>\n<p>Az SLS ellenőrzések a feszültségkorlátozásra, a repedésszélességre és az alakváltozási határokra vonatkoznak. A feszültségek ellenőrzése beton és vasalás elemekben az alkalmazandó szabvány szerint történik, az ULS-hez meghatározotthoz hasonló módon.</p>\n<p>A használhatósági analízis bizonyos egyszerűsítéseket tartalmaz a teherbírási határállapoti analízisnél alkalmazott anyagmodellekhez képest. Tökéletes tapadást feltételez, azaz a lehorgonyzási hossz használhatósági szinten nem kerül ellenőrzésre. Ezenkívül a beton nyomási feszültség-alakváltozás görbéjének plasztikus ága figyelmen kívül marad, míg a rugalmas ág lineáris és végtelen. Ezek az egyszerűsítések javítják a numerikus stabilitást és a számítási sebességet, és nem csökkentik a megoldás általánosságát, amennyiben a használhatósági szinten kapott anyagfeszültség-határok egyértelműen a folyási pontjuk alatt maradnak (ahogyan azt a szabványok előírják). Ezért a használhatósági analízishez alkalmazott egyszerűsített modellek csak akkor érvényesek, ha az összes ellenőrzési követelmény teljesül.</p>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___crack_width_calcul\"></object>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___finite_e",
"theoretical_background_detail___finite_element_typ",
"general_description_of_sls_results_in_detail_appli"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "2.5 Végeselem-típusok"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "finite elements.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 219517,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/48fa7d1e-4cae-4946-924d-ec19029fa362/finite%20elements.png",
"width": 1230,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "03fd72f4-b362-492a-8885-349785eaa70a",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/511cc4d5-618a-4542-ac53-52a29549070f/Finite%20element%20model.png",
"height": 449,
"width": 1177
},
{
"description": null,
"imageId": "a031a0ff-a5a7-4a37-b59f-cb1c408f080b",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1cc20fd2-92d7-42dc-ac17-24f318cbd45c/Bond.PNG",
"height": 707,
"width": 1773
},
{
"description": null,
"imageId": "6e05f6d3-2d4c-4c6c-90f0-89e34117415c",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/748b5346-4251-4154-b923-919c94d0c6d0/Model%20for%20the%20reduction%20of%20the%20anchorage%20length.PNG",
"height": 702,
"width": 1792
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A nemlineáris (inelasztikus) végeselem-analízis modellje több végeselem-típusból áll, amelyek a betont, a vasalást és a köztük lévő tapadást modellezik. A beton- és vasaláselemeket először egymástól függetlenül hálózzák be, majd többpontos kényszerfeltételek (MPC elemek) segítségével kapcsolják össze egymással. Ez lehetővé teszi, hogy a vasalás tetszőleges, relatív helyzetben legyen a betonhoz képest. Ha a lehorgonyzási hossz ellenőrzését is el kell végezni, tapadási és lehorgonyzási végponti rugóelemeket illesztenek be a vasalás és az MPC elemek közé.</p>\n<figure data-asset-id=\"03fd72f4-b362-492a-8885-349785eaa70a\" data-image-id=\"03fd72f4-b362-492a-8885-349785eaa70a\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/511cc4d5-618a-4542-ac53-52a29549070f/Finite%20element%20model.png\" data-asset-id=\"03fd72f4-b362-492a-8885-349785eaa70a\" data-image-id=\"03fd72f4-b362-492a-8885-349785eaa70a\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 13\\qquad Finite element model: reinforcement elements mapped to concrete mesh using MPC elements and bond elements.}}}\\]</em></p>\n<h3>Beton</h3>\n<p>A betont négyszögletű és háromszögletű héjelemekkel modellezik: CQUAD4 és CTRIA3. Ezek négy, illetve három csomóponttal definiálhatók. Ezekben az elemekben kizárólag síkfeszültségi állapotot feltételeznek, azaz a z-irányú feszültségeket és alakváltozásokat nem veszik figyelembe.</p>\n<p>Minden elemnek négy vagy három integrációs pontja van, amelyek az elem méretének körülbelül 1/4-énél helyezkednek el. Minden elem minden integrációs pontjában kiszámítják a főalakváltozások irányait: α<sub>1</sub>, α<sub>2</sub>. Mindkét irányban a főfeszültségeket σ<em><sub>c</sub></em><sub>1</sub>, σ<em><sub>c</sub></em><sub>2</sub> és a merevségeket <em>E</em><sub>1</sub>, <em>E</em><sub>2</sub> a megadott beton feszültség-alakváltozás diagram alapján értékelik ki, a 2. ábra szerint. Megjegyzendő, hogy a nyomási lágyulás hatása összekapcsolja a fő nyomási irány viselkedését a másik főirány tényleges állapotával.</p>\n<h3>Vasalás</h3>\n<p>A betonacél rudakat kétcsomópontos, 1D „rúd\" elemekkel (CROD) modellezik, amelyek csak axiális merevséggel rendelkeznek. Ezeket az elemeket speciális „tapadási\" elemekhez kapcsolják, amelyeket a betonacél rúd és a körülvevő beton közötti csúszási viselkedés modellezésére fejlesztettek ki. Ezeket a tapadási elemeket ezt követően MPC (többpontos kényszerfeltétel) elemek segítségével kapcsolják a betont reprezentáló hálóhoz. Ez a megközelítés lehetővé teszi a vasalás és a beton egymástól független hálózását, miközben összekapcsolásuk később biztosított.</p>\n<h3>Tapadási elemek</h3>\n<p>A lehorgonyzási hosszt a beton elemek (2D) és a betonacél rúd elemek (1D) közötti tapadási nyírófeszültségek végeselem-modellbe való beépítésével ellenőrzik. Ennek érdekében egy „tapadási\" végeselem-típust fejlesztettek ki.</p>\n<p>A tapadási elem definíciója hasonló a héjelemhez (CQUAD4). Szintén 4 csomóponttal definiált, de a héjjal ellentétben csak a két felső és két alsó csomópont közötti nyírásban rendelkezik nullától eltérő merevsége. A modellben a felső csomópontok a vasalást reprezentáló elemekhez, az alsó csomópontok a betont reprezentáló elemekhez kapcsolódnak. Ennek az elemnek a viselkedését a tapadási feszültség, τ<em><sub>b</sub></em>, írja le, mint a felső és alsó csomópontok közötti csúszás, δ<em><sub>u</sub></em>, bilineáris függvénye, lásd 14. ábra.</p>\n<figure data-asset-id=\"a031a0ff-a5a7-4a37-b59f-cb1c408f080b\" data-image-id=\"a031a0ff-a5a7-4a37-b59f-cb1c408f080b\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1cc20fd2-92d7-42dc-ac17-24f318cbd45c/Bond.PNG\" data-asset-id=\"a031a0ff-a5a7-4a37-b59f-cb1c408f080b\" data-image-id=\"a031a0ff-a5a7-4a37-b59f-cb1c408f080b\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 14\\qquad (a) conceptual illustration of the deformation of a bond element; (b) a stress-deformation function.}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p>A tapadás-csúszás kapcsolat rugalmas merevségi modulusa, <em>G</em><em><sub>b</sub></em>, a következőképpen definiált:</p>\n<p>\\[G_b = k_g \\cdot \\frac{E_c}{Ø}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>k</em><em><sub>g</sub></em> a betonacél rúd felületétől függő együttható (alapértelmezés szerint <em>k</em><em><sub>g</sub></em><sub> </sub>= 0,2)</p>\n<p><em>E</em><em><sub>c</sub></em> a beton rugalmassági modulusa (EN esetén <em>E</em><em><sub>cm</sub></em> értékkel)</p>\n<p>Ø a betonacél rúd átmérője</p>\n<p>A lehorgonyzási hossz ellenőrzéséhez a vonatkozó kiválasztott tervezési szabványokban – EN 1992-1-1 vagy ACI 318-19 – megadott méretezési értékeket (szorzótényezővel csökkentett értékeket) alkalmazzák a végső tapadási nyírófeszültségre, <em>f</em><em><sub>bd</sub></em>. A képlékeny ág keményedését alapértelmezés szerint <em>G</em><em><sub>b</sub></em>/10<sup>5</sup> értékkel számítják.</p>\n<h3>Lehorgonyzási rugó</h3>\n<p>A betonacél rudak végein kialakított lehorgonyzási végek (pl. hajlítások, kampók, hurkok…), amelyek megfelelnek a tervezési szabványok előírásainak, lehetővé teszik a rudak alapvető lehorgonyzási hosszának (<em>l</em><em><sub>b,net</sub></em>) egy bizonyos β tényezővel való csökkentését (a továbbiakban „lehorgonyzási együttható\"). A lehorgonyzási hossz méretezési értékét (<em>l</em><em><sub>b</sub></em>) ekkor a következőképpen számítják:</p>\n<p>\\[l_b = \\left(1 - \\beta\\right)l_{b,net}\\]</p>\n<p>Az <em>l</em><em><sub>b,net</sub></em> tervezett csökkentése egyenértékű azzal, hogy a betonacél rúd a végén a lehorgonyzási csökkentési együttható által meghatározott maximális kapacitásának egy százalékán aktiválódik, ahogyan azt a 15a. ábra mutatja.</p>\n<figure data-asset-id=\"6e05f6d3-2d4c-4c6c-90f0-89e34117415c\" data-image-id=\"6e05f6d3-2d4c-4c6c-90f0-89e34117415c\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/748b5346-4251-4154-b923-919c94d0c6d0/Model%20for%20the%20reduction%20of%20the%20anchorage%20length.PNG\" data-asset-id=\"6e05f6d3-2d4c-4c6c-90f0-89e34117415c\" data-image-id=\"6e05f6d3-2d4c-4c6c-90f0-89e34117415c\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 15\\qquad Model for the reduction of the anchorage length:}}}\\]</em></p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(a) anchorage force along the anchorage length of the reinforcing bar; (b) slip-anchorage force constitutive relationship.}}}\\]</em></p>\n<p>A lehorgonyzási hossz csökkentése a végeselem-modellbe a rúd végén elhelyezett rugóelem segítségével kerül beépítésre (15. ábra), amelyet a 15b. ábrán látható anyagmodell definiál. Az ezen rugó által átvihető maximális erő (<em>F</em><em><sub>au</sub></em>):</p>\n<p>\\[F_{au} = \\beta \\cdot A_s \\cdot f_{yd}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>β</em> a lehorgonyzási típuson alapuló lehorgonyzási együttható,</p>\n<p><em>A</em><em><sub>s</sub></em> a betonacél rúd keresztmetszetének területe,</p>\n<p><em>f</em><em><sub>yd</sub></em><em> </em> a vasalás folyáshatárának méretezési értéke (szorzótényezővel csökkentett értéke).</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___reinforc",
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"n2017_solution_for_walls_and_details_of_concrete_st",
"fire_resistance_check_of_concrete_structures"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 7100
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "2-5-finite-element-types"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"finite-element-types\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:35</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:55</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:05</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:15</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:15</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___finite_element_typ",
"collection": "default",
"id": "85424e98-41cd-4bdd-a978-e4b540a10be5",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:05:27.0068116Z",
"name": "Theoretical background Detail - Finite element types",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
}
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 7000
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "3-1-limit-states-and-crack-width-calculation"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"3-1-limit-states-and-crack-width-calculation\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": "Szerkezeti elem ellenőrzése az IDEA StatiCa Detail-ban"
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": "A szerkezet CSFM segítségével történő értékelése két különböző analízissel történik: egy a használhatósági, egy a teherbírási határállapoti teherkombinációkhoz. IDEA StatiCa Detail - szerkezettervezési szoftver statikus mérnökök számára."
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:36</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:57</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:07</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:17</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:17</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___general___verifica",
"collection": "default",
"id": "b42f7f51-b2ee-464e-bfeb-5170776cbd10",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:07:39.5330676Z",
"name": "Theoretical background Detail - General - Verification of the structural element",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
}
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 7100
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "finite-element-implementation"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"finite-element-implementation\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": "Végeselem-módszer implementációja az IDEA StatiCa Detail-ban"
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": "Az IDEA StatiCa Detail végeselem-módszer implementációjának részletes leírása. IDEA StatiCa Detail – betonszerkezet-tervező szoftver."
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:33</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:54</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:02</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:14</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:12</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___general___finite_e",
"collection": "default",
"id": "1638f9e0-9e47-421b-9191-15d040e77c8a",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:02:48.3948192Z",
"name": "Theoretical background Detail - General - Finite element implementation",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
}
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 7200
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "2-reinforcement-design"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"2-reinforcement-design\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": "Vasalás szerkezeti tervezése"
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": "Az IDEA StatiCa Detail elméleti háttere a beton vasalás szerkezeti tervezéséhez. IDEA StatiCa Detail – betonszerkezet-tervező szoftver."
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:33</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:53</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:02</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:13</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:12</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___general___reinforc",
"collection": "default",
"id": "0e906322-2262-4075-a13c-2f864a41b7ee",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:02:21.0415587Z",
"name": "Theoretical background Detail - General - Reinforcement design",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
}
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "CSFM",
"codename": "csfm"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 7300
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "1-1-general-introduction-for-the-structural-design-of-concrete-details"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"general-introduction-for-the-structural-design-of-concrete-details\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": "Általános bevezetés a betonszerkezeti részletek szerkezeti tervezéséhez"
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": "Az IDEA StatiCa Detail elméleti háttere a betonszerkezeti részletek fejlett szerkezeti tervezéséhez. Betonszerkezeti elemek szerkezeti tervezése a CSFM módszer alkalmazásával. IDEA StatiCa Detail – betonszerkezeti tervezőszoftver."
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:31</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:52</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:00</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:11</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:10</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___general",
"collection": "default",
"id": "2b523983-1e01-41c9-bad0-5807b5485059",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:00:27.0273233Z",
"name": "Theoretical background Detail - General - Introduction",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "1.2 Main assumptions and limitations"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "main-assumptions-and-limitations"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n62f4cc31_5e2d_01a7_2bba_673bb27705b5",
"collection": "default",
"id": "62f4cc31-5e2d-01a7-2bba-673bb27705b5",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "62f4cc31-5e2d-01a7-2bba-673bb27705b5",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "1.2 A CSFM főbb feltételezései és korlátai 2D-ben"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Fig. 2 - Basic assumptions of CSFM.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 187222,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/70d687dc-a209-4d67-aeb9-c0bdabacd5c1/Fig.%202%20-%20Basic%20assumptions%20of%20CSFM.png",
"width": 1343,
"height": 824,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "a5b4f7ac-3fc1-4050-9269-afdb9901a92e",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/70d687dc-a209-4d67-aeb9-c0bdabacd5c1/Fig.%202%20-%20Basic%20assumptions%20of%20CSFM.png",
"height": 824,
"width": 1343
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "concrete",
"linkId": "b4790cf9-a605-45b3-b41b-e36909ad4291",
"urlSlug": "concrete",
"type": "landing_page"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p><strong>A CSFM a beton maximális főnyomófeszültségét (σ</strong><em><strong><sub>c</sub></strong></em><strong><sub>2</sub></strong><em><strong><sub>r</sub></strong></em><strong>) és a vasalás feszültségeit (σ</strong><em><strong><sub>sr</sub></strong></em><strong>) a repedéseknél veszi figyelembe, miközben elhanyagolja a beton húzószilárdságát (σ</strong><em><strong><sub>c</sub></strong></em><strong><sub>1</sub></strong><em><strong><sub>r</sub></strong></em><strong> = 0), kivéve annak a vasalásra gyakorolt merevítő hatását.</strong> A húzási merevítő hatás figyelembevétele lehetővé teszi a vasalás átlagos alakváltozásainak (ε<em><sub>m</sub></em>) szimulálását. Fiktív, forgó, feszültségmentes repedéseket vesznek figyelembe, amelyek csúszás nélkül nyílnak (2a. ábra), és a repedéseknél fennálló egyensúlyt a vasalás átlagos alakváltozásaival együtt szintén figyelembe veszik. </p>\n<figure data-asset-id=\"a5b4f7ac-3fc1-4050-9269-afdb9901a92e\" data-image-id=\"a5b4f7ac-3fc1-4050-9269-afdb9901a92e\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/70d687dc-a209-4d67-aeb9-c0bdabacd5c1/Fig.%202%20-%20Basic%20assumptions%20of%20CSFM.png\" data-asset-id=\"a5b4f7ac-3fc1-4050-9269-afdb9901a92e\" data-image-id=\"a5b4f7ac-3fc1-4050-9269-afdb9901a92e\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\( \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 2\\qquad Basic assumptions of the CSFM: (a) principal stresses in concrete; (b) stresses in the reinforcement direction;}}}\\) \\( \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(c) stress-strain diagram of concrete in terms of maximum stresses with consideration of compression softening;}}}\\) \\( \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(d) stress-strain diagram of reinforcement in terms of stresses at cracks and average strains; (e) compression softening}}}\\) \\( \\textsf{\\textit{\\footnotesize{law; (f) bond shear stress-slip relationship for anchorage length verifications.}}}\\)</em></p>\n<p><br></p>\n<p>Egyszerűségük ellenére hasonló feltételezések bizonyítottan pontos előrejelzéseket adnak síkbeli terhelésnek kitett vasalt szerkezeti elemeknél (Kaufmann 1998; Kaufmann és Marti 1998), feltéve, hogy a biztosított vasalás elkerüli a repedéskor bekövetkező rideg tönkremenetelt. Továbbá a beton húzószilárdságának a végső teherbíráshoz való hozzájárulásának figyelmen kívül hagyása összhangban van a modern tervezési szabványok elveivel, amelyek többnyire a képlékenységi elméleten alapulnak.</p>\n<p>Ugyanakkor <strong>a CSFM nem alkalmas karcsú elemekre</strong> harántirányú vasalás nélkül, mivel az ilyen elemek szempontjából meghatározó mechanizmusokat – mint az aggregátum-összekapaszkodás, a repedéscsúcsnál fennmaradó húzófeszültségek és a csaphatás – amelyek mindegyike közvetlenül vagy közvetve a beton húzószilárdságára támaszkodik, figyelmen kívül hagyja. Bár egyes tervezési szabványok lehetővé teszik az ilyen elemek méretezését félempirikus előírások alapján, a CSFM nem erre a potenciálisan rideg szerkezettípusra készült.</p>\n<h4>Beton</h4>\n<p>A CSFM-ben alkalmazott betonmodell a tervezési szabványok által a keresztmetszet-méretezéshez előírt egytengelyű nyomási alkotótörvényeken alapul, amelyek kizárólag a nyomószilárdsától függnek. A CSFM-ben alapértelmezés szerint a parabola-téglalap diagram (2c. ábra) kerül alkalmazásra, de a tervezők egyszerűsített rugalmas–ideálisan képlékeny összefüggést is választhatnak. Az ACI szabvány szerinti ellenőrzésnél kizárólag a parabola-téglalap feszültség-alakváltozás diagram használható. Amint korábban említettük, a húzószilárdságot elhanyagolják, ahogyan az a klasszikus vasbeton-tervezésben is szokásos.</p>\n<p>A repedezett betonra vonatkozó hatékony nyomószilárdságot automatikusan értékelik a főhúzó alakváltozás (ε<sub>1</sub>) alapján a <em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub> redukciós tényező segítségével, ahogyan azt a 2c. és 2e. ábra mutatja. Az alkalmazott redukciós összefüggés (2e. ábra) a <em>fib</em> Model Code 2010 nyírási ellenőrzésekre vonatkozó javaslatának általánosítása, amely 0,65-ös határértéket tartalmaz a hatékony betonszilárdság és a beton nyomószilárdsága maximális arányára vonatkozóan, ami más teherbírási esetekre nem alkalmazható.</p>\n<p>Az <a data-item-id=\"b4790cf9-a605-45b3-b41b-e36909ad4291\" href=\"\"><em>IDEA StatiCa Detail</em></a> CSFM-je nem alkalmaz explicit tönkremeneteli kritériumot a nyomott beton alakváltozásaira vonatkozóan (azaz a csúcsfeszültség elérése után végtelen képlékeny ágat feltételez). Ez az egyszerűsítés nem teszi lehetővé a nyomásban tönkremenő szerkezetek alakváltozási kapacitásának ellenőrzését. Ugyanakkor a végső teherbírásuk megfelelően becsülhető, ha a repedezett beton tényezőjén (<em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub>) túl (2e. ábra), a beton ridegségének szilárdság növekedésével arányos növekedését is figyelembe veszik a <em>fib</em> Model Code 2010-ben az alábbiak szerint definiált <em>\\( \\eta_{fc} \\)</em> redukciós tényező segítségével:</p>\n<p>\\[f_{c,red} = k_c \\cdot f_{c} = \\eta _{fc} \\cdot k_{c2} \\cdot f_{c}\\]</p>\n<p>\\[{\\eta _{fc}} = {\\left( {\\frac{{30}}{{{f_{c}}}}} \\right)^{\\frac{1}{3}}} \\le 1\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>k</em><em><sub>c </sub></em>a nyomószilárdság globális redukciós tényezője</p>\n<p><em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub> a harántirányú repedések jelenlétéből adódó redukciós tényező</p>\n<p><em>f</em><em><sub>c</sub></em> a beton hengeres karakterisztikus szilárdsága (MPa-ban az <em>\\( \\eta_{fc} \\)</em> definíciójához).</p>\n<p>A számítás stabilitása miatt a <em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub> tényező szintén csökkentésre kerül. Ez a csökkentés nem befolyásolja a szerkezeti elemek teljes teherbírását. Az <em>f</em><em><sub>cd</sub></em> értéket a beton terhelt szilárdságaként (méretezési érték) feltételezve, a <em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub> értéke az alábbi szabályok szerint csökken.</p>\n<p>σ<em><sub>c</sub></em><sub>2</sub><em><sub>r</sub></em><em> < 0.11f</em><em><sub>cd</sub></em><em> k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub><em>=1.0<br>0.11f</em><em><sub>cd</sub></em><em> < </em>σ<em><sub>c</sub></em><sub>2</sub><em><sub>r</sub></em><em> < 0.37f</em><em><sub>cd</sub></em><em> k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub><em> </em>lineáris interpoláció 1,0 és a 2f. ábrán látható<br> grafikonból vett érték között<em><br></em>σ<em><sub>c</sub></em><sub>2</sub><em><sub>r</sub></em><em> > 0.37f</em><em><sub>cd</sub></em><em> k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub><em> </em>közvetlenül a 2f. ábra grafikonjából kerül leolvasásra</p>\n<h4>Vasalás</h4>\n<p>A tervezési szabványok által jellemzően meghatározott idealizált bilineáris feszültség-alakváltozás diagramot alkalmazzák a szabad vasalórudakra (2d. ábra). E diagram meghatározásához csupán a vasalás alapvető tulajdonságainak ismerete szükséges a tervezési fázisban (szilárdság és képlékenységi osztály). Felhasználó által definiált feszültség-alakváltozás összefüggés szintén megadható.</p>\n<p>A húzási merevítő hatást a szabad vasalórúd bemeneti feszültség-alakváltozás összefüggésének módosításával veszik figyelembe, hogy visszaadják a betonba ágyazott rudak átlagos merevségét (ε<em><sub>m</sub></em>).</p>\n<h4>Tapadási modell</h4>\n<p>A vasalás és a beton közötti tapadási csúszást a végeselem-modellben a 2f. ábrán bemutatott egyszerűsített merev–tökéletesen képlékeny alkotótörvény figyelembevételével modellezik, ahol <em>f</em><em><sub>bd</sub></em> a tervezési szabvány által az adott tapadási feltételekre meghatározott végső tapadási feszültség méretezési értéke (terhelt értéke).</p>\n<p>Ez egy egyszerűsített modell, amelynek egyetlen célja a tapadási előírások ellenőrzése a tervezési szabványok szerint (azaz a vasalás lehorgonyzása). A lehorgonyzási hossz csökkentése horgok, hurkok és hasonló rúdalakzatok alkalmazásakor figyelembe vehető a vasalás végén meghatározott kapacitás megadásával, ahogyan azt a továbbiakban ismertetjük. </p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"detail_theoretical_background",
"theoretical_background_detail___general___reinforc",
"dimenzovani_zb_konstrukci_podle_csfm",
"prestressed_i_section"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "CSFM",
"codename": "csfm"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 7300
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "main-assumptions-and-limitations-for-csfm"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"main-assumptions-and-limitations-for-csfm\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:32</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:53</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:01</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:13</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:11</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___main_assumptions_a",
"collection": "default",
"id": "2ebdaf9c-827f-4fd6-9f82-28bc96970a64",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:01:43.4202761Z",
"name": "Theoretical background Detail - Main assumptions and limitations",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "1.3 Design tools for reinforcement"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "design-tools-for-reinforcement"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "c8c2a54a_5044_0164_c059_7399913390c6",
"collection": "default",
"id": "c8c2a54a-5044-0164-c059-7399913390c6",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "c8c2a54a-5044-0164-c059-7399913390c6",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
"[Circular Reference]",
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "2.1 Introduction to finite element implementation"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "introduction-to-finite-element-implementation"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "c4afd83e_283b_0122_aaee_ef2d556ea68c",
"collection": "default",
"id": "c4afd83e-283b-0122-aaee-ef2d556ea68c",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "c4afd83e-283b-0122-aaee-ef2d556ea68c",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
"[Circular Reference]",
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "2.2 Supports and load transmitting components"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "supports-and-load-transmitting-components"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n34a8fcb5_7619_019c_e742_c246f74b0bb2",
"collection": "default",
"id": "34a8fcb5-7619-019c-e742-c246f74b0bb2",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "34a8fcb5-7619-019c-e742-c246f74b0bb2",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "2.2 Támaszok és terheléstovábbító elemek"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "supports and load transmitting components.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 61630,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/5a3640a9-3cfd-49bc-a306-ef899e97e9a7/supports%20and%20load%20transmitting%20components.png",
"width": 1230,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "168a03f0-9bf7-4893-87d9-9744163d0453",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e51c52f3-be54-4b55-bb4d-c4089b8239a5/Supports.png",
"height": 119,
"width": 606
},
{
"description": null,
"imageId": "d0cdeffe-373f-419a-8e49-d714b8494a68",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/069fe6fe-74e0-41a9-90ba-1aeeede8a0fb/Load%20transmitting%20devices.png",
"height": 129,
"width": 557
},
{
"description": null,
"imageId": "04324fc6-7d2d-43a7-9248-3056e9bcc513",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/38d4656d-6c90-445a-858b-cd97d4b29730/Patch%20support.png",
"height": 434,
"width": 1311
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "types_of_supports_in_idea_statica_detail__csfm_",
"linkId": "5a121972-f384-4f14-8788-9da298e1aae1",
"urlSlug": "az-idea-statica-detail-tamasztipusai",
"type": "support_center_article"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Az építési folyamat során előforduló legtöbb helyzet modellezéséhez a CSFM-ben számos típusú támasz (7. ábra) és terheléstovábbító elem (8. ábra) áll rendelkezésre.</p>\n<h3>Támaszok</h3>\n<p>A ponttámasz többféleképpen modellezhető annak érdekében, hogy a feszültségek ne egy pontban koncentrálódjanak, hanem nagyobb területen oszoljanak el. Az első lehetőség az elosztott ponttámasz (7a. ábra), amely a szerkezeti elem szélén a terhelést egyenletesen osztja el a megadott szélességen.</p>\n<figure data-asset-id=\"168a03f0-9bf7-4893-87d9-9744163d0453\" data-image-id=\"168a03f0-9bf7-4893-87d9-9744163d0453\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e51c52f3-be54-4b55-bb4d-c4089b8239a5/Supports.png\" data-asset-id=\"168a03f0-9bf7-4893-87d9-9744163d0453\" data-image-id=\"168a03f0-9bf7-4893-87d9-9744163d0453\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 7\\qquad Various types of supports:}}}\\]</em></p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(a) point distributed; (b) bearing plate; (c) line support; (d) patch support; (e) hanging.}}}\\]</em></p>\n<p>A patch support (7d. ábra) ezzel szemben csak egy meghatározott hatékony sugarú betonvolumenen belül helyezhető el. Merev elemekkel kapcsolódik a vasalási háló csomópontjaihoz ezen a sugáron belül. Ezért a patch support körül vasalási kalitkát kell meghatározni.</p>\n<p>Egyes valós helyzetek pontosabb modellezéséhez a ponttámasznak két további változata áll rendelkezésre. Az első a meghatározott szélességű és vastagságú alátétlemezzel ellátott ponttámasz (7b. ábra). Az alátétlemez anyaga megadható, és az egész alátétlemez önállóan kerül hálózásra. A második lehetőség a függesztett támasz (7e. ábra), amely emelési horgonyok vagy emelési csapok modellezésére használható.</p>\n<p>A vonalmenti támasz (7c. ábra) meghatározható egy élen (hosszának megadásával) vagy egy elemen belül (töröttvonal segítségével). Lehetőség van a merevség és/vagy a nemlineáris viselkedés megadására is (nyomásban/húzásban vagy csak nyomásban működő támasz).</p>\n<ul>\n <li>Részletes leírás itt olvasható:<strong> </strong><a data-item-id=\"5a121972-f384-4f14-8788-9da298e1aae1\" href=\"\"><strong>Types of supports in IDEA StatiCa Detail</strong></a></li>\n</ul>\n<h3>Terheléstovábbító elemek</h3>\n<p>A terhek szerkezetbe való bevezetése szintén többféleképpen modellezhető. Pontterhek esetén alátétlemez (8a. ábra) alkalmazható, hasonlóan a ponttámaszhoz, amely a koncentrált terhelést nagyobb területre osztja el egy meghatározott szélességű és vastagságú acéllemez segítségével. </p>\n<figure data-asset-id=\"d0cdeffe-373f-419a-8e49-d714b8494a68\" data-image-id=\"d0cdeffe-373f-419a-8e49-d714b8494a68\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/069fe6fe-74e0-41a9-90ba-1aeeede8a0fb/Load%20transmitting%20devices.png\" data-asset-id=\"d0cdeffe-373f-419a-8e49-d714b8494a68\" data-image-id=\"d0cdeffe-373f-419a-8e49-d714b8494a68\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 8\\qquad Various types of load transfer components:}}}\\]</em></p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(a) bearing plate; (b) patch load; (c) hanging; (d) partially loaded area.}}}\\]</em></p>\n<p>A pontterhelés alkalmazható közvetlenül a szerkezet felületére meghatározott hatássugarral (a terhelés a beton elemekre hat), vagy egy patch load nevű speciális terheléstovábbító eszközön keresztül (8b. és 9. ábra). A patch load lehetővé teszi a terhelés közvetlen átadását a hatékony sugáron belül elhelyezkedő meghatározott vasalásra. A patch load helyes működéséhez meg kell határozni azokat a betonacél rudakat, amelyek a terheléssel össze lesznek kapcsolva (a vasalás tulajdonságaiban). Ha az összekapcsolt vasalás nincs meghatározva, a terheléstovábbítás mechanizmusa megegyezik a szerkezeti elem felületére helyezett pontterheléssel, és a terhelés a kényszerfeltételeken keresztül a beton elemekre, nem közvetlenül a vasalásra adódik át. </p>\n<figure data-asset-id=\"04324fc6-7d2d-43a7-9248-3056e9bcc513\" data-image-id=\"04324fc6-7d2d-43a7-9248-3056e9bcc513\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/38d4656d-6c90-445a-858b-cd97d4b29730/Patch%20support.png\" data-asset-id=\"04324fc6-7d2d-43a7-9248-3056e9bcc513\" data-image-id=\"04324fc6-7d2d-43a7-9248-3056e9bcc513\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 9\\qquad Patch load: (a) load application; (b) load transferred through rebars (a group of bars for the load transfer is defined);}}}\\]</em></p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(c) load transferred through concrete (a group of bars for the load transfer is not defined).}}}\\]</em></p>\n<p>Az emelési horgonyok vagy emelési csapok függesztett terheléssel modellezhetők (8c. ábra). A felhasználó részlegesen terhelt területet is alkalmazhat (8d. ábra), amely lehetővé teszi a beton nyomási teherbírásának növelését az Eurocode szerint (ez a terheléstovábbító elem típus ACI szabvány alkalmazása esetén nem használható). A szerkezet vonalmenti terhelésekkel is terhelhető az éleken, általános töröttvonal mentén, vagy felületi terhelésekkel. A Detail alkalmazás képes az önsúlyt automatikusan figyelembe venni az analízis során.</p>\n<p><br></p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___reinforc",
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"n2017_solution_for_walls_and_details_of_concrete_st",
"fire_resistance_check_of_concrete_structures"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 7100
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "2-2-supports-and-load-transmitting-components"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"supports-and-load-transmitting-components\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:33</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:54</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:03</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:14</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:13</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___supports_and_load_",
"collection": "default",
"id": "50ed723b-9b87-4870-a69f-e05b5a8a8150",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:03:33.09774Z",
"name": "Theoretical background Detail - Supports and load transmitting components",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "2.3 Load transfer at trimmed ends of beams"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "load-transfer-at-trimmed-ends-of-beams"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "ddcbc382_6ea1_01c6_78ae_b5746a91f6a1",
"collection": "default",
"id": "ddcbc382-6ea1-01c6-78ae-b5746a91f6a1",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "ddcbc382-6ea1-01c6-78ae-b5746a91f6a1",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "2.3 Terhelésátadás gerendák levágott végeinél"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "trimmed end.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 103606,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/4af393d0-87fd-40a9-b70f-c259c02b14aa/trimmed%20end.png",
"width": 1230,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "aa4c7293-3a3e-4c89-b88b-f6a84b0c457f",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/a2eb228a-7276-410a-a213-edf91bcfb6e9/Saint-Venant%20zone.PNG",
"height": 640,
"width": 1778
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Sok esetben egy szerkezeti elem csak egy részletét (részét) kell modelleznünk, például gerenda támaszt, a gerenda közepén lévő nyílást stb. Ez a megközelítés olyan támaszrendszerekhez vezethet, amelyek instabilak, de megengedhetők az <em>IDEA StatiCa Detail</em>-ben (beleértve a támasz nélküli esetet is). Ilyen esetekben azonban szükséges a szomszédos B-régióhoz való kapcsolódást képviselő keresztmetszetet is modellezni, beleértve az egyensúlyt kielégítő belső erőket is ebben a keresztmetszetben. Bizonyos esetekben (pl. gerenda támasz modellezésekor) ezeket a belső erőket a program automatikusan meg tudja határozni.</p>\n<p>A B-régió és az elemzett diszkontinuitási régió között egy Saint-Venant átmeneti zóna jön létre automatikusan, hogy biztosítsa a reális feszültségeloszlást az elemzett régióban. Az átmeneti zóna szélessége a keresztmetszet magasságának felével egyenlő. Mivel a Saint-Venant zóna egyetlen célja a megfelelő feszültségeloszlás elérése a modell többi részében, ebből a területből nem jelennek meg eredmények az ellenőrzésben, és itt nem kerülnek figyelembevételre leállási kritériumok sem.</p>\n<p>A Saint-Venant zóna azon éle, amely a gerenda levágott végét képviseli, merevként van modellezve, azaz elfordulhat, de síkban kell maradnia. Ez úgy valósul meg, hogy az él összes végeselem-csomópontját egy merev test elemmel<em> </em>(RBE2) a keresztmetszet tehetetlenségi középpontjában lévő külön csomóponthoz kapcsolják. Az elem belső erői ezután alkalmazhatók erre a csomópontra, ahogy a 10. ábrán látható.</p>\n<figure data-asset-id=\"aa4c7293-3a3e-4c89-b88b-f6a84b0c457f\" data-image-id=\"aa4c7293-3a3e-4c89-b88b-f6a84b0c457f\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/a2eb228a-7276-410a-a213-edf91bcfb6e9/Saint-Venant%20zone.PNG\" data-asset-id=\"aa4c7293-3a3e-4c89-b88b-f6a84b0c457f\" data-image-id=\"aa4c7293-3a3e-4c89-b88b-f6a84b0c457f\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 10\\qquad Transfer of internal forces at a trimmed end.}}}\\]</em></p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___reinforc",
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"n2017_solution_for_walls_and_details_of_concrete_st",
"fire_resistance_check_of_concrete_structures"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 7100
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "2-3-load-transfer-at-trimmed-ends-of-beams"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"2-3-load-transfer-at-trimmed-ends-of-beams\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:34</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:54</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:03</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:14</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:14</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___load_transfer_at_t",
"collection": "default",
"id": "aa1a5fc8-a069-4196-9c2e-cde472068193",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:03:58.6482103Z",
"name": "Theoretical background Detail - Load transfer at trimmed ends of beams",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "2.4 Geometric modification of cross-sections"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "geometric-modification-of-cross-sections"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "c38b8dc9_4b7d_0104_24bc_33e5fc800492",
"collection": "default",
"id": "c38b8dc9-4b7d-0104-24bc-33e5fc800492",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "c38b8dc9-4b7d-0104-24bc-33e5fc800492",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "2.4 Keresztmetszetek geometriai módosítása"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "cross section.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 4944,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f7db528e-c5cc-4a96-b054-b9db8dc23939/cross%20section.png",
"width": 1230,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "ce95f78c-b3c0-4954-9fb1-7a5435c91008",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/4e366c46-e62a-448b-8a80-26ed25dda17d/Cross-section%20reduction.png",
"height": 441,
"width": 1200
},
{
"description": null,
"imageId": "1068a23c-e975-4022-afc5-3143ddacfdd2",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/0baf2a09-9999-4a25-b83b-8433d9fae04d/Horizontal%20haunch.png",
"height": 605,
"width": 1384
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A keresztmetszet csökkentése automatikusan elvégzésre kerül a gerendaként vagy keretcsomópontként definiált szerkezeteknél (x-tengellyel és keresztmetszettel meghatározva). Ez a módosítás automatikusan alkalmazásra kerül a nagyon széles övekkel rendelkező keresztmetszeteken (11. ábra), és azon a feltételezésen alapul, hogy a nyomott rúd 45°-os szögben terjed ki a falból, így az említett csökkentett szélesség a terhelések átadására képes maximális szélesség.</p>\n<p>Megjegyzendő, hogy a CSFM-ben alkalmazott hatékony övszélesség meghatározásának módszere eltér az EN 1992-1-1 (2015) 5.3.2.1 pontjában vagy az ACI 318-19 9.2.4.4 pontjában megadottól. A geometrián túl az Eurocode-alapú hatékony övszélességet explicit módon befolyásolják a szerkezet fesztávolságai és peremfeltételei.</p>\n<figure data-asset-id=\"ce95f78c-b3c0-4954-9fb1-7a5435c91008\" data-image-id=\"ce95f78c-b3c0-4954-9fb1-7a5435c91008\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/4e366c46-e62a-448b-8a80-26ed25dda17d/Cross-section%20reduction.png\" data-asset-id=\"ce95f78c-b3c0-4954-9fb1-7a5435c91008\" data-image-id=\"ce95f78c-b3c0-4954-9fb1-7a5435c91008\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 11\\qquad Width reduction of a cross-section: (a) user input; (b) FE model – automatically determined reduced flange width.}}}\\]</em></p>\n<p>Vízszintes síkban elhelyezkedő vállak esetén (12. ábra) minden egyes váll öt szakaszra van osztva a hossza mentén. Ezeket a szakaszokat ezután állandó vastagságú falként modellezik, amely egyenlő a valódi vastagsággal az adott szakasz közepén.</p>\n<figure data-asset-id=\"1068a23c-e975-4022-afc5-3143ddacfdd2\" data-image-id=\"1068a23c-e975-4022-afc5-3143ddacfdd2\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/0baf2a09-9999-4a25-b83b-8433d9fae04d/Horizontal%20haunch.png\" data-asset-id=\"1068a23c-e975-4022-afc5-3143ddacfdd2\" data-image-id=\"1068a23c-e975-4022-afc5-3143ddacfdd2\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 12\\qquad Horizontal haunch: (a) user input; (b) FE model – a haunch automatically divided into five sections.}}}\\]</em></p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___reinforc",
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"n2017_solution_for_walls_and_details_of_concrete_st",
"fire_resistance_check_of_concrete_structures"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 7100
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "2-4-geometric-modification-of-cross-sections"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"2-4-geometric-modification-of-cross-sections\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:34</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:55</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:04</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:15</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:14</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___geometric_modifica",
"collection": "default",
"id": "5cff133b-460c-4bf2-94c2-3957a7b88e47",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:04:22.5953355Z",
"name": "Theoretical background Detail - Geometric modification of cross-sections",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "2.5 Finite element types"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "finite-element-types"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n8b8a3c09_2d35_0136_b5e8_696cc1f16354",
"collection": "default",
"id": "8b8a3c09-2d35-0136-b5e8-696cc1f16354",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "8b8a3c09-2d35-0136-b5e8-696cc1f16354",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
"[Circular Reference]",
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "2.6 Meshing"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "meshing"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "efcadf17_9ff3_01c0_1c24_582b36a716e2",
"collection": "default",
"id": "efcadf17-9ff3-01c0-1c24-582b36a716e2",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "efcadf17-9ff3-01c0-1c24-582b36a716e2",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "2.6 Hálózás"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "meshing.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 97183,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/5d7b4b67-07f2-43de-aeb0-425cd2860402/meshing.png",
"width": 1230,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "fdb308bd-ea8c-424d-84fd-7203d42e3a8d",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/addaaf72-0c44-4147-8ec2-03986c3fa271/Patch%20load%20mapping.png",
"height": 435,
"width": 1400
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "general_description_of_load_impulses_in_detail_app",
"linkId": "38cbe005-0e1e-4d75-ae8a-2ef9dcee4c2b",
"urlSlug": "az-idea-statica-detail-alkalmazasban-a-terhelesi-impulzusok-altalanos-leirasa",
"type": "support_center_article"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A végeselemek belső implementációval rendelkeznek, és az analízismodell automatikusan generálódik, anélkül hogy a felhasználónak különleges szakértelemre lenne szüksége. Ennek a folyamatnak fontos része a hálózás.</p>\n<h3>Beton</h3>\n<p>Az összes betonszerkezeti elem együtt kerül hálózásra. Az alkalmazás automatikusan kiszámítja az ajánlott elemméret értékét a szerkezet mérete és alakja alapján, figyelembe véve a legnagyobb vasalási átmérőt. Az ajánlott elemméret emellett garantálja, hogy a szerkezet vékony részein – például karcsú oszlopoknál vagy vékony lemezeken – legalább 4 elem generálódjon, biztosítva ezáltal a megbízható eredményeket ezeken a területeken. A beton elemek maximális száma 5000-re van korlátozva, de ez az érték a legtöbb szerkezetnél elegendő az ajánlott elemméret biztosításához. A tervezők mindig megadhatnak felhasználó által definiált betonelemet az alapértelmezett hálóméret szorzójának módosításával.</p>\n<h3>Vasalás</h3>\n<p>A vasalás olyan elemekre van felosztva, amelyek hossza közelítőleg megegyezik a betonelem méretével. Miután a vasalás és a beton hálója elkészült, tapadási elemekkel kapcsolódnak össze, ahogy a 13. ábra mutatja.</p>\n<h3>Alátétlemezek</h3>\n<p>A kiegészítő szerkezeti részek, mint például az alátétlemezek, egymástól függetlenül kerülnek hálózásra. Ezen elemek mérete a kapcsolati területen lévő beton elemek méretének 2/3-aként kerül kiszámításra. Az alátétlemez háló csomópontjai ezután interpolációs kényszerfeltétel elemekkel (RBE3) kapcsolódnak a betonháló szélső csomópontjaihoz.</p>\n<h3>Terhek és támaszok</h3>\n<p>A felületi terhek és felületi támaszok csak a vasaláshoz kapcsolódnak, ahogy a 16. ábra mutatja. Ezért szükséges a vasalás meghatározása körülöttük. A hatékony sugáron belüli vasalás összes csomópontjához való kapcsolódást egyenlő súlyú RBE3 elemek biztosítják.</p>\n<figure data-asset-id=\"fdb308bd-ea8c-424d-84fd-7203d42e3a8d\" data-image-id=\"fdb308bd-ea8c-424d-84fd-7203d42e3a8d\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/addaaf72-0c44-4147-8ec2-03986c3fa271/Patch%20load%20mapping.png\" data-asset-id=\"fdb308bd-ea8c-424d-84fd-7203d42e3a8d\" data-image-id=\"fdb308bd-ea8c-424d-84fd-7203d42e3a8d\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 16\\qquad Patch load mapping to reinforcement mesh.}}}\\]</em></p>\n<p>A vonalmenti támaszok és vonalmenti terhek a megadott szélesség vagy hatékony sugár alapján RBE3 elemekkel kapcsolódnak a betonháló csomópontjaihoz. A kapcsolatok súlya fordítottan arányos a támasztól vagy teherimpulzustól való távolsággal.</p>\n<ul>\n <li>Az egyes terhek és a háló közötti kapcsolatról bővebben olvashat a <a data-item-id=\"38cbe005-0e1e-4d75-ae8a-2ef9dcee4c2b\" href=\"\"><strong>Detail alkalmazás teherimpulzusainak általános leírásában</strong></a></li>\n</ul>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___reinforc",
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"n2017_solution_for_walls_and_details_of_concrete_st",
"fire_resistance_check_of_concrete_structures"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 7100
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "2-6-meshing"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"2-6-meshing\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:35</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:56</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:05</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:16</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:15</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___meshing",
"collection": "default",
"id": "5ac4303b-fbe3-4ca1-b1a4-850fd7a9657f",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:05:55.9057605Z",
"name": "Theoretical background Detail - Meshing",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "2.7 Solution method and load control algorithm"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "solution-method-and-load-control-algorithm"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n8d737499_b144_0199_84cf_cf115d052f0e",
"collection": "default",
"id": "8d737499-b144-0199-84cf-cf115d052f0e",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "8d737499-b144-0199-84cf-cf115d052f0e",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "2.7 Megoldási módszer és terhelésszabályozási algoritmus"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "solution method.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 17501,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/30d885ad-5360-4a31-bafe-34519ace3c53/solution%20method.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "883637b4-6077-43ff-b6e8-ac1e86785345",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/c1026dcf-91ed-47ab-af2e-705ca886a9ed/Constitutive%20relationship%20of%20bond%20and%20anchorage.PNG",
"height": 603,
"width": 1788
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A nemlineáris végeselem-feladat megoldásához standard teljes Newton-Raphson (NR) algoritmust alkalmazunk. </p>\n<p>Általában az NR algoritmus nem konvergál, ha a teljes terhelést egyetlen lépésben alkalmazzák. A szokásos megközelítés – amelyet itt is alkalmazunk – az, hogy a terhelést több lépésben, fokozatosan visszük fel, és az előző terhelési lépés eredményét használjuk kiindulópontként a következő Newton-megoldáshoz. Erre a célra egy terhelésszabályozási algoritmust implementáltunk a Newton-Raphson módszer fölé. Amennyiben az NR iterációk nem konvergálnak, az aktuális terhelési lépést felére csökkentjük, és az NR iterációkat megismételjük.</p>\n<p>A terhelésszabályozási algoritmus második célja a kritikus terhelés meghatározása, amely bizonyos „leállási feltételeknek\" felel meg – konkrétan a beton maximális alakváltozásának, a kötési elemekben fellépő maximális csúszásnak, a horgonyzási elemekben fellépő maximális elmozdulásnak és a betonacél-rudak maximális alakváltozásának. A kritikus terhelést felezési módszerrel határozzuk meg. Amennyiben a leállási feltétel a modell bármely pontján teljesül, az utolsó terhelési lépés eredményeit elvetjük, és az előző lépés felének megfelelő új lépést számítunk. Ezt a folyamatot addig ismételjük, amíg a kritikus terhelést egy meghatározott hibahatáron belül meg nem találjuk.</p>\n<p>Beton esetén a leállási feltételt nyomásban 5%-os alakváltozásra (azaz a beton tényleges tönkremeneteli alakváltozásánál körülbelül egy nagyságrenddel nagyobb értékre), húzásban pedig a héjelemek integrációs pontjaiban 7%-os alakváltozásra állítottuk be. Húzásban az értéket úgy választottuk meg, hogy a vasalás határalakváltozása – amely a húzási merevítő hatás figyelembevétele nélkül általában kb. 5% – elsőként érhető el. Nyomásban az értéket több alternatíva közül úgy választottuk ki, hogy elég nagy legyen ahhoz, hogy a zúzódás hatásai láthatók legyenek az eredményekben, ugyanakkor elég kis ahhoz, hogy ne okozzon túl sok numerikus stabilitási problémát.</p>\n<figure data-asset-id=\"883637b4-6077-43ff-b6e8-ac1e86785345\" data-image-id=\"883637b4-6077-43ff-b6e8-ac1e86785345\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/c1026dcf-91ed-47ab-af2e-705ca886a9ed/Constitutive%20relationship%20of%20bond%20and%20anchorage.PNG\" data-asset-id=\"883637b4-6077-43ff-b6e8-ac1e86785345\" data-image-id=\"883637b4-6077-43ff-b6e8-ac1e86785345\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 17\\qquad Constitutive relationship of bond and anchorage elements used for anchorage length verification:}}}\\]</em></p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(a) bond shear stress slip response of a bond element; (b) force-displacement response of an anchorage element.}}}\\]</em></p>\n<p>Vasalás esetén a leállási feltétel feszültségek alapján van meghatározva. Mivel a repedésben ébredő feszültségeket modellezzük, a húzási feltétel a biztonsági tényezőt figyelembe vevő vasalás húzószilárdsságának felel meg. Ugyanezt az értéket alkalmazzuk a nyomási feltételre is.</p>\n<p>A kötési elemekben és horgonyzási rugókban a leállási feltétel α·δ<em>u</em><em><sub>max</sub></em>, ahol δ<em>u</em><em><sub>max</sub></em> a szabványellenőrzésekben alkalmazott maximális csúszás, és α = 10.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___reinforc",
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"n2017_solution_for_walls_and_details_of_concrete_st",
"fire_resistance_check_of_concrete_structures"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 7100
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "2-7-solution-method-and-load-control-algorithm"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"2-7-solution-method-and-load-control-algorithm\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:36</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:56</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:06</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:16</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:16</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___solution_method_an",
"collection": "default",
"id": "b1a7fc51-513b-4798-bbdb-4f9488d24004",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:06:32.6690116Z",
"name": "Theoretical background Detail - Solution method and load-control algorithm",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "2.8 Presentation of results"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "presentation-of-results"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n056b6dcd_9d22_0181_4292_9e9899349ab1",
"collection": "default",
"id": "056b6dcd-9d22-0181-4292-9e9899349ab1",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "056b6dcd-9d22-0181-4292-9e9899349ab1",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "2.8 Eredmények bemutatása"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "presentation_results_preview2.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 258008,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b8b2eaf9-d685-410f-bf37-89ac34e16a40/presentation_results_preview2.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "5633d094-25c8-46e3-a481-843b6082214b",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/9dac87f5-fd94-41db-bcb2-c56897b22a45/Result%20presentation.PNG",
"height": 801,
"width": 2000
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Az eredmények a beton és a vasalási elemek esetében külön-külön kerülnek bemutatásra. A betonban ébredő feszültség- és alakváltozás-értékeket a héjelemek integrációs pontjaiban számítják. Mivel azonban az adatok ilyen formában történő megjelenítése nem praktikus, az eredmények alapértelmezés szerint csomópontokban kerülnek bemutatásra, például a szomszédos Gauss-integrációs pontokból a kapcsolódó elemekben vett maximális nyomófeszültség értékeként (18. ábra). Meg kell jegyezni, hogy ez a megjelenítési mód helyileg alábecsülheti az eredményeket a szerkezeti elemek nyomott szélein, ha a végeselem mérete hasonló a nyomási zóna mélységéhez.</p>\n<figure data-asset-id=\"5633d094-25c8-46e3-a481-843b6082214b\" data-image-id=\"5633d094-25c8-46e3-a481-843b6082214b\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/9dac87f5-fd94-41db-bcb2-c56897b22a45/Result%20presentation.PNG\" data-asset-id=\"5633d094-25c8-46e3-a481-843b6082214b\" data-image-id=\"5633d094-25c8-46e3-a481-843b6082214b\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>18. ábra – Beton végeselem integrációs pontokkal és csomópontokkal: az eredmények bemutatása betonra csomópontokban és végeselemekben.</em></p>\n<p>A vasalási végeselemek eredményei elemenként vagy állandók (egy érték – pl. acélfeszültségek esetén), vagy lineárisak (két érték – tapadási eredmények esetén). A segédelemek, például az alátétlemezek elemei esetén csak az alakváltozások kerülnek bemutatásra.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___reinforc",
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"n2017_solution_for_walls_and_details_of_concrete_st",
"fire_resistance_check_of_concrete_structures"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 7100
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "2-8-presentation-of-results"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"2-8-presentation-of-results\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:36</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:56</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:06</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:17</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:16</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___presentation_of_re",
"collection": "default",
"id": "8b9399db-b927-491a-a50f-c66ad97560af",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:06:54.6658265Z",
"name": "Theoretical background Detail - Presentation of results",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "3.1 Limit states and crack width calculation"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "limit-states-and-crack-width-calculation"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n13023af6_6774_01cc_c9ba_6ea3ceca2eaa",
"collection": "default",
"id": "13023af6-6774-01cc-c9ba-6ea3ceca2eaa",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "13023af6-6774-01cc-c9ba-6ea3ceca2eaa",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
"[Circular Reference]",
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "4.1 Material models EN"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "material-models-en"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n22b13eb3_8eb9_013b_2de4_fcf91d390c7d",
"collection": "default",
"id": "22b13eb3-8eb9-013b-2de4-fcf91d390c7d",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "22b13eb3-8eb9-013b-2de4-fcf91d390c7d",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "4.1 Anyagmodellek (EN)"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Verification of the structural concrete elements (EN).png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 69784,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/5787011f-bbfb-47f8-8496-0401101a4bd0/Verification%20of%20the%20structural%20concrete%20elements%20%28EN%29.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "d99ce820-6afd-4050-a438-c0bd6d3e5e29",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e72b03ac-c1db-4c39-bbc2-f4d87b7522f2/Concrete%20stress-strain%20diagram%20CSFM.PNG",
"height": 571,
"width": 1739
},
{
"description": null,
"imageId": "b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/085222c7-055a-4870-9bcb-8f18bd65620f/Compression%20softening%20CSFM.PNG",
"height": 574,
"width": 1500
},
{
"description": null,
"imageId": "78f0e024-ae44-4ec0-b939-6ac74688ae23",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/bca48b51-2839-4b96-8dac-078574e47c12/Fig.%2011%20-%20Concrete%20stress-strain%20for%20serviceability%20.png",
"height": 908,
"width": 1750
},
{
"description": null,
"imageId": "ba3b27c3-ad63-46d8-b734-279c1a98639f",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/47fb26f0-9509-403c-ac42-7d68821d59d1/Steel%20stress-strain%20diagram%20CSFM.PNG",
"height": 719,
"width": 1822
},
{
"description": null,
"imageId": "4a23c310-98c5-488d-a3a0-2ec9064a2f61",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/111ff130-8480-486a-adca-4c0068bcf66e/Tension%20stiffening%20CSFM.PNG",
"height": 569,
"width": 1761
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<h3>Beton - ULS</h3>\n<p>A CSFM-ben implementált betonmodell az EN 1992-1-1 által a keresztmetszetek méretezéséhez előírt egytengelyű nyomási alkotótörvényeken alapul, amelyek kizárólag a nyomószilárdságtól függnek. A CSFM alapértelmezés szerint az EN 1992-1-1 3.1.7 (1) bekezdésében meghatározott parabola-téglalap diagramot alkalmazza (24a. ábra), de a tervezők választhatják az EN 1992-1-1 3.1.7 (2) bekezdése szerinti egyszerűsített rugalmas-ideálisan képlékeny összefüggést is (24b. ábra). A húzószilárdságot elhanyagolják, ahogyan az a klasszikus vasbeton tervezésben is szokásos.</p>\n<figure data-asset-id=\"d99ce820-6afd-4050-a438-c0bd6d3e5e29\" data-image-id=\"d99ce820-6afd-4050-a438-c0bd6d3e5e29\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e72b03ac-c1db-4c39-bbc2-f4d87b7522f2/Concrete%20stress-strain%20diagram%20CSFM.PNG\" data-asset-id=\"d99ce820-6afd-4050-a438-c0bd6d3e5e29\" data-image-id=\"d99ce820-6afd-4050-a438-c0bd6d3e5e29\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 24\\qquad The stress-strain diagrams of concrete for ULS: a) parabola-rectangle diagram; b) bilinear diagram.}}}\\]</em></p>\n<p>A CSFM <em>IDEA StatiCa Detail</em>-ben megvalósított változata nem alkalmaz explicit tönkremeneteli kritériumot a nyomott beton alakváltozásaira vonatkozóan (azaz a csúcsfeszültség elérése után 5% értékű ε<em><sub>cu</sub></em><sub>2</sub> (ε<em><sub>cu</sub></em><sub>3</sub>) értékkel rendelkező képlékeny ágat vesz figyelembe, míg az EN 1992-1-1 0,35%-nál kisebb határalakváltozást feltételez). Ez az egyszerűsítés nem teszi lehetővé a nyomásban tönkremenő szerkezetek alakváltozási kapacitásának ellenőrzését. Ugyanakkor az EN 1992-1-1 3.1.3 szerinti <em>f</em><em><sub>cd</sub></em> teherbírási kapacitás megfelelően meghatározható, ha a repedezett beton tényezője (<em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub>, amelyet a 25. ábra definiál) mellett figyelembe veszik a beton ridegségének növekedését is a szilárdság emelkedésével, az <em>fib</em> Model Code 2010-ben az alábbiak szerint definiált <em>\\(\\eta_{fc}\\)</em> redukciós tényező segítségével:</p>\n<p>\\[f_{cd}={\\alpha_{cc}} \\cdot \\frac{f_{ck,red}}{γ_c} = {\\alpha_{cc}} \\cdot \\frac{k_c \\cdot f_{ck}}{γ_c} = {\\alpha_{cc}} \\cdot \\frac{\\eta _{fc} \\cdot k_{c2} \\cdot f_{ck}}{γ_c}\\]</p>\n<p>\\[{\\eta _{fc}} = {\\left( {\\frac{{30}}{{{f_{ck}}}}} \\right)^{\\frac{1}{3}}} \\le 1\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p>α<em><sub>cc</sub></em> a nyomószilárdságra gyakorolt hosszú távú hatásokat, valamint a teher alkalmazási módjából eredő kedvezőtlen hatásokat figyelembe vevő tényező. Az EN 1992-1-1 3.1.6 (1) bekezdése szerint értelmezendő. Alapértelmezett értéke 1,0.</p>\n<p><em>k</em><em><sub>c </sub></em>a nyomószilárdság globális redukciós tényezője</p>\n<p><em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub> a keresztirányú repedések jelenlétéből adódó redukciós tényező</p>\n<p><em>f</em><em><sub>ck</sub></em> a beton hengeres karakterisztikus szilárdsága (MPa-ban megadva az <em>\\( \\eta_{fc} \\)</em> definíciójához).</p>\n<figure data-asset-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\" data-image-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/085222c7-055a-4870-9bcb-8f18bd65620f/Compression%20softening%20CSFM.PNG\" data-asset-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\" data-image-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 25\\qquad The compression softening law.}}}\\]</em></p>\n<h3>Beton - SLS</h3>\n<p>A használhatósági vizsgálat az ULS-elemzéshez alkalmazott alkotótörvények bizonyos egyszerűsítéseit tartalmazza. A beton nyomási feszültség-alakváltozás görbéjének képlékeny ága elhanyagolásra kerül, míg a rugalmas ág lineáris és végtelen. A nyomási lágyulás törvénye nem kerül figyelembevételre. Ezek az egyszerűsítések javítják a numerikus stabilitást és a számítási sebességet, és nem csökkentik a megoldás általánosságát, amennyiben a használhatósági állapotban kapott anyagfeszültségek egyértelműen a folyási határuk alatt maradnak (ahogyan azt az Eurocode megköveteli). Ezért a használhatósági vizsgálathoz alkalmazott egyszerűsített modellek csak akkor érvényesek, ha az összes ellenőrzési követelmény teljesül.</p>\n<figure data-asset-id=\"78f0e024-ae44-4ec0-b939-6ac74688ae23\" data-image-id=\"78f0e024-ae44-4ec0-b939-6ac74688ae23\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/bca48b51-2839-4b96-8dac-078574e47c12/Fig.%2011%20-%20Concrete%20stress-strain%20for%20serviceability%20.png\" data-asset-id=\"78f0e024-ae44-4ec0-b939-6ac74688ae23\" data-image-id=\"78f0e024-ae44-4ec0-b939-6ac74688ae23\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 26\\qquad Concrete stress-strain diagrams implemented for serviceability analysis: short- and long-term verifications.}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p><strong>Hosszú távú hatások</strong></p>\n<p>A használhatósági vizsgálatban a beton hosszú távú hatásait egy effektív végtelen kúszási tényező (\\(\\varphi\\), alapértelmezés szerint 2,5 értékkel) segítségével veszik figyelembe, amely az EN 1992-1-1 3.1.4 (3), illetve 7.4.3 (5) bekezdése szerint módosítja a beton szekansi rugalmassági modulusát (<em>E</em><em><sub>cm</sub></em>) az alábbiak szerint:</p>\n<p>\\[E_{c,eff} = \\frac{E_{cm}}{1+\\varphi}\\]</p>\n<p>A hosszú távú hatások figyelembevételekor először az összes állandó terhet tartalmazó teherlépést számítják a kúszási tényező alkalmazásával (azaz a beton effektív rugalmassági modulusával, <em>E</em><em><sub>c,eff</sub></em>), majd a pótlólagos terheket a kúszási tényező nélkül számítják (azaz <em>E</em><em><sub>cm</sub></em> alkalmazásával). Emellett a rövid távú ellenőrzések elvégzéséhez egy másik számítást is végeznek, amelyben az összes terhet a kúszási tényező nélkül számítják. A hosszú és rövid távú ellenőrzések mindkét számítása a 26. ábrán látható.</p>\n<p>A kúszási tényezőket a felhasználó határozza meg az anyagtulajdonságokban, és azokat az EN 1992-1-1 3.1. ábra szerint kell meghatározni.</p>\n<h3>Vasalás</h3>\n<p>Alapértelmezés szerint az EN 1992-1-1 3.2.7 bekezdésében meghatározott, szabad betonacél rudakra vonatkozó idealizált bilineáris feszültség-alakváltozás diagramot alkalmazzák (27. ábra). E diagram meghatározásához csupán a vasalás alapvető tulajdonságainak ismerete szükséges a tervezési fázisban (szilárdság és képlékenységi osztály). Ha ismert, a vasalás tényleges feszültség-alakváltozás összefüggése (melegen hengerelt, hidegen alakított, edzett és önedzett stb.) is figyelembe vehető. A vasalás feszültség-alakváltozás diagramját a felhasználó is meghatározhatja, azonban ebben az esetben nem vehető figyelembe a húzási merevítő hatás (nem számítható a repedésszélesség). A vízszintes felső ággal rendelkező feszültség-alakváltozás diagram alkalmazása nem teszi lehetővé a szerkezeti tartósság ellenőrzését. Ezért a szabványos képlékenységi követelmények kézi ellenőrzése szükséges.</p>\n<figure data-asset-id=\"ba3b27c3-ad63-46d8-b734-279c1a98639f\" data-image-id=\"ba3b27c3-ad63-46d8-b734-279c1a98639f\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/47fb26f0-9509-403c-ac42-7d68821d59d1/Steel%20stress-strain%20diagram%20CSFM.PNG\" data-asset-id=\"ba3b27c3-ad63-46d8-b734-279c1a98639f\" data-image-id=\"ba3b27c3-ad63-46d8-b734-279c1a98639f\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\( \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 27 \\qquad Stress-strain diagram of reinforcement: a) bilinear diagram with an inclined top branch; b) bilinear diagram}}}\\) \\( \\textsf{\\textit{\\footnotesize{with a horizontal top branch.}}}\\)</em></p>\n<p><br></p>\n<p>A húzási merevítő hatás (28. ábra) automatikusan figyelembevételre kerül a szabad betonacél rúd bemeneti feszültség-alakváltozás összefüggésének módosításával, hogy megragadja a betonba ágyazott rudak átlagos merevségét (ε<em><sub>m</sub></em>).</p>\n<figure data-asset-id=\"4a23c310-98c5-488d-a3a0-2ec9064a2f61\" data-image-id=\"4a23c310-98c5-488d-a3a0-2ec9064a2f61\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/111ff130-8480-486a-adca-4c0068bcf66e/Tension%20stiffening%20CSFM.PNG\" data-asset-id=\"4a23c310-98c5-488d-a3a0-2ec9064a2f61\" data-image-id=\"4a23c310-98c5-488d-a3a0-2ec9064a2f61\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 28\\qquad Scheme of tension stiffening.}}}\\]</em></p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "4-1-material-models-en"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"4-1-material-models-en\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:37</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:58</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:08</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:18</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:17</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___material_models__e",
"collection": "default",
"id": "1838439f-0398-4754-b0c9-6f627127a407",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:08:51.7232865Z",
"name": "Theoretical background Detail - Material models (EN)",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "4.2 Safety factors"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "safety-factors"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "d7b9e68b_feed_0131_2c1b_1c5b0be1db70",
"collection": "default",
"id": "d7b9e68b-feed-0131-2c1b-1c5b0be1db70",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "d7b9e68b-feed-0131-2c1b-1c5b0be1db70",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "4.2 Biztonsági tényezők"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "safety factors.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 163446,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/776e0780-6d49-4fbc-9056-8923de185410/safety%20factors.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "7b26aa26-7ec4-4296-9296-645d3d6041b5",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/4cadae4a-9a8a-4f9b-935c-51395116ed4e/Material%20factors.png",
"height": 124,
"width": 417
},
{
"description": null,
"imageId": "99632028-f378-4338-b74b-bef12aec3f6a",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/2d2607d1-29e9-4dfd-80ef-db2ba7d172bf/Combination%20factors.png",
"height": 164,
"width": 522
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "concrete",
"linkId": "b4790cf9-a605-45b3-b41b-e36909ad4291",
"urlSlug": "concrete",
"type": "landing_page"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A Compatible Stress Field Method megfelel a modern tervezési szabványoknak. Mivel a számítási modellek csak szabványos anyagtulajdonságokat alkalmaznak, a tervezési szabványokban előírt részleges biztonsági tényező formátum minden módosítás nélkül alkalmazható. Ily módon a bemeneti terhek szorzófaktorral vannak ellátva, a jellemző anyagtulajdonságokat pedig a tervezési szabványokban előírt biztonsági együtthatókkal csökkentik, pontosan úgy, mint a hagyományos betonszerkezeti számításokban. Az EN 1992-1-1 2.4.2.4 fejezetében előírt anyagbiztonsági tényezők értékei alapértelmezettként vannak beállítva, de a felhasználó módosíthatja a biztonsági tényezőket a Szabvány és számítási beállításokban (29. ábra).</p>\n<figure data-asset-id=\"7b26aa26-7ec4-4296-9296-645d3d6041b5\" data-image-id=\"7b26aa26-7ec4-4296-9296-645d3d6041b5\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/4cadae4a-9a8a-4f9b-935c-51395116ed4e/Material%20factors.png\" data-asset-id=\"7b26aa26-7ec4-4296-9296-645d3d6041b5\" data-image-id=\"7b26aa26-7ec4-4296-9296-645d3d6041b5\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 29\\qquad The setting of material safety factors in Idea StatiCa Detail.}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p>A teherbiztonsági tényezőket a felhasználónak kell meghatároznia a Kombinációs szabályokban minden egyes nemlineáris teherkombinációhoz (30. ábra). Az <a data-item-id=\"b4790cf9-a605-45b3-b41b-e36909ad4291\" href=\"\">Idea StatiCa Detail</a>-ban megvalósított összes sablonhoz a részleges biztonsági tényezők már előre meg vannak határozva.</p>\n<figure data-asset-id=\"99632028-f378-4338-b74b-bef12aec3f6a\" data-image-id=\"99632028-f378-4338-b74b-bef12aec3f6a\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/2d2607d1-29e9-4dfd-80ef-db2ba7d172bf/Combination%20factors.png\" data-asset-id=\"99632028-f378-4338-b74b-bef12aec3f6a\" data-image-id=\"99632028-f378-4338-b74b-bef12aec3f6a\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 30\\qquad The setting of load partial factors in Idea StatiCa Detail.}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p>A részleges biztonsági tényezők megfelelő, felhasználó által meghatározott kombinációinak alkalmazásával a felhasználók a CSFM segítségével a globális ellenállási tényező módszerrel is számíthatnak (Navrátil és mtsai, 2017), azonban ez a megközelítés a tervezési gyakorlatban alig használatos. Egyes irányelvek a nemlineáris analízishez a globális ellenállási tényező módszer alkalmazását javasolják. Ugyanakkor az egyszerűsített nemlineáris analízisekben (mint a CSFM), amelyek csak a hagyományos kézi számításokban használt anyagtulajdonságokat igénylik, még mindig előnyösebb a részleges biztonsági formátum alkalmazása.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "4-2-safety-factors"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"4-2-safety-factors\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:38</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:58</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:09</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:18</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:18</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___safety_factors",
"collection": "default",
"id": "3cbd210f-4490-4b0e-9de8-c84044452bc1",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:09:15.6763226Z",
"name": "Theoretical background Detail - Safety factors",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "4.3 Ultimate limit state analysis"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "ultimate-limit-state-analysis"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "c0970921_2006_01b7_8b9e_7becbb66552f",
"collection": "default",
"id": "c0970921-2006-01b7-8b9e-7becbb66552f",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "c0970921-2006-01b7-8b9e-7becbb66552f",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "4.3 Végső határállapot elemzés"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "eurocodes.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 295317,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/44f1ebbb-483c-4c24-bf68-64ec39607c70/eurocodes.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "c6ca9e31-4172-4034-a8b0-cdb2ad98d82a",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/7aa307dc-3cd6-4d42-8dd8-d0ff97994677/Bond%20conditions.PNG",
"height": 701,
"width": 1116
},
{
"description": null,
"imageId": "8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e00845bc-3d60-4315-a8b3-67d4a52666a4/Direction%20of%20concreting.png",
"height": 442,
"width": 1011
},
{
"description": null,
"imageId": "d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1a6bbdca-e56b-47e1-a85f-00d4317689a8/Flim.png",
"height": 520,
"width": 1463
},
{
"description": null,
"imageId": "a4b32213-4a43-4c1d-a3c3-21d42d5dfbad",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b16975dc-aeea-4e7e-bfc7-23a8f8b28c7e/Available%20anchorage%20types%20for%20longitudinal%20rebars.png",
"height": 141,
"width": 1200
},
{
"description": null,
"imageId": "ec5159ea-3a7f-43fa-a807-a217b79d6cc9",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/86ffb525-5912-4a7f-9576-fff17481b7a1/Available%20anchorage%20types%20for%20stirrups.png",
"height": 230,
"width": 1200
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "rn_25_1__smooth_rebars_in_detail",
"linkId": "182f8ba8-899b-44fc-a1c7-59d562ef8c6c",
"urlSlug": "sima-betonacelok-a-detail-alkalmazasban",
"type": "support_center_article"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Az EN 1992-1-1 által előírt különböző ellenőrzések a modell által közvetlenül szolgáltatott eredmények alapján kerülnek értékelésre. A ULS ellenőrzések a beton szilárdságára, a vasalás szilárdságára és a lehorgonyzásra (tapadási nyírófeszültségek) vonatkoznak.</p>\n<p>A <strong>beton nyomási szilárdsága</strong> a végeselem-elemzésből kapott maximális főnyomófeszültség σ<em><sub>c </sub></em>= σ<em><sub>c</sub></em><sub>2</sub> és a határérték σ<em><sub>c,lim</sub></em> = <em>f</em><em><sub>cd</sub></em> arányaként kerül értékelésre. </p>\n<p>A <strong>vasalás szilárdsága</strong> húzásban és nyomásban egyaránt a repedéseknél fellépő vasalási feszültség σ<em><sub>sr</sub></em> és az előírt határérték σ<em><sub>s,lim</sub></em> arányaként kerül értékelésre:</p>\n<p>\\(σ_{s,lim} = \\frac{k \\cdot f_{yk}}{γ_s}\\qquad\\qquad\\textsf{\\small{for bilinear diagram with inclined top branch}}\\)</p>\n<p>\\(σ_{s,lim} = \\frac{f_{yk}}{γ_s}\\qquad\\qquad\\,\\,\\,\\,\\textsf{\\small{for bilinear diagram with horizontal top branch}}\\)</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>f</em><em><sub>yk</sub></em> a vasalás folyáshatára az EN 1992-1-1 3.2.3 cikk szerint,</p>\n<p><em>k</em> a húzószilárdság <em>f</em><em><sub>tk</sub></em> és a folyáshatár aránya,<br> \\(k = \\frac{f_{tk}}{f_{yk}}\\)</p>\n<p><em>γ</em><em><sub>s </sub></em><sub> </sub>a vasalás részleges biztonsági tényezője</p>\n<p>A <strong>tapadási nyírófeszültség</strong> önállóan kerül értékelésre a végeselem-elemzéssel számított τ<em><sub>b</sub></em> tapadási feszültség és az EN 1992-1-1 8.4.2 fejezet szerinti <em>f</em><em><sub>bd</sub></em><sub>,</sub> végső tapadási szilárdság arányaként:</p>\n<p>\\[\\frac{τ_{b}}{f_{bd}}\\]</p>\n<p>\\[f_{bd} = 2.25 \\cdot η_1\\cdot η_2\\cdot f_{ctd}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>f</em><em><sub>ctd</sub></em><sub> </sub> a beton húzószilárdságának méretezési értéke az EN 1992-1-1 3.1.6 (2) cikk szerint. A magasabb szilárdságú betonok növekvő ridegségére tekintettel az <em>f</em><em><sub>ctk,0.05</sub></em><sub> </sub>értéke az EN 1992-1-1 8.4.2 (2) cikk szerint C60/75 értékre van korlátozva</p>\n<p>η<sub>1</sub> a tapadási feltételek minőségéhez és a betonozás közbeni betonacél-elhelyezkedéshez kapcsolódó együttható (31. ábra).</p>\n<p>η<sub>1</sub> = 1,0 „jó\" tapadási feltételek esetén, és</p>\n<p>η<sub>1</sub> = 0,7 minden egyéb esetben, valamint csúszózsalus szerkezeti elemekben elhelyezett betonacélok esetén, kivéve ha igazolható, hogy „jó\" tapadási feltételek állnak fenn</p>\n<p>η<sub>2</sub> a betonacél átmérőjéhez kapcsolódó tényező:</p>\n<p> η<sub>2</sub> = 1,0 Ø ≤ 32 mm esetén</p>\n<p> η<sub>2</sub> = (132 - Ø)/100 Ø > 32 mm esetén</p>\n<figure data-asset-id=\"c6ca9e31-4172-4034-a8b0-cdb2ad98d82a\" data-image-id=\"c6ca9e31-4172-4034-a8b0-cdb2ad98d82a\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/7aa307dc-3cd6-4d42-8dd8-d0ff97994677/Bond%20conditions.PNG\" data-asset-id=\"c6ca9e31-4172-4034-a8b0-cdb2ad98d82a\" data-image-id=\"c6ca9e31-4172-4034-a8b0-cdb2ad98d82a\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 31\\qquad EN 1992-1-1 Figure 8.2 - Description of bond conditions.}}}\\]</em></p>\n<p>Az IDEA StatiCa Detail a tapadási feltételeket a 31. ábra c) és d) pontja szerint veszi figyelembe. A betonozás iránya az alkalmazásban minden egyes projektelemhez az alábbiak szerint állítható be.</p>\n<figure data-asset-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\" data-image-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e00845bc-3d60-4315-a8b3-67d4a52666a4/Direction%20of%20concreting.png\" data-asset-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\" data-image-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\" alt=\"\"></figure>\n<p>Ezek az ellenőrzések a szerkezet egyes részeire vonatkozó megfelelő határértékek figyelembevételével kerülnek elvégzésre (azaz annak ellenére, hogy mind a beton, mind a vasalás anyagára egyetlen minőség van megadva, a végső feszültség-alakváltozás diagramok a szerkezet egyes részein eltérnek egymástól a húzási merevítő hatás és a nyomási lágyulás hatásai miatt).</p>\n<p>Lehetőség van <strong>sima betonacélok</strong> modellezésére is. További információ itt található: <a data-item-id=\"182f8ba8-899b-44fc-a1c7-59d562ef8c6c\" href=\"\">Sima betonacélok a Detail-ban</a></p>\n<p><strong>Teljes erő </strong><em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>tot</sub></strong></em><strong> és határerő </strong><em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>lim</sub></strong></em></p>\n<p>A teljes erő <em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>tot</sub></strong></em> a végeselem-elemzés eredménye, és kétféleképpen definiálható.</p>\n<p>\\[F_{tot}=A_{s}\\cdot \\sigma_{s}\\]</p>\n<p>ahol <em>A</em><em><sub>s</sub></em> a betonacél keresztmetszeti területe és <em>σ</em><em><sub>s</sub></em> a betonacélban ébredő feszültség.</p>\n<p>Vagy a lehorgonyzási erő <em>F</em><em><sub>a </sub></em>és a tapadási erő <em>F</em><em><sub>bond</sub></em> összegeként<em>.</em></p>\n<p>\\[F_{tot}=F_{a}+F_{bond}\\]</p>\n<p>ahol <em>F</em><em><sub>a</sub></em> a lehorgonyzási rugóban ébredő tényleges erő, és <em>F</em><em><sub>bond</sub></em> a tapadási erő, amely a τ<em><sub>b</sub></em> tapadási feszültség <em>l</em> hosszon való integrálásával kapható.</p>\n<p>\\[F_{bond}=C_{s} \\cdot \\int_{0}^{l}\\tau_{b}\\left( x \\right)dx\\]</p>\n<p>C<sub>s</sub> a betonacél kerülete.</p>\n<p>A határerő <em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>lim</sub></strong></em> a betonacél elemben ébredő maximális erő, figyelembe véve a betonacél <strong>végső szilárdságát</strong> és a <strong>lehorgonyzási feltételeket</strong> (tapadás a beton és a vasalás között, valamint lehorgonyzó horgok, hurkok stb.).</p>\n<p>\\[F_{lim}=min\\left( F_{lim,bond}+F_{au},F_{u} \\right)\\]</p>\n<p>\\[F_{u}=k\\cdot f_{yd}\\cdot A_{s}\\]</p>\n<p>\\[F_{au}=\\beta\\cdot k\\cdot f_{yd}\\cdot A_{s}\\]</p>\n<p>\\[F_{lim,bond}=C_{s}\\cdot l \\cdot f_{bd}\\]</p>\n<p>ahol C<sub>s</sub> a betonacél kerülete, és <em>l</em> a betonacél kezdetétől a vizsgált pontig mért hossz.</p>\n<figure data-asset-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\" data-image-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1a6bbdca-e56b-47e1-a85f-00d4317689a8/Flim.png\" data-asset-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\" data-image-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 32\\qquad Definition of the limit force Flim}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p>\\[F_{lim,2}=F_{lim,1}+F_{lim,add}\\]</p>\n<p>ahol <em>F</em><em><sub>lim,add</sub></em> a szomszédos elemek közötti szög nagyságából számított pótlólagos erő. <em>F</em><em><sub>lim,2</sub></em> mindig kisebb kell legyen, mint <em>F</em><em><sub>u</sub></em>.</p>\n<p><br></p>\n<p>A CSFM-ben elérhető <strong>lehorgonyzási típusok</strong> közé tartozik az egyenes betonacél (azaz lehorgonyzási hossz csökkentése nélkül), a hajlítás, a horog, a hurok, a hegesztett keresztirányú betonacél, a tökéletes tapadás és a folytonos betonacél. Mindezek a típusok a megfelelő β lehorgonyzási együtthatókkal együtt a 32. ábrán láthatók a hosszirányú vasalásra, a 33. ábrán pedig a kengyelekre vonatkozóan. Az alkalmazott lehorgonyzási együtthatók értékei az EN 1992-1-1 8.4.4 szakasz 8.2 táblázatával összhangban vannak. Megjegyzendő, hogy a különböző elérhető lehetőségek ellenére a CSFM háromféle lehorgonyzási véget különböztet meg: (i) a lehorgonyzási hossz csökkentése nélkül, (ii) a lehorgonyzási hossz 30%-os csökkentése normalizált lehorgonyzás esetén, és (iii) tökéletes tapadás.</p>\n<figure data-asset-id=\"a4b32213-4a43-4c1d-a3c3-21d42d5dfbad\" data-image-id=\"a4b32213-4a43-4c1d-a3c3-21d42d5dfbad\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b16975dc-aeea-4e7e-bfc7-23a8f8b28c7e/Available%20anchorage%20types%20for%20longitudinal%20rebars.png\" data-asset-id=\"a4b32213-4a43-4c1d-a3c3-21d42d5dfbad\" data-image-id=\"a4b32213-4a43-4c1d-a3c3-21d42d5dfbad\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 33\\qquad Available anchorage types and respective anchorage coefficients for longitudinal reinforcing bars in the CSFM:}}}\\]</em></p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(a) straight bar; (b) bend; (c) hook; (d) loop; (e) welded transverse bar; (f) perfect bond; (g) continuous bar.}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<figure data-asset-id=\"ec5159ea-3a7f-43fa-a807-a217b79d6cc9\" data-image-id=\"ec5159ea-3a7f-43fa-a807-a217b79d6cc9\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/86ffb525-5912-4a7f-9576-fff17481b7a1/Available%20anchorage%20types%20for%20stirrups.png\" data-asset-id=\"ec5159ea-3a7f-43fa-a807-a217b79d6cc9\" data-image-id=\"ec5159ea-3a7f-43fa-a807-a217b79d6cc9\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 33\\qquad Available anchorage types and respective anchorage coefficients for stirrups.}}}\\]</em></p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Closed stirrups: (a) hook; (b) bend; (c) overlap. Open stirrups: (d) hook; (e) continuous bar.}}}\\]</em></p>\n<p>Az EN 1992-1-1 követelményeinek való megfelelés érdekében a számításban a lehorgonyzási rugót kell alkalmazni; a lehorgonyzási rugót a β együttható módosítja, ezért a felhasználónak a vasalás kezdeti és végső feltételeinek meghatározásakor az elérhető lehorgonyzási típusok egyikét kell alkalmaznia. </p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "4-3-ultimate-limit-state-analysis"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"ultimate-limit-state-analysis\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:38</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 16:59</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:10</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:19</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:19</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___ultimate_limit_sta",
"collection": "default",
"id": "49596809-9b1e-4b70-8cf6-27aa7f840b83",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:10:20.6251771Z",
"name": "Theoretical background Detail - Ultimate limit state analysis",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "4.4 Partially loaded areas (PLA)"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "partially-loaded-areas"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n3cb6b531_a25a_0140_80e9_ac01bc141b7c",
"collection": "default",
"id": "3cb6b531-a25a-0140-80e9-ac01bc141b7c",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "3cb6b531-a25a-0140-80e9-ac01bc141b7c",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "4.4 Részlegesen terhelt területek (PLA)"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Partially loaded areas.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 105195,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/3a60077b-3642-4e6c-b93e-e264a9f4609e/Partially%20loaded%20areas.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "d2ebd9b3-ebcd-4cb6-a090-4b0a9a1d2566",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/94ecb791-703a-44b7-8665-2f1526a20c1e/Partially%20loaded%20areas%20EC.PNG",
"height": 480,
"width": 1191
},
{
"description": null,
"imageId": "77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/3dcea2b1-7700-46f3-a938-4c08204d52e8/Fictitious%20struts.PNG",
"height": 420,
"width": 1633
},
{
"description": null,
"imageId": "05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/6ae87bd2-682b-4b92-ab1f-4b12e9d3a0df/Cone%20geometry.png",
"height": 406,
"width": 1857
},
{
"description": null,
"imageId": "47a5fe4b-0b51-4d87-a9cd-8e59e61835e4",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/c4ff37a9-9d49-493b-946e-f048713b05cf/Partially%20loaded%20areas.PNG",
"height": 474,
"width": 1791
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Vasbeton szerkezetek tervezésekor a részlegesen terhelt területek (PLA) két nagy csoportjával találkozunk – az első csoportba a csapágyak, a másikba a lehorgonyzási területek tartoznak. A jelenleg érvényes vasbeton szerkezetek tervezésére vonatkozó EN 1992-1-1 szabvány 6.7. fejezete (<em>34. ábra</em>) szerint részlegesen terhelt területeknél figyelembe kell venni a beton helyi zúzódását és a keresztirányú húzóerőket. Egy <em>A</em><em><sub>c0</sub></em> területen egyenletesen elosztott terhelés esetén a beton nyomási teherbírása a méretezési elosztási területtől (<em>A</em><em><sub>c1</sub></em>) függően akár háromszoros értékre is növelhető.</p>\n<figure data-asset-id=\"d2ebd9b3-ebcd-4cb6-a090-4b0a9a1d2566\" data-image-id=\"d2ebd9b3-ebcd-4cb6-a090-4b0a9a1d2566\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/94ecb791-703a-44b7-8665-2f1526a20c1e/Partially%20loaded%20areas%20EC.PNG\" data-asset-id=\"d2ebd9b3-ebcd-4cb6-a090-4b0a9a1d2566\" data-image-id=\"d2ebd9b3-ebcd-4cb6-a090-4b0a9a1d2566\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 34\\qquad Partially loaded areas according to EN 1992-1-1.}}}\\]</em></p>\n<p>A részlegesen terhelt területet megfelelő keresztirányú vasalással kell ellátni, amelyet a területen fellépő hasítóerők átvitelére kell méretezni. A részlegesen terhelt területek keresztirányú vasalásának méretezéséhez az Eurocode szerint a Strut-and-Tie módszert alkalmazzák. A szükséges keresztirányú vasalás nélkül nem lehet figyelembe venni a beton nyomási teherbírásának növekedését.</p>\n<p><br></p>\n<p><strong>Részlegesen terhelt területek a CSFM-ben</strong></p>\n<figure data-asset-id=\"77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3\" data-image-id=\"77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/3dcea2b1-7700-46f3-a938-4c08204d52e8/Fictitious%20struts.PNG\" data-asset-id=\"77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3\" data-image-id=\"77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 35\\qquad Fictitious struts with concrete finite element mesh.}}}\\]</em></p>\n<p>A CSFM alkalmazásával lehetőség van vasbeton szerkezetek tervezésére és ellenőrzésére, figyelembe véve a beton nyomási teherbírásának növekedését a részlegesen terhelt területeken. Mivel a CSFM egy síkbeli (2D) modell, a részlegesen terhelt területek pedig térbeli (3D) feladatot jelentenek, szükséges volt olyan megoldást találni, amely ezt a két különböző feladattípust ötvözi (<em>35. ábra</em>). Ha a „részlegesen terhelt területek\" funkció aktiválva van, az Eurocode szerint létrejön a megengedett kúpgeometria (<em>34. ábra</em>). Az összes geometriai ütközés teljes mértékben 3D-ben kerül megoldásra az adott betonszerkezeti elem geometriájára és az egyes PLA-k méreteire vonatkozóan. Ezt követően elkészül a részlegesen terhelt terület számítási modellje.</p>\n<figure data-asset-id=\"05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8\" data-image-id=\"05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/6ae87bd2-682b-4b92-ab1f-4b12e9d3a0df/Cone%20geometry.png\" data-asset-id=\"05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8\" data-image-id=\"05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 36\\qquad Allowable cone geometries.}}}\\]</em></p>\n<p>Az anyagmodell módosítása nem bizonyult megfelelő megközelítésnek, főként azért, mert a tulajdonságok végeselem-hálóra való leképezése problémás. Megállapítást nyert, hogy a végeselem-hálótól független megközelítés megfelelőbb megoldás. Az ismert nyomási kúpgeometriához teljesen koherens fiktív nyomott rudak jönnek létre (<em>35. és 37. ábra</em>). Ezek a rudak azonos anyagtulajdonságokkal rendelkeznek, mint a modellben alkalmazott beton, beleértve a feszültség-alakváltozás diagramot is. A kúp alakja határozza meg a rudak irányát, amelyek fokozatosan osztják el a terhelést a PLA-ról a méretezési elosztási területre. A fiktív rudak területsűrűsége a kúp egyes részein változó, és a terhelés irányában fiktív betonkeresztmetszetet ad hozzá. A terhelt terület szintjén (<em>A</em><em><sub>c0</sub></em>) a \\(\\sqrt{A_{c0} \\cdot A_{c1}} - A_{real}\\) aránynak megfelelő fiktív betonterület kerül hozzáadásra (ahol <em>A</em><em><sub>real</sub></em> a 2D számítási modellben feltételezett alátámasztás területe), és ez a terület lineárisan csökken nullára a méretezési elosztási terület (<em>A</em><em><sub>c1</sub></em>) felé. Ez a megoldás biztosítja, hogy a betonban ébredő nyomófeszültség állandó legyen a teljes kúptérfogaton.</p>\n<figure data-asset-id=\"47a5fe4b-0b51-4d87-a9cd-8e59e61835e4\" data-image-id=\"47a5fe4b-0b51-4d87-a9cd-8e59e61835e4\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/c4ff37a9-9d49-493b-946e-f048713b05cf/Partially%20loaded%20areas.PNG\" data-asset-id=\"47a5fe4b-0b51-4d87-a9cd-8e59e61835e4\" data-image-id=\"47a5fe4b-0b51-4d87-a9cd-8e59e61835e4\" alt=\"\"></figure>\n<p>\\[\\rho \\left( {\\beta ,z} \\right) = \\left( {\\sqrt {\\frac{A_{c1}}{A_{c0}}} - \\frac{A_{real}}{A_{c0}}} \\right)\\,\\cdot\\,\\left( {1 - \\frac{z}{h}} \\right)\\,\\cdot\\,\\frac{1}{{\\cos \\beta }}\\]</p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 37\\qquad Fictitious struts in the computational model}}}\\]</em></p>\n<p>A részlegesen terhelt terület teherbírása az EN 1992-1-1 (6.7) szerint a méretezési elosztási terület és a terhelt terület arányának megfelelően növekszik. Emlékeztetni kell arra, hogy ez egy méretezési modell, amely nem képes pontosan leírni a részlegesen terhelt terület feszültségállapotát, amelynek tényleges lefolyása jóval bonyolultabb. Ez a megoldás azonban lehetővé teszi a terhelés helyes elosztását a teljes modellre, miközben figyelembe veszi a részlegesen terhelt terület megnövelt teherbírását. Emellett helyesen vezeti be a keresztirányú feszültségeket ezen a területen.</p>\n<p>A részlegesen terhelt területek funkció alkalmazásakor a beton nyomási teherbírásának növekedésének szimulálásához szükséges az EN 1992-1-1 6.7. szakasz (2) bekezdése szerinti szabványellenőrzés külön elvégzése. A vasalás által átvett keresztirányú húzóerők (hasítóerők) automatikusan ellenőrzésre kerülnek.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "4-4-partially-loaded-areas-pla"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"partially-loaded-areas-pla\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:39</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:00</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:11</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:19</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:19</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___partially_loaded_a",
"collection": "default",
"id": "9fd288fa-b420-4063-981c-e44e8a4daf55",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:11:05.4643442Z",
"name": "Theoretical background Detail - Partially loaded areas",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "4.5 Serviceability limit state analysis"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "serviceability-limit-state-analysis"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n6f25c1a7_4ed3_018c_b162_15a70cdfdba3",
"collection": "default",
"id": "6f25c1a7-4ed3-018c-b162-15a70cdfdba3",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "6f25c1a7-4ed3-018c-b162-15a70cdfdba3",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "4.5 Használhatósági határállapot elemzés"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "eurocodes.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 295317,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/44f1ebbb-483c-4c24-bf68-64ec39607c70/eurocodes.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Az SLS ellenőrzések a feszültségkorlátozásra, a repedésszélességre és az elhajláshatárokra vonatkoznak. A feszültségeket a betonban és a vasalási elemekben az EN 1992-1-1 szerint ellenőrzik, az ULS-hez meghatározotthoz hasonló módon.</p>\n<h3>Feszültségkorlátozás</h3>\n<p>A betonban lévő nyomófeszültséget korlátozni kell a hosszirányú repedések elkerülése érdekében. Az EN 1992-1-1 7.2 (2) fejezete szerint hosszirányú repedések keletkezhetnek, ha a jellemző teherkombináció alatti feszültségszint meghaladja a <em>k</em><sub>1</sub><em>f</em><em><sub>ck</sub></em> értéket. A beton nyomási feszültsége a végeselem-elemzésből a használhatósági határállapotokra kapott maximális főnyomófeszültség σ<em><sub>c</sub></em> <em>= σ</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub><em><sub> </sub></em>és a határérték σ<em><sub>c,lim</sub></em> arányaként kerül meghatározásra. Ekkor:</p>\n<p>\\[\\frac{σ_{c}}{σ_{c,lim}}\\]</p>\n<p>\\[σ_{c,lim} = k_1\\cdot f_{ck}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>f</em><em><sub>ck</sub></em> a beton jellemző hengerszilárdága,</p>\n<p><em>k</em><sub>1</sub> =0.6.</p>\n<p>Ha a betonban a kvázi-állandó terhek alatt keletkező feszültség kisebb, mint <em>k</em><sub>2</sub><em>f</em><em><sub>ck</sub></em> az EN 1992-1-1 7.2(3) cikk szerint, lineáris kúszás feltételezhető. Ha a betonban a feszültség meghaladja a <em>k</em><sub>2</sub><em>f</em><em><sub>ck</sub></em> értéket, nemlineáris kúszást kell figyelembe venni (lásd EN 1992-1-1 3.1.4 cikk). Az IDEA StatiCa Detail programban csak az EN 1992-1-1 3.1.4 (3) cikk szerinti lineáris kúszás vehető figyelembe (lásd Anyagmodellek (EN)).</p>\n<p>Feltételezhető, hogy nem megfelelő repedezés vagy alakváltozás elkerülhető, ha a jellemző teherkombináció alatt a vasalásban lévő húzófeszültség nem haladja meg a <em>k</em><sub>3</sub><em>f</em><em><sub>yk</sub></em> értéket (EN 1992-1-1 7.2 (5) fejezet). A vasalás szilárdsága a repedéseknél fellépő vasalási feszültség σ<em><sub>s</sub></em> <em>= </em>σ<em><sub>sr</sub></em> és az előírt határérték σ<em><sub>s,lim</sub></em> arányaként kerül meghatározásra:</p>\n<p>\\[\\frac{σ_{s}}{σ_{s,lim}}\\]</p>\n<p>\\[σ_{s,lim} = k_3\\cdot f_{yk}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>f</em><em><sub>yk</sub></em> a vasalás folyáshatára,</p>\n<p><em>k</em><sub>3</sub> =0.8.</p>\n<h3>Elhajlás</h3>\n<p>Az elhajlások csak falak, illetve izostatikus (statikailag határozott) vagy hiperstatikus (statikailag határozatlan) gerendák esetén értékelhetők. Ezekben az esetekben az elhajlások abszolút értékét veszik figyelembe (a terhelés előtti kezdeti állapothoz képest), és az elhajlások maximálisan megengedhető értékét a felhasználónak kell megadnia. A levágott végeken az elhajlások nem ellenőrizhetők, mivel ezek lényegében instabil szerkezetek, ahol az egyensúlyt végső erők hozzáadásával biztosítják, ezért az elhajlások nem reálisak. A rövid távú <em>u</em><em><sub>z,st</sub></em> vagy hosszú távú <em>u</em><em><sub>z,lt</sub></em> elhajlás kiszámítható és ellenőrizhető a felhasználó által megadott határértékekkel szemben:</p>\n<p>\\[\\frac{u_ z}{u_{z,lim}}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>u</em><em><sub>z</sub></em> a végeselem-elemzéssel számított rövid vagy hosszú távú elhajlás,</p>\n<p><em>u</em><em><sub>z,lim</sub></em> a felhasználó által megadott elhajláshatárérték.</p>\n<h3>Repedésszélesség</h3>\n<p>A repedésszélességek és irányok csak hosszú távú hatásokra (az <em>E</em><em><sub>c,eff</sub></em> alkalmazásával) kerülnek kiszámításra azon kombinációkra, amelyeknél a repedésszélesség-ellenőrzés engedélyezett. Az Eurocode szerinti, felhasználó által megadott határértékeken alapuló ellenőrzések a következőképpen kerülnek bemutatásra:</p>\n<p>\\[\\frac{w}{w_{lim}}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>w</em> a végeselem-elemzéssel számított repedésszélesség,</p>\n<p><em>w</em><em><sub>lim</sub></em> a felhasználó által megadott repedésszélesség-határérték.</p>\n<p><br></p>\n<p>A repedésszélességek kiszámításának két módja van (stabilizált és nem stabilizált repedezés). Az általános esetben (stabilizált repedezés) a repedésszélesség a vasalórudak 1D elemeinek alakváltozásait integrálva kerül kiszámításra. A repedés iránya ezután az adott vasalás 1D végeseleméhez legközelebb eső (annak középpontjától mért) három integrációs pontból, a 2D betonelem integrációs pontjaiból kerül meghatározásra. Bár ez a repedési irányok kiszámítására alkalmazott megközelítés nem felel meg a repedések valós helyzetének, mégis reprezentatív értékeket ad, amelyek olyan repedésszélesség-eredményekhez vezetnek, amelyek összehasonlíthatók a szabvány által előírt repedésszélesség-értékekkel a vasalórud helyzetében.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "4-5-serviceability-limit-state-analysis"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"serviceability-limit-state-analysis\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:39</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:00</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:11</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:20</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:20</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___serviceability_lim",
"collection": "default",
"id": "70b033ed-8364-4692-a84d-8eda80f00dce",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:11:48.357056Z",
"name": "Theoretical background Detail - Serviceability limit state analysis",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "5.1 Material models (ACI)"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "material-models-aci"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n1f4c4274_415f_0105_4617_6b026b9ce889",
"collection": "default",
"id": "1f4c4274-415f-0105-4617-6b026b9ce889",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "1f4c4274-415f-0105-4617-6b026b9ce889",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "5.1 Anyagmodellek (ACI)"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Material models (ACI)_00.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 62814,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/d34cdf5e-0275-4137-8744-a69bc4303153/Material%20models%20%28ACI%29_00.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "a84d11ec-b1f2-431e-afad-b6e1b7e8a83c",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f578dd02-9167-45e0-b80f-4a1331dfe20a/Concrete%20stress-strain%20diagram%20CSFM%20-%20ACI.png",
"height": 571,
"width": 859
},
{
"description": null,
"imageId": "b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/085222c7-055a-4870-9bcb-8f18bd65620f/Compression%20softening%20CSFM.PNG",
"height": 574,
"width": 1500
},
{
"description": null,
"imageId": "0d015331-6ce6-4a70-b087-58766f33e248",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/07b977ad-1511-48d6-b96e-12b3c67bb3b9/Concrete%20stress-strain%20for%20serviceability%20-%20ACI.png",
"height": 858,
"width": 1235
},
{
"description": null,
"imageId": "f5a1e9f7-76c9-4bdf-9d6b-a28ade763397",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1bb4b6d8-065d-4c52-a7e0-66ed3c01281f/Sustained%20load%20duration%20-%20ACI.png",
"height": 220,
"width": 690
},
{
"description": null,
"imageId": "2d9c6401-28af-4bfe-bc92-1d6f830f7c93",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/77dadff9-85d4-402e-94e5-a3725f908933/Steel%20stress-strain%20diagram%20CSFM%20-%20ACI.png",
"height": 719,
"width": 938
},
{
"description": null,
"imageId": "c9add949-2ad5-4922-8e6c-0d75fb47cb70",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/c045fcb6-32c6-4a92-aa15-24530fb11484/Tension%20stiffening%20CSFM%20-%20ACI.png",
"height": 569,
"width": 883
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<h3>Beton - Szilárdság</h3>\n<p>A CSFM-ben a szilárdságszámításokhoz alkalmazott betonmodell a Portland Cement Association parabolikus feszültség-alakváltozás görbéjén alapuló parabolikus-képlékeny feszültség-alakváltozás diagramon alapul, amelyet a PCA's Notes on ACI 318-99 Building Code Requirements for Structural Concrete, 6-8. ábra tartalmaz. A húzószilárdságot elhanyagolják, ahogyan az a klasszikus vasbeton tervezésben is szokásos.</p>\n<figure data-asset-id=\"a84d11ec-b1f2-431e-afad-b6e1b7e8a83c\" data-image-id=\"a84d11ec-b1f2-431e-afad-b6e1b7e8a83c\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f578dd02-9167-45e0-b80f-4a1331dfe20a/Concrete%20stress-strain%20diagram%20CSFM%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"a84d11ec-b1f2-431e-afad-b6e1b7e8a83c\" data-image-id=\"a84d11ec-b1f2-431e-afad-b6e1b7e8a83c\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 38\\qquad The stress-strain diagram of concrete for Strength analysis}}}\\]</em></p>\n<p>Az <em>IDEA StatiCa Detail</em> CSFM-implementációja nem alkalmaz explicit tönkremeneteli kritériumot a nyomott beton alakváltozásaira vonatkozóan (azaz a csúcsfeszültség elérése után képlékeny ágat vesz figyelembe, ahol ε<em><sub>c</sub></em><sub>0</sub> maximális értéke 5%, míg az ACI 318-19 Cl. 22.2.2.1 szerint a határalakváltozás kisebb mint 0,3%). Ez az egyszerűsítés nem teszi lehetővé a nyomásban tönkremenő szerkezetek alakváltozási kapacitásának ellenőrzését. A szilárdság azonban megfelelően becsülhető, ha a repedezett beton tényezőjén (<em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub>, amelyet a (39. ábra) definiál) túlmenően a beton ridegségének szilárdság növekedésével arányos növekedését is figyelembe veszik a <em>fib</em> Model Code 2010-ben definiált <em>\\(\\eta_{fc}\\)</em> redukciós tényező segítségével, az alábbiak szerint:</p>\n<p>\\[f'_{c,lim}=\\alpha_{1}\\cdot\\phi_{c}\\cdot k_{c}\\cdot f'_{c}\\]</p>\n<p>\\[k_{c}=\\eta_{fc}\\cdot k_{c2}\\]</p>\n<p>\\[{\\eta _{fc}} = {\\left( {\\frac{{30}}{{{f'_{c}}}}} \\right)^{\\frac{1}{3}}} \\le 1\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>α</em><sub>1</sub> a beton nyomószilárdsági redukciós tényezője, amelyet az ACI 318-19 Cl. 22.2.2.4.1 definiál. Parabola-téglalap feszültség-alakváltozás diagram alkalmazásakor a maximális nyomófeszültséget ezzel a tényezővel kell csökkenteni. Ez a nyomási zónában a feszültségeloszlást úgy átlagolja, hogy az eredő nyomószilárdság kisebb vagy egyenlő legyen a csökkenő képlékeny ággal rendelkező feszültség-alakváltozás diagram alapján számított nyomószilárdsággal<em>.</em></p>\n<p><em>Φ</em><em><sub>c </sub></em>a beton szilárdsági redukciós tényezője. Az alapértelmezett értéket az ACI 318-19 Table 24.2.1 (b)(f) szerint kell meghatározni.</p>\n<p><em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub> a keresztirányú repedések jelenlétéből adódó redukciós tényező.</p>\n<p><em>f'</em><em><sub>c</sub></em> a beton hengerszilárdága (MPa-ban megadva a <em>\\( \\eta_{fc} \\)</em> definíciójához).</p>\n<figure data-asset-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\" data-image-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/085222c7-055a-4870-9bcb-8f18bd65620f/Compression%20softening%20CSFM.PNG\" data-asset-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\" data-image-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 39\\qquad The compression softening law.}}}\\]</em></p>\n<p><em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub> egy redukciós tényező, amely ugyanazon feltételezéseken alapul, mint az ACI 318-19 Table 23.9.2-ben megadott csomóponti zóna <em>β</em><em><sub>n</sub></em> együtthatója, azzal a különbséggel, hogy a CSFM-ben a főnyomási feszültségre merőleges főhúzási feszültség jelenlétét minden végeselem esetén ellenőrzik (nem csak a Strut and Tie modell csomópontjaiban).</p>\n<h3>Beton – Használhatóság</h3>\n<p>A használhatósági vizsgálat a szilárdságszámításhoz alkalmazott anyagmodellek bizonyos egyszerűsítéseit tartalmazza. A beton nyomási feszültség-alakváltozás görbéjének képlékeny ágát figyelmen kívül hagyják, míg a rugalmas ág lineáris és végtelen. A nyomási lágyulás törvényét nem veszik figyelembe. Ezek az egyszerűsítések javítják a numerikus stabilitást és a számítási sebességet, és nem csökkentik a megoldás általánosságát, amennyiben a használhatósági állapotban kapott anyagfeszültségek egyértelműen a folyáshatár alatt maradnak (ahogyan azt az ACI előírja). Ezért a használhatósági vizsgálathoz alkalmazott egyszerűsített modellek csak akkor érvényesek, ha minden ellenőrzési követelmény teljesül.</p>\n<figure data-asset-id=\"0d015331-6ce6-4a70-b087-58766f33e248\" data-image-id=\"0d015331-6ce6-4a70-b087-58766f33e248\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/07b977ad-1511-48d6-b96e-12b3c67bb3b9/Concrete%20stress-strain%20for%20serviceability%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"0d015331-6ce6-4a70-b087-58766f33e248\" data-image-id=\"0d015331-6ce6-4a70-b087-58766f33e248\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 40\\qquad Concrete stress-strain diagrams implemented for serviceability analysis: short- and long-term verifications.}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p><strong>Hosszú távú hatások</strong></p>\n<p>A szerkezet hosszú távú viselkedését – mint például a hosszú távú lehajlásokat vagy a tartós terhek által okozott repedésszélességek számítását – a beton kúszása befolyásolja. Az ACI 318-19 24.2.4.1.3 bekezdése meghatározza a tartós terhekre vonatkozó időfüggő tényezőt – ξ –, amely az adott tartós terhelési időtartamra vonatkozó kúszási hatást fejezi ki.</p>\n<p>A Detail alkalmazásban az <em>E</em><em><sub>c</sub></em> rugalmassági modulus a ξ tényező segítségével kerül módosításra a szerkezet hosszú távú viselkedésének meghatározásához. A módosított rugalmassági modulust <em>E</em><em><sub>c,eff</sub></em>-vel jelölik – lásd a 40. ábrát.</p>\n<p>Feltéve, hogy az elem alakváltozása alakváltozással fejezhető ki, felírható, hogy:</p>\n<p>\\[\\epsilon_{tot} = \\epsilon_{0} + \\epsilon_{creep} = \\epsilon_{0} \\cdot (1+\\xi)\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>ε</em><em><sub>0</sub></em> a rövid távú alakváltozás (kúszás hatása nélkül), és <em>ε</em><em><sub>creep</sub></em> a kúszás által okozott alakváltozás.</p>\n<p>Hooke törvényét alkalmazva felírható:</p>\n<p>\\[E_{c,eff} = \\frac{f_{c}}{\\epsilon_{tot}}\\]</p>\n<p>Behelyettesítve \\(\\epsilon_{tot} = \\epsilon_{0} \\cdot (1+\\xi)\\) és \\(\\epsilon_{0} = f_{c} / E_{c}\\) értékeket, kapjuk:</p>\n<p>\\[E_{c,eff} = \\frac{E_{c}}{1+\\xi}\\]</p>\n<p>A ξ tényező meghatározásához szükséges tartós terhelési időtartam minden egyes hosszú távú használhatósági kombinációhoz egyedileg beállítható.</p>\n<figure data-asset-id=\"f5a1e9f7-76c9-4bdf-9d6b-a28ade763397\" data-image-id=\"f5a1e9f7-76c9-4bdf-9d6b-a28ade763397\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1bb4b6d8-065d-4c52-a7e0-66ed3c01281f/Sustained%20load%20duration%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"f5a1e9f7-76c9-4bdf-9d6b-a28ade763397\" data-image-id=\"f5a1e9f7-76c9-4bdf-9d6b-a28ade763397\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 41\\qquad Sustained load duration}}}\\]</em></p>\n<p>Az időfüggő lehajlásokat, feszültségeket és repedésszélességeket ezután egy módosított anyagmodellel számítják, amelyben a nyomási finomítás hatását a végeselem-analízis természete automatikusan figyelembe veszi. Ezért nem szükséges azokat tovább szorozni a 24.2.4.1.1-ben meghatározott tényezővel.</p>\n<p><strong>Rövid távú hatások</strong></p>\n<p>A rövid távú ellenőrzések elvégzéséhez egy másik számítást végeznek, amelyben minden terhet a tartós terhekre vonatkozó időfüggő tényező nélkül számítanak. A hosszú és rövid távú ellenőrzések mindkét számítása a 40. ábrán látható.</p>\n<h3>Vasalás</h3>\n<p>A nem feszített vasaláshoz tökéletesen rugalmas-képlékeny feszültség-alakváltozás diagramot alkalmaznak meghatározott folyáshatárral, lásd ACI 319-19 CL. 20.2.1. Ennek a diagramnak a meghatározásához csak a vasalás alapvető tulajdonságait kell ismerni – a szilárdságot és a rugalmassági modulust.</p>\n<p>A vasalás feszültség-alakváltozás diagramját a felhasználó is meghatározhatja, azonban ebben az esetben nem lehet feltételezni a húzási merevítő hatást (nem lehet kiszámítani a repedésszélességet). </p>\n<figure data-asset-id=\"2d9c6401-28af-4bfe-bc92-1d6f830f7c93\" data-image-id=\"2d9c6401-28af-4bfe-bc92-1d6f830f7c93\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/77dadff9-85d4-402e-94e5-a3725f908933/Steel%20stress-strain%20diagram%20CSFM%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"2d9c6401-28af-4bfe-bc92-1d6f830f7c93\" data-image-id=\"2d9c6401-28af-4bfe-bc92-1d6f830f7c93\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 42 \\qquad Stress-strain diagram of reinforcement}}}\\]</em></p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>Φ</em><em><sub>s </sub></em>a vasalás szilárdsági redukciós tényezője. Az alapértelmezett értéket az ACI 318-19 Table 24.2.1 szerint kell meghatározni.</p>\n<p><em>f</em><em><sub>y</sub></em> a vasalás folyáshatára</p>\n<p><em>E</em><em><sub>s</sub></em> a vasalás rugalmassági modulusa</p>\n<p>10% van kiválasztva határalakváltozásként, amelynél a számítás leáll. Ez biztonságosnak tekinthető az ASTM A955/A955M-20c 7. cikke alapján.</p>\n<p>A húzási merevítő hatást (43. ábra) automatikusan veszik figyelembe a szabad vasalórúd bemeneti feszültség-alakváltozás összefüggésének módosításával, hogy megragadják a betonba ágyazott rudak átlagos merevségét (ε<em><sub>m</sub></em>).</p>\n<figure data-asset-id=\"c9add949-2ad5-4922-8e6c-0d75fb47cb70\" data-image-id=\"c9add949-2ad5-4922-8e6c-0d75fb47cb70\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/c045fcb6-32c6-4a92-aa15-24530fb11484/Tension%20stiffening%20CSFM%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"c9add949-2ad5-4922-8e6c-0d75fb47cb70\" data-image-id=\"c9add949-2ad5-4922-8e6c-0d75fb47cb70\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 43\\qquad Scheme of tension stiffening.}}}\\]</em></p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
},
{
"name": "Prestressed concrete",
"codename": "prestressed_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "5-1-material-models-aci"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"5-1-material-models-aci\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:40</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:01</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:13</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:21</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:21</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___material_models__a",
"collection": "default",
"id": "068aeaae-4e4d-4b95-904a-fe6148f87287",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:13:01.1930083Z",
"name": "Theoretical background Detail - Material models (ACI)",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "5.2 Strength reduction and load factors"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "strength-reduction-and-load-factors"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n5a72474c_6e0b_01e1_677b_1bdc11f5e708",
"collection": "default",
"id": "5a72474c-6e0b-01e1-677b-1bdc11f5e708",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "5a72474c-6e0b-01e1-677b-1bdc11f5e708",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "5.2 Szilárdságcsökkentési és tehertényezők"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "1fa1394b-aa7d-4e35-ba1b-74d51ffa7f89",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/7f5c8c73-4050-4623-9f74-04bee16498f2/Strength%20reduction%20factors%20-%20ACI.png",
"height": 496,
"width": 879
},
{
"description": null,
"imageId": "fe8369c9-e929-4d00-b389-fa2c8d9c0cca",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/db9f1517-72eb-45bd-9f0c-6c748d7c9146/Load%20factors%20-%20ACI.png",
"height": 339,
"width": 678
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A Compatible Stress Field Method megfelel a modern tervezési szabványoknak. Mivel a számítási modellek csak szabványos anyagtulajdonságokat alkalmaznak, a tervezési szabványokban előírt részleges biztonsági tényező formátum minden módosítás nélkül alkalmazható. Ily módon a bemeneti terhek szorzótényezőkkel vannak ellátva, a jellemző anyagtulajdonságokat pedig a megfelelő szilárdságcsökkentési tényezőkkel csökkentik, pontosan úgy, mint a hagyományos betonszerkezeti számításban.</p>\n<p>A <strong>szilárdságcsökkentési tényezők</strong> értékeit az ACI 318-19 Cl. 21.2 írja elő. A beton és a vasalás alapértelmezett értékeit azon feltételezés alapján választják meg, hogy az alkalmazásban megoldott tipikus példa nyírásvezérelt (a 21.2.1 (b), (f), (g) táblázat alapján). Azonban bármilyen típusú szerkezeti elem modellezhető. Ezért, ha nyomás- vagy húzásvezérelt szerkezeti elemet vizsgálnak, a felhasználónak lehetősége van a szilárdságcsökkentési tényező értékét módosítani a Beállításokban.</p>\n<figure data-asset-id=\"1fa1394b-aa7d-4e35-ba1b-74d51ffa7f89\" data-image-id=\"1fa1394b-aa7d-4e35-ba1b-74d51ffa7f89\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/7f5c8c73-4050-4623-9f74-04bee16498f2/Strength%20reduction%20factors%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"1fa1394b-aa7d-4e35-ba1b-74d51ffa7f89\" data-image-id=\"1fa1394b-aa7d-4e35-ba1b-74d51ffa7f89\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 44\\qquad The setting of strength reduction factors in IDEA StatiCa Detail.}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p>A Szilárdságkombinációkhoz tartozó <strong>tehertényezőket</strong> az ACI 318-19 5.3.1 táblázata szerint kell meghatározni.</p>\n<p>A 34. fejezet rendelkezésein kívül a használhatósági szintű teherkombinációk nem kerülnek meghatározásra az ACI 318-19-ben. Javasolt az ASCE/SEI 7-16 C függeléke alapján meghatározott kombinációs szabályok alkalmazása. Minden sablonhoz a tehertényezők már előre meghatározottak.</p>\n<figure data-asset-id=\"fe8369c9-e929-4d00-b389-fa2c8d9c0cca\" data-image-id=\"fe8369c9-e929-4d00-b389-fa2c8d9c0cca\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/db9f1517-72eb-45bd-9f0c-6c748d7c9146/Load%20factors%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"fe8369c9-e929-4d00-b389-fa2c8d9c0cca\" data-image-id=\"fe8369c9-e929-4d00-b389-fa2c8d9c0cca\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 45\\qquad The setting of load factors in Idea StatiCa Detail.}}}\\]</em></p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "5-2-strength-reduction-and-load-factors"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"5-2-strength-reduction-and-load-factors\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:41</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:01</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:13</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:21</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:21</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___factors___aci",
"collection": "default",
"id": "bc990646-f698-490d-851e-4ab70850a3bc",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:13:25.4622221Z",
"name": "Theoretical background Detail - Strength reduction and load factors - ACI",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "5.3 Strength verifications"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "strength-verifications"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "d50bd4ad_da6d_0182_cca1_483175fe0b7e",
"collection": "default",
"id": "d50bd4ad-da6d-0182-cca1-483175fe0b7e",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "d50bd4ad-da6d-0182-cca1-483175fe0b7e",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "5.3 Szilárdsági ellenőrzések"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e00845bc-3d60-4315-a8b3-67d4a52666a4/Direction%20of%20concreting.png",
"height": 442,
"width": 1011
},
{
"description": null,
"imageId": "d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1a6bbdca-e56b-47e1-a85f-00d4317689a8/Flim.png",
"height": 520,
"width": 1463
},
{
"description": null,
"imageId": "85c164c0-d864-4723-8c34-a84a426100b2",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b76bc446-995d-4d16-8ef9-4aa26671edda/Available%20anchorage%20types%20for%20longitudinal%20rebars.png",
"height": 140,
"width": 951
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "rn_25_1__smooth_rebars_in_detail",
"linkId": "182f8ba8-899b-44fc-a1c7-59d562ef8c6c",
"urlSlug": "sima-betonacelok-a-detail-alkalmazasban",
"type": "support_center_article"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Az ACI 318-19 által előírt különböző ellenőrzések a modell által közvetlenül szolgáltatott eredmények alapján kerülnek értékelésre. Az ellenőrzések a beton szilárdsága, a vasalás szilárdsága és a lehorgonyzás (tapadási nyírófeszültségek) tekintetében kerülnek elvégzésre.</p>\n<p>A <strong>beton szilárdsága</strong> nyomásban a végeselem-analízisből kapott maximális főnyomófeszültség <em>f</em><em><sub>c</sub></em> (más jelöléssel σ<sub>2</sub> a Kiegészítő eredményekben) és a határérték <em>f'</em><em><sub>c,lim</sub></em> arányaként kerül értékelésre.</p>\n<p>A <strong>vasalás szilárdsága</strong> húzásban és nyomásban egyaránt a repedéseknél ébredő vasalási feszültség <em>f</em><em><sub>s</sub></em> és az előírt határérték <em>f</em><em><sub>y,lim</sub></em> arányaként kerül értékelésre.</p>\n<p>A <strong>tapadási nyírófeszültség</strong> önállóan kerül értékelésre, mint a végeselem-analízissel számított τ<em><sub>b</sub></em> tapadási feszültség és a <em>f</em><em><sub>bu</sub></em> tapadási szilárdság aránya.</p>\n<p>Az ACI szabvány azonban nem foglalkozik közvetlenül a tapadási szilárdsággal, hanem az ún. lehorgonyzási hossz számításával dolgozik, amelyet a 25.4.2. szakasz ír le. Mivel a tapadási szilárdság a lehorgonyzási hossz meghatározásának alapvető bemeneti paramétere (lásd R25.4.1.1 és ACI Committee 408 1966), a tapadási szilárdság az alábbiak szerint számítható:</p>\n<p>Tegyük fel, hogy ha a vasalásrudat betonba horgonyozzuk a <em>l</em><em><sub>d</sub></em> lehorgonyzási hosszig vagy annál nagyobb mértékben, a vasalás kihúzása a vasalás szakadásához vezet, nem pedig a betonból való kihúzódáshoz. Ez az alábbi képlettel írható fel.</p>\n<p>\\[\\pi\\cdot d_{b} \\cdot l_{d} \\cdot f_{bu}=f_{y}\\cdot A_{s}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>d</em><em><sub>b</sub></em> a vasalásrúd átmérője, <em>l</em><em><sub>d</sub></em> a lehorgonyzási hossz, <em>f</em><em><sub>bu</sub></em> a tapadási szilárdság, <em>f</em><em><sub>y</sub></em> a vasalás folyáshatára, és <em>A</em><em><sub>s</sub></em> a vasalásrúd keresztmetszetének területe.</p>\n<p>A fentiekből a tapadási szilárdság számítási képlete könnyen levezethető:</p>\n<p>\\[f_{bu}=\\frac{f_{y}\\cdot A_{s}}{\\pi\\cdot d_{b} \\cdot l_{d} }\\]</p>\n<p>A <em>l</em><em><sub>d</sub></em> lehorgonyzási hossz ezután az ACI 318-19 25.4.2.3 táblázata szerint az alábbiak szerint határozható meg:</p>\n<p>\\[l_{d}=\\left( \\frac{f_{y}\\cdot\\psi_{t}\\cdot\\psi_{e}\\cdot\\psi_{g}}{C\\cdot\\lambda\\sqrt{f'_{c}}} \\right)\\cdot d_{b}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>C = 25</em> (metrikus rendszerben 2,1) a 6-os és kisebb átmérőjű betonacélokhoz és bordás huzalokhoz, <em>C = 20</em> (metrikus rendszerben 1,7) a 7-es és nagyobb átmérőjű betonacélokhoz, λ = 1,0 normál súlyú beton esetén, <em>ψ</em><em><sub>t</sub></em>, <em>ψ</em><em><sub>e</sub></em><sub>,</sub> <em>ψ</em><em><sub>g</sub></em> az ACI 318-19 25.4.2.3 táblázata szerint kerülnek meghatározásra. </p>\n<p>Csak bevonat nélküli vagy horganyzott (galvanizált) vasalás támogatott, ezért <em>ψ</em><em><sub>e</sub></em><em> = 1,0</em>. <em>ψ</em><em><sub>g</sub></em> automatikusan kerül meghatározásra a vasalás minőségéből, és <em>ψ</em><em><sub>t</sub></em> automatikusan kerül levezetésre a vasalás modellbeli helyzetéből és a betonozás irányából, amely az alkalmazásban minden egyes projektelemhez az alábbiak szerint állítható be.</p>\n<figure data-asset-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\" data-image-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e00845bc-3d60-4315-a8b3-67d4a52666a4/Direction%20of%20concreting.png\" data-asset-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\" data-image-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 46\\qquad Direction of concreting}}}\\]</em></p>\n<p>Ezek az ellenőrzések a szerkezet egyes részeire vonatkozó megfelelő határértékek figyelembevételével kerülnek elvégzésre (azaz annak ellenére, hogy mind a beton, mind a vasalás anyagára egyetlen minőség van megadva, a végső feszültség-alakváltozás diagramok a szerkezet egyes részein eltérnek egymástól a húzási merevítő hatás és a nyomási lágyulás hatásai miatt).</p>\n<p>Lehetőség van <strong>sima betonacélok</strong> modellezésére is. További információ itt található: <a data-item-id=\"182f8ba8-899b-44fc-a1c7-59d562ef8c6c\" href=\"\">Sima betonacélok a Detail-ban</a></p>\n<p><strong>Teljes erő </strong><em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>tot</sub></strong></em><strong> és határerő </strong><em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>lim</sub></strong></em></p>\n<p>A teljes erő <em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>tot</sub></strong></em> a végeselem-analízis eredménye, és kétféleképpen definiálható.</p>\n<p>\\[F_{tot}=A_{s} \\cdot f_{s}\\]</p>\n<p>ahol <em>A</em><em><sub>s</sub></em> a vasalásrúd keresztmetszetének területe és <em>f</em><em><sub>s</sub></em> a rúdban ébredő feszültség.</p>\n<p>Vagy a lehorgonyzási erő <em>F</em><em><sub>a </sub></em>és a tapadási erő <em>F</em><em><sub>bond</sub></em><em> összegeként.</em></p>\n<p>\\[F_{tot}=F_{a}+F_{bond}\\]</p>\n<p>ahol <em>F</em><em><sub>a</sub></em> a lehorgonyzási rugóban ébredő tényleges erő, és <em>F</em><em><sub>bond</sub></em> a tapadási erő, amely a τ<em><sub>b</sub></em> tapadási feszültség <em>l</em> vasalásrúd-hosszon való integrálásával kapható meg.</p>\n<p>\\[F_{bond}=C_{s} \\cdot \\int_{0}^{l}\\tau_{b}\\left( x \\right)dx\\]</p>\n<p>C<sub>s</sub> a vasalásrúd kerülete.</p>\n<p>A határerő <em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>lim</sub></strong></em> a betonacél elemben ébredő maximális erő, figyelembe véve a betonacél <strong>szilárdságát</strong> és a <strong>lehorgonyzási feltételeket</strong> (tapadás a beton és a vasalás között, valamint lehorgonyzó kampók, hurkok stb.).</p>\n<p>\\[F_{lim}=min\\left( F_{lim,bond}+F_{au},F_{u} \\right)\\]</p>\n<p>\\[F_{u}=f_{y,lim}\\cdot A_{s}\\]</p>\n<p>\\[F_{au}=\\beta\\cdot f_{y,lim}\\cdot A_{s}\\]</p>\n<p>\\[F_{lim,bond}=C_{s}\\cdot l \\cdot f_{bu}\\]</p>\n<p>ahol C<sub>s</sub> a vasalásrúd kerülete, és <em>l</em> a betonacél kezdetétől a vizsgált pontig mért hossz.</p>\n<figure data-asset-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\" data-image-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1a6bbdca-e56b-47e1-a85f-00d4317689a8/Flim.png\" data-asset-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\" data-image-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 47\\qquad Definition of the limit force Flim}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p>\\[F_{lim,2}=F_{lim,1}+F_{lim,add}\\]</p>\n<p>ahol <em>F</em><em><sub>lim,add</sub></em> a szomszédos elemek közötti szög nagyságából számított pótlólagos erő. <em>F</em><em><sub>lim,2</sub></em> mindig kisebb kell legyen, mint <em>F</em><em><sub>u</sub></em>.</p>\n<p><br></p>\n<p>A CSFM-ben elérhető <strong>lehorgonyzási típusok</strong> közé tartozik az egyenes rúd (azaz lehorgonyzási végi csökkentés nélkül), a 90 fokos kampó, a 180 fokos kampó, a tökéletes tapadás és a folytonos rúd. Mindezek a típusok, a megfelelő β lehorgonyzási együtthatókkal együtt, a 48. ábrán láthatók a hosszvasalás esetére. Az alkalmazott lehorgonyzási együtthatók értékei az ACI 318-19 25.4.3.1 szakaszából és az ACI 318-19 25.4.2.3 szakaszából vett egyenletek összehasonlításából kerülnek levezetésre. Megjegyzendő, hogy a különböző elérhető lehetőségek ellenére a CSFM háromféle lehorgonyzási véget különböztet meg: (i) a lehorgonyzási hossz csökkentése nélkül, (ii) a lehorgonyzási hossz 30%-os csökkentésével normalizált lehorgonyzás esetén, és (iii) tökéletes tapadás.</p>\n<figure data-asset-id=\"85c164c0-d864-4723-8c34-a84a426100b2\" data-image-id=\"85c164c0-d864-4723-8c34-a84a426100b2\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b76bc446-995d-4d16-8ef9-4aa26671edda/Available%20anchorage%20types%20for%20longitudinal%20rebars.png\" data-asset-id=\"85c164c0-d864-4723-8c34-a84a426100b2\" data-image-id=\"85c164c0-d864-4723-8c34-a84a426100b2\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 48\\qquad Available anchorage types and respective anchorage coefficients for longitudinal reinforcing bars in CSFM:}}}\\]</em></p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(a) straight bar; (b) 90-degree hook; (c) 180-degree hook; (d) perfect bond; (e) continuous bar}}}\\]</em></p>\n<p>A kengyelek lehorgonyzási együtthatója mindig β = 1,0.</p>\n<p>Az ACI előírásainak való megfelelés érdekében a számításban lehorgonyzási rugót kell alkalmazni; a lehorgonyzási rugót a β együttható módosítja, ezért a felhasználónak a vasalás kezdeti és végső feltételeinek meghatározásakor az elérhető lehorgonyzási típusok egyikét kell alkalmaznia. </p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "5-3-strength-verifications"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"5-3-strength-verifications\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:42</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:02</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:14</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:22</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:22</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___strength_analysis_",
"collection": "default",
"id": "6364de3b-5531-4046-a57b-f8150ac0e9f6",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:14:35.9988837Z",
"name": "Theoretical background Detail - Strength analysis - ACI",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "5.4 Bearing and anchorage zones - Partially loaded areas"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "bearing-and-anchorage-zones-partially-loaded-areas"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n42c67993_eabd_01c9_919f_eabe12c1594f",
"collection": "default",
"id": "42c67993-eabd-01c9-919f-eabe12c1594f",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "42c67993-eabd-01c9-919f-eabe12c1594f",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "5.4 Alátámasztási és lehorgonyzási zónák – Részlegesen terhelt területek"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "0d1d9eab-8cca-488d-a1fc-a0e55a22ba6e",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/2d1db553-b91c-4327-8c20-396cc2144140/Partially%20loaded%20areas%20Bearings.png",
"height": 659,
"width": 1059
},
{
"description": null,
"imageId": "77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/3dcea2b1-7700-46f3-a938-4c08204d52e8/Fictitious%20struts.PNG",
"height": 420,
"width": 1633
},
{
"description": null,
"imageId": "05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/6ae87bd2-682b-4b92-ab1f-4b12e9d3a0df/Cone%20geometry.png",
"height": 406,
"width": 1857
},
{
"description": null,
"imageId": "aff079fa-74f7-4575-a46b-8e589950238a",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1dae350c-2f3a-445d-930f-f383e991dcca/Partially%20loaded%20areas%20-%20ACI.png",
"height": 474,
"width": 1791
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Betonszerkezetek tervezésekor a részlegesen terhelt területek (PLA) két nagy csoportjával találkozunk – az első csoportba az <strong>alátámasztások</strong>, a másikba a <strong>lehorgonyzási zónák</strong> tartoznak. </p>\n<p>A vasbeton szerkezetek tervezésére vonatkozó jelenleg érvényes ACI 318-19 szabvány 22.8. fejezete szerint az <strong>alátámasztásoknál</strong> figyelembe kell venni a beton helyi zúzódását és a keresztirányú húzóerőket. Egyenletesen elosztott terhelés esetén az <em>A</em><em><sub>c1</sub></em> területen a beton nyomási teherbírása legfeljebb kétszeresére növelhető a <em>A</em><em><sub>c2</sub></em> méretezési elosztási területtől függően. Lásd az ACI 318-19 22.8.3.2. táblázatát.</p>\n<figure data-asset-id=\"0d1d9eab-8cca-488d-a1fc-a0e55a22ba6e\" data-image-id=\"0d1d9eab-8cca-488d-a1fc-a0e55a22ba6e\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/2d1db553-b91c-4327-8c20-396cc2144140/Partially%20loaded%20areas%20Bearings.png\" data-asset-id=\"0d1d9eab-8cca-488d-a1fc-a0e55a22ba6e\" data-image-id=\"0d1d9eab-8cca-488d-a1fc-a0e55a22ba6e\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 49\\qquad Partially loaded areas for bearings according to ACI 318-19}}}\\]</em></p>\n<p>Az utófeszített <strong>lehorgonyzási zónák</strong> esetén az ACI 318-19 25.9. fejezetét kell követni.</p>\n<p>A részlegesen terhelt területet megfelelő keresztirányú vasalással kell ellátni, amelyet a területen fellépő hasítóerők átvitelére kell méretezni. A szükséges keresztirányú vasalás nélkül nem vehető figyelembe a beton nyomási teherbírásának növekedése.</p>\n<p><br></p>\n<p><strong>Részlegesen terhelt területek a CSFM-ben</strong></p>\n<figure data-asset-id=\"77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3\" data-image-id=\"77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/3dcea2b1-7700-46f3-a938-4c08204d52e8/Fictitious%20struts.PNG\" data-asset-id=\"77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3\" data-image-id=\"77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 50\\qquad Fictitious struts with concrete finite element mesh.}}}\\]</em></p>\n<p>A CSFM alkalmazásával lehetőség van vasbeton szerkezetek tervezésére és ellenőrzésére, figyelembe véve a beton nyomási teherbírásának növekedését a részlegesen terhelt területeken. Mivel a CSFM egy síkbeli (2D) modell, a részlegesen terhelt területek pedig térbeli (3D) feladatot jelentenek, szükség volt egy olyan megoldás kidolgozására, amely ötvözi ezt a két különböző feladattípust (<em>Fig. 50</em>). Ha a „részlegesen terhelt területek\" funkció aktiválva van, a megengedett kúpgeometria az ACI szerint kerül meghatározásra (<em>Fig. 49</em>). Az összes geometriai ütközés teljes mértékben 3D-ben kerül megoldásra az adott betonszerkezeti elem geometriájára és az egyes PLA-k méreteire vonatkozóan. Ezt követően elkészül a részlegesen terhelt terület számítási modellje.</p>\n<figure data-asset-id=\"05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8\" data-image-id=\"05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/6ae87bd2-682b-4b92-ab1f-4b12e9d3a0df/Cone%20geometry.png\" data-asset-id=\"05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8\" data-image-id=\"05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 51\\qquad Allowable cone geometries.}}}\\]</em></p>\n<p>Az anyagmodell módosítása nem bizonyult megfelelő megközelítésnek, főként azért, mert a tulajdonságok végeselem-hálóra való leképezése problémás. Megállapítást nyert, hogy a végeselem-hálótól független megközelítés megfelelőbb megoldás. Az ismert nyomási kúpgeometriához teljesen koherens fiktív nyomott rudak kerülnek létrehozásra (<em>Fig. 51</em> <em>és Fig. 52</em>). Ezek a rudak azonos anyagtulajdonságokkal rendelkeznek, mint a modellben alkalmazott beton, beleértve a feszültség-alakváltozás diagramot is. A kúp alakja határozza meg a rudak irányát, amelyek fokozatosan osztják el a terhelést a PLA-ról a méretezési elosztási területre. A fiktív rudak területsűrűsége változó a kúp egyes részein, és fiktív betonterületet ad hozzá a terhelés irányában. A terhelt terület szintjén (<em>A</em><em><sub>c1</sub></em>) a \\(\\sqrt{A_{c1} \\cdot A_{c2}} - A_{real}\\) aránynak megfelelő fiktív betonterület kerül hozzáadásra (ahol <em>A</em><em><sub>real</sub></em> a 2D számítási modellben feltételezett alátámasztás területe), és ez a terület lineárisan csökken nullára a méretezési elosztási terület (<em>A</em><em><sub>c2</sub></em>) felé. Ez a megoldás biztosítja, hogy a betonban lévő nyomófeszültség állandó legyen a teljes kúptérfogaton.</p>\n<figure data-asset-id=\"aff079fa-74f7-4575-a46b-8e589950238a\" data-image-id=\"aff079fa-74f7-4575-a46b-8e589950238a\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1dae350c-2f3a-445d-930f-f383e991dcca/Partially%20loaded%20areas%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"aff079fa-74f7-4575-a46b-8e589950238a\" data-image-id=\"aff079fa-74f7-4575-a46b-8e589950238a\" alt=\"\"></figure>\n<p>\\[\\rho \\left( {\\beta ,z} \\right) = \\left( {\\sqrt {\\frac{A_{c2}}{A_{c1}}} - \\frac{A_{real}}{A_{c1}}} \\right)\\,\\cdot\\,\\left( {1 - \\frac{z}{h}} \\right)\\,\\cdot\\,\\frac{1}{{\\cos \\beta }}\\]</p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 52\\qquad Fictitious struts in the computational model}}}\\]</em></p>\n<p>A részlegesen terhelt terület teherbírása az ACI 318-19 22.8. fejezetében meghatározott méretezési elosztási terület és a terhelt terület arányának megfelelően növekszik. Emlékeztetni kell arra, hogy ez egy méretezési modell, amely nem képes pontosan leírni a részlegesen terhelt terület feszültségállapotát, amelynek tényleges lefolyása jóval bonyolultabb. Ez a megoldás azonban lehetővé teszi a terhelés helyes elosztását a teljes modellre, miközben figyelembe veszi a részlegesen terhelt terület megnövelt teherbírását. Emellett helyesen vezeti be a keresztirányú feszültségeket ezen a területen, hogy helyesen lehessen méretezni a hasítóerőkre a vasalást.</p>\n<p>A megengedett <strong>alátámasztási</strong> feszültség <em>0,85f</em><em><sub>c</sub></em><em>'</em> értéke a 22.8.3.2. táblázatban szerepel. A sűrűség korlátozva van, hogy ne lépje túl a 22.8.3.2(b) táblázat képletében megadott maximális kétszeres teherbírást. </p>\n<p>A <strong>lehorgonyzási zónák</strong> esetén a PLA ugyanúgy kerül alkalmazásra, mint az alátámasztásoknál. Ezért az ACI 318-19 25.9. fejezetében meghatározott helyi zónákat az ACI 318-19 25.9.3. pontja szerint manuálisan kell ellenőrizni. A PLA tehát csak arra szolgál, hogy elkerüljük az alakváltozási kritérium túllépését a helyi zónában, és ezáltal a számítás idő előtti leállását. Másrészt az ACI 318-19 25.9.4.3.1 (b) pontja szerint a síkbeli felhasadási és leválási feszültségeknek ellenálló vasalás közvetlenül és előnyösen ellenőrizhető az alkalmazásban.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
},
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
},
{
"name": "Prestressed concrete",
"codename": "prestressed_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "5-4-bearing-and-anchorage-zones-partially-loaded-areas"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"bearing-and-anchorage-zones-partially-loaded-areas\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:42</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:03</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:15</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:23</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:23</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___bearing_and_anchor",
"collection": "default",
"id": "e1ddec17-9dd8-4216-bef1-8157fd1a576d",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:15:25.9745667Z",
"name": "Theoretical background Detail – Bearing and anchorage zones – Partially loaded areas - ACI",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "5.5 Serviceability verifications"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "serviceability-verifications"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n1844fd60_8ac6_013c_009c_ba97eb6e6458",
"collection": "default",
"id": "1844fd60-8ac6-013c-009c-ba97eb6e6458",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "1844fd60-8ac6-013c-009c-ba97eb6e6458",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "5.5 Használhatósági ellenőrzések"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "aebd4701-afaa-4f1f-b7f6-e531c65ed403",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/5dff4f86-fd02-432a-812c-cf520aabe92b/Prestressed%20member%20class.png",
"height": 445,
"width": 856
},
{
"description": null,
"imageId": "5f5abc59-7c83-43de-9aa6-045ba160e215",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/26aa9ff8-a409-41a2-b69b-b28fc2841ec0/Concrete%20compressive%20stress%20limits%20at%20service%20loads%20-%20ACI.png",
"height": 156,
"width": 455
},
{
"description": null,
"imageId": "977137a7-f1f0-4e67-8f44-06634328b1a4",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/35ae9de1-6a34-4952-a6e7-ffc528e1e5aa/Deflection%20limit%20value%20selection.png",
"height": 94,
"width": 588
},
{
"description": null,
"imageId": "00675749-f338-4b86-80b7-14648ef6e0b5",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/4af498a4-6b3b-4043-be8f-f10522f5b188/Reasonable%20crack%20widths%20-%20ACI.png",
"height": 414,
"width": 1150
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A használhatósági ellenőrzések a feszültségkorlátozásra, a repedésszélességre és az elhajlási határértékekre vonatkoznak. A feszültségeket a betonban és a vasalási elemekben az ACI 318-19 szerint ellenőrzik, a Teherbíráshoz hasonló módon.</p>\n<h3>Feszültségkorlátozás</h3>\n<p>A használati terhelés melletti megengedett beton nyomófeszültségeket az U és T osztályú feszített szerkezeti elemeknél kell ellenőrizni. A R24.5.2.1 táblázat alapján a repedezettnek feltételezett betonnál nem szükséges feszültségkorlátozási ellenőrzés. A felhasználónak a tervezési szerkezeti elem beállításaiban meg kell adnia a feszített szerkezeti elem osztályát.</p>\n<figure data-asset-id=\"aebd4701-afaa-4f1f-b7f6-e531c65ed403\" data-image-id=\"aebd4701-afaa-4f1f-b7f6-e531c65ed403\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/5dff4f86-fd02-432a-812c-cf520aabe92b/Prestressed%20member%20class.png\" data-asset-id=\"aebd4701-afaa-4f1f-b7f6-e531c65ed403\" data-image-id=\"aebd4701-afaa-4f1f-b7f6-e531c65ed403\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 53\\qquad Prestressed flexural member class selection}}}\\]</em></p>\n<p>Az átmeneti terhelésnek kitett szerkezeti elemek megengedett nyomófeszültsége az ACI 318-19 24.5.4.1 szerint <em>0,6f</em><em><sub>c</sub></em><em>'. </em>A <em>0,45f</em><em><sub>c</sub></em><em>'</em> nyomófeszültség-határértéket azért vezették be, hogy csökkentsék az ismétlődő terhelések miatti feszített betonszerkezeti elemek tönkremenetelének valószínűségét. Ez a határérték ésszerűnek tűnt a túlzott kúszási alakváltozás megelőzése szempontjából is. Magasabb feszültségértékeknél a kúszási alakváltozások az alkalmazott feszültség növekedésével egyre gyorsabban növekednek.</p>\n<p>A beton nyomófeszültsége a végeselem-analízisből a használhatóságra kapott maximális főnyomófeszültség <em>f</em><em><sub>c</sub></em> <em>= σ</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub><em><sub> </sub></em>és a 24.5.4.1 táblázat alapján meghatározott határérték arányaként kerül kiértékelésre.</p>\n<figure data-asset-id=\"5f5abc59-7c83-43de-9aa6-045ba160e215\" data-image-id=\"5f5abc59-7c83-43de-9aa6-045ba160e215\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/26aa9ff8-a409-41a2-b69b-b28fc2841ec0/Concrete%20compressive%20stress%20limits%20at%20service%20loads%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"5f5abc59-7c83-43de-9aa6-045ba160e215\" data-image-id=\"5f5abc59-7c83-43de-9aa6-045ba160e215\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 54\\qquad Concrete compressive stress limits at service loads}}}\\]</em></p>\n<p>Az alkalmazásban az <em>Előfeszítés és tartós terhelés</em> hosszú távú kombinációként, az <em>Előfeszítés és teljes terhelés</em> rövid távú kombinációként kerül kezelésre.</p>\n<h3>Elhajlás</h3>\n<p>A kiválasztott kombinációtípustól (hosszú távú vagy rövid távú) függően hosszú távú vagy rövid távú elhajlás kerül kiértékelésre. A maximális megengedett elhajlási értéket a felhasználónak kell meghatároznia, és azt az ACI 138-19 24.2. pontjával összhangban kell figyelembe venni. </p>\n<figure data-asset-id=\"977137a7-f1f0-4e67-8f44-06634328b1a4\" data-image-id=\"977137a7-f1f0-4e67-8f44-06634328b1a4\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/35ae9de1-6a34-4952-a6e7-ffc528e1e5aa/Deflection%20limit%20value%20selection.png\" data-asset-id=\"977137a7-f1f0-4e67-8f44-06634328b1a4\" data-image-id=\"977137a7-f1f0-4e67-8f44-06634328b1a4\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 55\\qquad Maximum allowable deflection value}}}\\]</em></p>\n<p>Az alkalmazásban lehetőség van az önsúlyból <em>Δ</em><em><sub>DL</sub></em> és a hasznos terhelésből <em>Δ</em><em><sub>LL</sub></em> származó elhajlások külön megjelenítésére, valamint a teljes elhajlás <em>Δ</em><em><sub>Tot</sub></em><sub> </sub>(önsúly+hasznos) megjelenítésére, mindezt a deformált alak megjelenítésével együtt.</p>\n<p>A levágott végeken az elhajlások nem ellenőrizhetők.</p>\n<h3>Repedésszélesség</h3>\n<p><br></p>\n<p>A repedésszélességek és repedésirányok a használhatósági rövid távú vagy hosszú távú kombinációkra kerülnek kiszámításra. Mivel az ACI nem ír elő közvetlenül határértéket a repedésszélességre, a felhasználónak meg kell adnia a határrepedésszélességet <em>w</em><em><sub>lim</sub></em>.</p>\n<p>Az ellenőrzések a következőképpen kerülnek bemutatásra:</p>\n<p>\\[\\frac{w}{w_{lim}}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>w</em> a végeselem-analízissel számított rövid vagy hosszú távú repedésszélesség,</p>\n<p><em>w</em><em><sub>lim</sub></em> a felhasználó által meghatározott repedésszélesség határértéke.</p>\n<p>Az alkalmazásban használt repedésszélesség-számítási módszer, amelyet ez a dokumentum részletesebben is ismertet, az ACI 224R-01 szabványnak megfelelő. Ezért lehetséges az ACI 224R-01 4.1 táblázatának használata a repedésszélesség határértékének meghatározásához.</p>\n<figure data-asset-id=\"00675749-f338-4b86-80b7-14648ef6e0b5\" data-image-id=\"00675749-f338-4b86-80b7-14648ef6e0b5\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/4af498a4-6b3b-4043-be8f-f10522f5b188/Reasonable%20crack%20widths%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"00675749-f338-4b86-80b7-14648ef6e0b5\" data-image-id=\"00675749-f338-4b86-80b7-14648ef6e0b5\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 56\\qquad Reasonable crack widths for reinforced concrete under service load}}}\\]</em></p>\n<p>A repedésszélesség kiszámításának két módja van (stabilizált és nem stabilizált repedezés). Az általános esetben (stabilizált repedezés) a repedésszélesség a vasalási rudak 1D elemeinek alakváltozásait integrálva kerül kiszámításra. A repedés iránya ezután az adott vasalás 1D végeselem középpontjához legközelebb eső három integrációs pontból, a 2D betonelem integrációs pontjaiból kerül meghatározásra. Bár ez a repedésirány-számítási megközelítés nem felel meg a repedések valós helyzetének, mégis reprezentatív értékeket ad, amelyek olyan repedésszélesség-eredményekhez vezetnek, amelyek összehasonlíthatók a szabvány által előírt repedésszélesség-értékekkel a vasalási rúd helyzetében.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
},
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
},
{
"name": "Prestressed concrete",
"codename": "prestressed_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "5-5-serviceability-verifications"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"serviceability-verifications\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:43</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:03</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:16</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:23</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:23</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___serviceability_ver",
"collection": "default",
"id": "6a23f6dd-ff47-4acc-8fab-37165f10b585",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:16:09.5468267Z",
"name": "Theoretical background Detail – Serviceability verifications – ACI",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "6.1 Material models (AASHTO)"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "material-models-aahsto"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "a13e76c4_52a0_01b4_5718_e2720e3a906f",
"collection": "default",
"id": "a13e76c4-52a0-01b4-5718-e2720e3a906f",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "a13e76c4-52a0-01b4-5718-e2720e3a906f",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "6.1 Anyagmodellek (AASHTO)"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Material models (ACI)_00.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 62814,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/d34cdf5e-0275-4137-8744-a69bc4303153/Material%20models%20%28ACI%29_00.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "a84d11ec-b1f2-431e-afad-b6e1b7e8a83c",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f578dd02-9167-45e0-b80f-4a1331dfe20a/Concrete%20stress-strain%20diagram%20CSFM%20-%20ACI.png",
"height": 571,
"width": 859
},
{
"description": null,
"imageId": "b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/085222c7-055a-4870-9bcb-8f18bd65620f/Compression%20softening%20CSFM.PNG",
"height": 574,
"width": 1500
},
{
"description": null,
"imageId": "fdcc5f99-090b-4af6-af2f-efa12840c367",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/be2c4149-9e8e-4595-b5a5-7e9fa87c20f3/Concrete%20stress-strain%20for%20serviceability%20-%20AASHTO.png",
"height": 1241,
"width": 2349
},
{
"description": null,
"imageId": "2d9c6401-28af-4bfe-bc92-1d6f830f7c93",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/77dadff9-85d4-402e-94e5-a3725f908933/Steel%20stress-strain%20diagram%20CSFM%20-%20ACI.png",
"height": 719,
"width": 938
},
{
"description": null,
"imageId": "c9add949-2ad5-4922-8e6c-0d75fb47cb70",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/c045fcb6-32c6-4a92-aa15-24530fb11484/Tension%20stiffening%20CSFM%20-%20ACI.png",
"height": 569,
"width": 883
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<h3>Beton - Teherbírás</h3>\n<p>A CSFM-ben a teherbírási számításokhoz implementált betonmodell az AASHTO LRFD egyensúlyi és alakváltozás-kompatibilitási feltételezésein alapul. Az AASHTO LRFD (2024) 5.6.2.1 cikke szerint a beton húzószilárdságát elhanyagolják.</p>\n<figure data-asset-id=\"a84d11ec-b1f2-431e-afad-b6e1b7e8a83c\" data-image-id=\"a84d11ec-b1f2-431e-afad-b6e1b7e8a83c\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f578dd02-9167-45e0-b80f-4a1331dfe20a/Concrete%20stress-strain%20diagram%20CSFM%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"a84d11ec-b1f2-431e-afad-b6e1b7e8a83c\" data-image-id=\"a84d11ec-b1f2-431e-afad-b6e1b7e8a83c\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 57\\qquad The stress-strain diagram of concrete for Strength analysis}}}\\]</em></p>\n<p>A CSFM implementációja az <em>IDEA StatiCa Detail</em> alkalmazásban nem vesz figyelembe explicit tönkremeneteli kritériumot az alakváltozások tekintetében nyomott beton esetén (azaz a csúcsfeszültség elérése után egy ε<em><sub>c</sub></em><sub>0</sub> maximálisan 5%-os értékű plasztikus ágat vesz figyelembe, míg az AASHTO LRFD (2024) 5.6.2.1 cikke 0,3%-nál kisebb végső alakváltozást feltételez). Ez az egyszerűsítés nem teszi lehetővé a nyomásban tönkremenő szerkezetek alakváltozási kapacitásának ellenőrzését. A teherbírás azonban megfelelően becsülhető, ha a repedezett beton tényezőjén (<em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub>, amelyet az (57. ábra) definiál) túlmenően a beton ridegségének növekedését – a szilárdság emelkedésével – az <em>fib</em> Model Code 2010-ben definiált <em>\\(\\eta_{fc}\\)</em> redukciós tényező segítségével is figyelembe veszik:</p>\n<p>\\[f'_{c,lim}=\\alpha_{1}\\cdot\\phi_{c}\\cdot k_{c}\\cdot f'_{c}\\]</p>\n<p>\\[k_{c}=\\eta_{fc}\\cdot k_{c2}\\]</p>\n<p>\\[{\\eta _{fc}} = {\\left( {\\frac{{30}}{{{f'_{c}}}}} \\right)^{\\frac{1}{3}}} \\le 1\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>α</em><sub>1</sub> a beton nyomási szilárdságának redukciós tényezője, amelyet az AASHTO LRFD (2024) 5.6.2.2 cikke definiál. Parabola-téglalap feszültség-alakváltozás diagram alkalmazásakor a maximális nyomófeszültséget ezzel a tényezővel kell csökkenteni. Ez a nyomási zónában a feszültségeloszlást úgy átlagolja, hogy az eredő nyomási szilárdság kisebb vagy egyenlő legyen a csökkenő plasztikus ággal rendelkező feszültség-alakváltozás diagram alapján számított nyomási szilárdsággal<em>.</em></p>\n<p><em>Φ</em><em><sub>c </sub></em>a beton ellenállási tényezője. Az alapértelmezett értéket az AASHTO LRFD (2024) 5.5.4.2 cikke szerint kell meghatározni.</p>\n<p><em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub> a keresztirányú repedések jelenlétéből adódó redukciós tényező.</p>\n<p><em>f'</em><em><sub>c</sub></em> a beton hengerszilárdága (MPa-ban az <em>\\( \\eta_{fc} \\)</em> definíciójához).</p>\n<figure data-asset-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\" data-image-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/085222c7-055a-4870-9bcb-8f18bd65620f/Compression%20softening%20CSFM.PNG\" data-asset-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\" data-image-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 58\\qquad The compression softening law.}}}\\]</em></p>\n<p><em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub> egy redukciós tényező, amely ugyanazon feltételezéseken alapul, mint az AASHTO LRFD (2024) 5.8.2.5.3a és az 5.8.2.5.3a-1 táblázatban megadott <em>ν</em> betonhatékonysági tényező, azzal a különbséggel, hogy a CSFM-ben a főnyomási feszültségre merőleges főhúzási feszültség jelenlétét minden végeselem esetén ellenőrzik (nem csak a Strut and Tie modell csomópontjaiban).</p>\n<h3>Beton – Használhatóság</h3>\n<p>A használhatósági vizsgálat a teherbírási elemzéshez alkalmazott anyagmodellek bizonyos egyszerűsítéseit tartalmazza. A beton nyomási feszültség-alakváltozás görbéjének plasztikus ágát elhanyagolják, míg a rugalmas ág lineáris és végtelen. A nyomási lágyulás törvényét nem veszik figyelembe. Ezek az egyszerűsítések javítják a numerikus stabilitást és a számítási sebességet, és nem csökkentik a megoldás általánosságát, amennyiben a használhatósági állapotban kapott anyagfeszültség-határértékek egyértelműen a folyási pontjuk alatt maradnak (összhangban az AASHTO LRFD használhatósági határállapot megközelítésével). Ezért a használhatósághoz alkalmazott egyszerűsített modellek csak akkor érvényesek, ha minden ellenőrzési követelmény teljesül.</p>\n<figure data-asset-id=\"fdcc5f99-090b-4af6-af2f-efa12840c367\" data-image-id=\"fdcc5f99-090b-4af6-af2f-efa12840c367\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/be2c4149-9e8e-4595-b5a5-7e9fa87c20f3/Concrete%20stress-strain%20for%20serviceability%20-%20AASHTO.png\" data-asset-id=\"fdcc5f99-090b-4af6-af2f-efa12840c367\" data-image-id=\"fdcc5f99-090b-4af6-af2f-efa12840c367\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 59\\qquad Concrete stress-strain diagrams implemented for serviceability analysis: short- and long-term verifications.}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p><strong>Hosszú távú hatások</strong></p>\n<p>A hosszú távú anyagtörvényt (az 59. ábrán piros görbe) a repedésszélesség számításához, a teljes lehajláshoz és az előfeszített szerkezeti elemek feszültségkorlátozásához alkalmazzák, ha a hosszú távú hatás a felső szalagban ki van választva. Az IDEA StatiCa Detail alkalmazásban a hosszú távú hatások ellenőrzéséhez a hatékony rugalmassági modulust alkalmazzák, ahogyan azt az AASHTO LRFD (2024) C5.12.5.3.6-1 cikke is megemlíti.</p>\n<p>\\[E_{eff} = \\frac{E_{c}}{1+\\psi}\\]</p>\n<p>ahol:<br><em>E</em><em><sub>c</sub></em> az AASHTO LRFD (2024) 5.4.2.4 cikkében definiált rugalmassági modulus<br><em>ψ</em> az AASHTO LRFD (2024) 5.4.2.3.2 cikkében definiált kúszási tényező</p>\n<p>A kúszási tényezőket a felhasználó adja meg az anyagtulajdonságokban.</p>\n<p><strong>Rövid távú hatások</strong></p>\n<p>A rövid távú ellenőrzések elvégzéséhez egy másik számítást hajtanak végre, amelyben minden terhet kúszási tényező nélkül számítanak. A hosszú és rövid távú ellenőrzések mindkét számítása az 59. ábrán látható.</p>\n<h3>Vasalás</h3>\n<p>Tökéletesen rugalmas-képlékeny feszültség-alakváltozás diagramot vesznek figyelembe meghatározott folyáshatárral a nem előfeszített vasalás esetén, lásd AASHTO LRFD (2024) 5.4.3 cikk. Ennek a diagramnak a meghatározásához csak a vasalás alapvető tulajdonságait kell ismerni – a szilárdságot és a rugalmassági modulust.</p>\n<p>A vasalás feszültség-alakváltozás diagramját a felhasználó is megadhatja, de ebben az esetben nem lehet figyelembe venni a húzási merevítő hatást (nem lehet repedésszélességet számítani). </p>\n<figure data-asset-id=\"2d9c6401-28af-4bfe-bc92-1d6f830f7c93\" data-image-id=\"2d9c6401-28af-4bfe-bc92-1d6f830f7c93\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/77dadff9-85d4-402e-94e5-a3725f908933/Steel%20stress-strain%20diagram%20CSFM%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"2d9c6401-28af-4bfe-bc92-1d6f830f7c93\" data-image-id=\"2d9c6401-28af-4bfe-bc92-1d6f830f7c93\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 60 \\qquad Stress-strain diagram of reinforcement}}}\\]</em></p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>Φ</em><em><sub>s </sub></em>a vasalás ellenállási tényezője. Az alapértelmezett értéket az AASHTO LRFD (2024) 5.5.4.2 cikke szerint kell meghatározni.</p>\n<p><em>f</em><em><sub>y</sub></em> a vasalás folyáshatára</p>\n<p><em>E</em><em><sub>s</sub></em> a vasalás rugalmassági modulusa</p>\n<p>10%-ot választanak határalakváltozásként, amelynél a számítás leáll. Ez biztonságosnak tekinthető az ASTM A955/A955M-20c 7. cikke alapján.</p>\n<p>A húzási merevítő hatást (61. ábra) automatikusan veszik figyelembe a szabad vasalórúd bemeneti feszültség-alakváltozás összefüggésének módosításával, hogy a betonba ágyazott rudak átlagos merevségét (ε<em><sub>m</sub></em>) figyelembe lehessen venni.</p>\n<figure data-asset-id=\"c9add949-2ad5-4922-8e6c-0d75fb47cb70\" data-image-id=\"c9add949-2ad5-4922-8e6c-0d75fb47cb70\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/c045fcb6-32c6-4a92-aa15-24530fb11484/Tension%20stiffening%20CSFM%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"c9add949-2ad5-4922-8e6c-0d75fb47cb70\" data-image-id=\"c9add949-2ad5-4922-8e6c-0d75fb47cb70\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 61\\qquad Scheme of tension stiffening.}}}\\]</em></p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
},
{
"name": "Prestressed concrete",
"codename": "prestressed_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "6-1-material-models-aashto"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"6-1-material-models-aashto\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:43</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:04</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:17</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:24</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:24</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___material_models__a_0b99d24",
"collection": "default",
"id": "0b99d249-5c32-434f-8f94-5df6cabb8f16",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:17:14.5327632Z",
"name": "Theoretical background Detail - Material models (AASHTO)",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "6.2 Resistance and load factors"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "resistance-and-load-factors"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n898f1826_4e96_01e4_7a7d_9051457b5596",
"collection": "default",
"id": "898f1826-4e96-01e4-7a7d-9051457b5596",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "898f1826-4e96-01e4-7a7d-9051457b5596",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "6.2 Ellenállás és terhelési tényezők"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "4d2e1aae-3ec0-4e09-9461-ce5d5cb329b4",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/22c831e5-30cb-49da-9661-edf4748ca6aa/Resistance%20factors%20-%20AASHTO.png",
"height": 494,
"width": 796
},
{
"description": null,
"imageId": "d3234a33-200e-46f1-99bd-ef3eb153e6ee",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b3a557f2-2e6a-4b2c-8ba8-bfd210e04c3f/Load%20factors%20AASHTO.png",
"height": 291,
"width": 717
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A Compatible Stress Field Method megfelel a modern tervezési szabványoknak. Mivel a számítási modellek csak szabványos anyagtulajdonságokat alkalmaznak, a tervezési szabványokban előírt részleges biztonsági tényező formátum minden módosítás nélkül alkalmazható. Ily módon a bemeneti terhek szorzófaktorral vannak ellátva, a jellemző anyagtulajdonságokat pedig a megfelelő ellenállási tényezőkkel csökkentik, pontosan úgy, mint a hagyományos betonszerkezeti számításban.</p>\n<p>Az <strong>ellenállási tényezők</strong> értékeit az AASHTO LRFD (2024) 5.5.4. cikkelye írja elő. A beton és a vasalás alapértelmezett értékeit konzervatívan választják meg, azon feltételezés alapján, hogy a tipikus megoldott példa egy D-régió – ez a SaT módszer tipikus esete. Ugyanakkor bármilyen típusú elem modellezhető. Ezért, ha nyomás- vagy húzásvezérelt elemet vizsgálnak, a felhasználónak lehetősége van a szilárdsági redukciós tényező értékét módosítani a Beállításokban.</p>\n<figure data-asset-id=\"4d2e1aae-3ec0-4e09-9461-ce5d5cb329b4\" data-image-id=\"4d2e1aae-3ec0-4e09-9461-ce5d5cb329b4\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/22c831e5-30cb-49da-9661-edf4748ca6aa/Resistance%20factors%20-%20AASHTO.png\" data-asset-id=\"4d2e1aae-3ec0-4e09-9461-ce5d5cb329b4\" data-image-id=\"4d2e1aae-3ec0-4e09-9461-ce5d5cb329b4\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 62\\qquad The setting of resistance factors in IDEA StatiCa Detail.}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p>A terhelési tényezőket és teherkombinációkat az AASHTO LRFD Bridge Design Specifications (2024) 3.4.1. cikkelye és a 3.4.1-1-től 3.4.1-6-ig terjedő táblázatok szerint kell meghatározni. Az AASHTO LRFD kifejezetten meghatározza a teherbírási határállapot teherkombinációit (Strength I-től Strength V-ig), valamint a használhatósági szintű teherkombinációkat (Service I-től Service IV-ig), beleértve az egyes esetekhez tartozó terhelési tényezőket.</p>\n<p>Minden sablonhoz a program előre meghatározott alapkombinációkat tartalmaz, amelyeket a feldolgozandó elemtől függően kell kiegészíteni.</p>\n<figure data-asset-id=\"d3234a33-200e-46f1-99bd-ef3eb153e6ee\" data-image-id=\"d3234a33-200e-46f1-99bd-ef3eb153e6ee\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b3a557f2-2e6a-4b2c-8ba8-bfd210e04c3f/Load%20factors%20AASHTO.png\" data-asset-id=\"d3234a33-200e-46f1-99bd-ef3eb153e6ee\" data-image-id=\"d3234a33-200e-46f1-99bd-ef3eb153e6ee\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 63\\qquad The setting of load factors in Idea StatiCa Detail.}}}\\]</em></p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "6-2-resistance-and-load-factors"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"6-2-resistance-and-load-factors\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:44</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:05</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:17</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:24</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:25</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___resistance_and_loa",
"collection": "default",
"id": "1d3ee7ff-bce3-4aa5-b98c-7b3461b77650",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:17:38.597641Z",
"name": "Theoretical background Detail - Resistance and load factors - AASHTO",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "6.3 Strength limit state"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "strength-limit-state"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n802285dd_affa_01f6_4b7f_671e4ae6daa6",
"collection": "default",
"id": "802285dd-affa-01f6-4b7f-671e4ae6daa6",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "802285dd-affa-01f6-4b7f-671e4ae6daa6",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "6.3 Szilárdság határállapot"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "bdffaabf-ad2b-43bf-b943-deeafb3d57b3",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/9daaedd3-8368-4677-b72f-1dbc0933690e/Bond%20conditions%20-%20AASHTO.png",
"height": 286,
"width": 587
},
{
"description": null,
"imageId": "8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e00845bc-3d60-4315-a8b3-67d4a52666a4/Direction%20of%20concreting.png",
"height": 442,
"width": 1011
},
{
"description": null,
"imageId": "d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1a6bbdca-e56b-47e1-a85f-00d4317689a8/Flim.png",
"height": 520,
"width": 1463
},
{
"description": null,
"imageId": "85c164c0-d864-4723-8c34-a84a426100b2",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b76bc446-995d-4d16-8ef9-4aa26671edda/Available%20anchorage%20types%20for%20longitudinal%20rebars.png",
"height": 140,
"width": 951
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "rn_25_1__smooth_rebars_in_detail",
"linkId": "182f8ba8-899b-44fc-a1c7-59d562ef8c6c",
"urlSlug": "sima-betonacelok-a-detail-alkalmazasban",
"type": "support_center_article"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Az AASHTO által előírt különböző ellenőrzések a modell által közvetlenül szolgáltatott eredmények alapján kerülnek értékelésre. Az ellenőrzések a beton szilárdságára, a vasalás szilárdságára és a lehorgonyzásra (tapadási nyírófeszültségek) vonatkoznak.</p>\n<p>A <strong>beton szilárdságát</strong> nyomásban a végeselem-analízisből kapott maximális főnyomófeszültség <em>f</em><em><sub>c</sub></em> (más jelöléssel σ<sub>2</sub> a Kiegészítő eredményekben) és a határérték <em>f'</em><em><sub>c,lim</sub></em> arányaként értékelik.</p>\n<p>A <strong>vasalás szilárdságát</strong> húzásban és nyomásban egyaránt a repedéseknél ébredő vasalási feszültség <em>f</em><em><sub>s</sub></em> és az előírt határérték <em>f</em><em><sub>y,lim</sub></em> arányaként értékelik.</p>\n<p>A <strong>tapadási nyírófeszültséget</strong> önállóan értékelik, mint a végeselem-analízissel számított τ<em><sub>b</sub></em> tapadási feszültség és a <em>f</em><em><sub>bu</sub></em> tapadási szilárdság arányát.</p>\n<p>Mivel azonban a tapadási szilárdság az AASHTO-ban nincs explicit módon meghatározva, értékét a lehorgonyzási hosszt meghatározó egyenletekből kell levezetni. A tapadási szilárdság valójában a lehorgonyzási hossz meghatározásának elsődleges bemeneti adata; lásd például az AASHTO LRFD (2024) C5.10.8.2 cikkét vagy az NCHRP Report 733, E melléklet E-9. oldalát.</p>\n<p>Az AASHTO LRFD (2024) 5.10.8.2.1 és 5.10.8.2.2 cikkében leírt számítás – amely megköveteli az <em>l</em><em><sub>d</sub></em> hosszon belüli keresztirányú vasalás maximális tengelytávolságának, a hasadási sík mentén lehorgonyzott rudak vagy huzalok számának, az összes keresztirányú vasalás teljes keresztmetszeti területének és egyéb geometriai mennyiségek ismeretét, amelyek a Detail alkalmazás általános bemeneti modelljében nem határozhatók meg megbízhatóan – helyett az AASHTO LRFD (2014) 5.11.2.1.1 cikkéből vett megközelítést alkalmazták a következő módon:</p>\n<p>Tegyük fel, hogy ha a vasalási rudat betonba horgonyozzuk a <em>l</em><em><sub>d</sub></em> lehorgonyzási hosszra vagy annál nagyobb mértékben, akkor a vasalás kihúzása a vasalás szakadásához vezet, nem pedig a beton kihúzódásához. Ez a következő képlettel írható fel.</p>\n<p>\\[\\pi\\cdot d_{b} \\cdot l_{d} \\cdot f_{bu}=f_{y}\\cdot A_{b}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<ul>\n <li><em>d</em><em><sub>b</sub></em> a vasalási rúd átmérője</li>\n <li><em>l</em><em><sub>d</sub></em> a lehorgonyzási hossz</li>\n <li><em>f</em><em><sub>bu</sub></em> a tapadási szilárdság</li>\n <li><em>f</em><em><sub>y</sub></em> a vasalás folyáshatára</li>\n <li><em>A</em><em><sub>b</sub></em> a vasalási rúd keresztmetszeti területe</li>\n</ul>\n<p>A fentiekből a tapadási szilárdság számítási képlete könnyen levezethető.</p>\n<p> \\[f_{bu}=\\frac{f_{y}\\cdot A_{b}}{\\pi\\cdot d_{b} \\cdot l_{d} }\\]</p>\n<p><br></p>\n<p>Az alapvető húzási lehorgonyzási hossz <em>l</em><em><sub>db</sub></em> az AASHTO LRFD (2014) 5.11.2.1.1 cikke szerint a következőképpen határozható meg:</p>\n<p>11-es és kisebb számú rudakhoz: \\(l_{bd}=\\max\\left(1.25\\cdot\\dfrac{A_{b}\\cdot f_{y}}{\\sqrt{f'_{c}}},\\ 0.4\\cdot d_{b}\\cdot f_{y}\\right)\\)</p>\n<p>14-es számú rudakhoz: \\(l_{bd}=\\dfrac{2.70\\cdot f_{y}}{\\sqrt{f'_{c}}}\\)</p>\n<p>18-as számú rudakhoz: \\(l_{bd}=\\dfrac{3.5\\cdot f_{y}}{\\sqrt{f'_{c}}}\\)</p>\n<p>ahol:</p>\n<ul>\n <li><em>A</em><em><sub>b</sub></em> a vasalási rúd keresztmetszeti területe (in<sup>2</sup>)</li>\n <li><em>f</em><em><sub>y</sub></em> a vasalás előírt folyáshatára (ksi)</li>\n <li><em>f'</em><em><sub>c</sub></em> a beton előírt nyomószilárdsága 28 napos korban, hacsak más kor nincs megadva (ksi)</li>\n <li><em>d</em><em><sub>b</sub></em> a vasalási rúd átmérője (in)</li>\n</ul>\n<p>Ezután az alapvető lehorgonyzási hossz <em>l</em><em><sub>db</sub></em> szorzásával az AASHTO LRFD (2014) 5.11.2.1.2 és 5.11.2.1.3 cikkében leírt tényezőkkel meghatározható a <em>l</em><em><sub>d</sub></em> lehorgonyzási hossz mint bemeneti adat.</p>\n<p>Az 5.11.2.1.3 szerinti, a lehorgonyzási hosszat csökkentő módosítótényezők az alkalmazásban mindig 1,0-val egyenlők. A felső vízszintes vagy közel vízszintes vasalásra vonatkozó módosítótényező „gyenge\" tapadási feltételek esetén 1,4, a következő ábra szerint:</p>\n<figure data-asset-id=\"bdffaabf-ad2b-43bf-b943-deeafb3d57b3\" data-image-id=\"bdffaabf-ad2b-43bf-b943-deeafb3d57b3\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/9daaedd3-8368-4677-b72f-1dbc0933690e/Bond%20conditions%20-%20AASHTO.png\" data-asset-id=\"bdffaabf-ad2b-43bf-b943-deeafb3d57b3\" data-image-id=\"bdffaabf-ad2b-43bf-b943-deeafb3d57b3\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 64\\qquad Description of bond conditions; a) b) 'good' bond conditions for all bars; c) d) unhatched zone – 'good' bond conditions, hatched zone – 'poor' bond conditions}}}\\]</em></p>\n<p>A betonozás iránya az alkalmazásban beállítható.</p>\n<figure data-asset-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\" data-image-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e00845bc-3d60-4315-a8b3-67d4a52666a4/Direction%20of%20concreting.png\" data-asset-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\" data-image-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 65\\qquad Direction of concreting}}}\\]</em></p>\n<p>Az 5.11.2.1.2 pontban meghatározott összes többi tényező 1,0-val egyenlő, mivel csak normál súlyú beton és csak bevonat nélküli vasalás támogatott.</p>\n<p>A nyomott rudak tapadási nyírófeszültsége és tapadási szilárdsága a húzott rudakéhoz hasonlóan kerül számításra, de az AASHTO LRFD (2014) 5.11.2.2 cikkének egyenleteit alkalmazzák.</p>\n<p>Lehetőség van <strong>sima betonacél rudak</strong> modellezésére is. További információ itt található: <a data-item-id=\"182f8ba8-899b-44fc-a1c7-59d562ef8c6c\" href=\"\">Sima betonacél rudak a Detail-ban</a></p>\n<p><br></p>\n<p><strong>Teljes erő </strong><em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>tot</sub></strong></em><strong> és határerő </strong><em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>lim</sub></strong></em></p>\n<p>A teljes erő <em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>tot</sub></strong></em> a végeselem-analízis eredménye, és kétféleképpen definiálható.</p>\n<p>\\[F_{tot}=A_{b} \\cdot f_{s}\\]</p>\n<p>ahol <em>A</em><em><sub>b</sub></em> a vasalási rúd keresztmetszeti területe és <em>f</em><em><sub>s</sub></em> a rúdban ébredő feszültség.</p>\n<p>Vagy a lehorgonyzási erő <em>F</em><em><sub>a </sub></em>és a tapadási erő <em>F</em><em><sub>bond</sub></em><em> </em>összegeként.</p>\n<p>\\[F_{tot}=F_{a}+F_{bond}\\]</p>\n<p>ahol <em>F</em><em><sub>a</sub></em> a lehorgonyzási rugóban ébredő tényleges erő, és <em>F</em><em><sub>bond</sub></em> a tapadási erő, amely a τ<em><sub>b</sub></em> tapadási feszültség <em>l</em> vasalási rúd hosszán való integrálásával kapható.</p>\n<p>\\[F_{bond}=C_{s} \\cdot \\int_{0}^{l}\\tau_{b}\\left( x \\right)dx\\]</p>\n<p>C<sub>s</sub> a vasalási rúd kerülete.</p>\n<p>A határerő <em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>lim</sub></strong></em> a betonacél elem maximális ereje, figyelembe véve a betonacél <strong>szilárdságát</strong> és a <strong>lehorgonyzási feltételeket</strong> is (tapadás a beton és a vasalás között, valamint lehorgonyzó horgok, hurkok stb.).</p>\n<p>\\[F_{lim}=min\\left( F_{lim,bond}+F_{au},F_{u} \\right)\\]</p>\n<p>\\[F_{u}=f_{y,lim}\\cdot A_{b}\\]</p>\n<p>\\[F_{au}=\\beta\\cdot f_{y,lim}\\cdot A_{b}\\]</p>\n<p>\\[F_{lim,bond}=C_{s}\\cdot l \\cdot f_{bu}\\]</p>\n<p>ahol C<sub>s</sub> a vasalási rúd kerülete, és <em>l</em> a rúd kezdetétől a vizsgált pontig mért hossz.</p>\n<figure data-asset-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\" data-image-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1a6bbdca-e56b-47e1-a85f-00d4317689a8/Flim.png\" data-asset-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\" data-image-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 66\\qquad Definition of the limit force Flim}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p>\\[F_{lim,2}=F_{lim,1}+F_{lim,add}\\]</p>\n<p>ahol <em>F</em><em><sub>lim,add</sub></em> a szomszédos elemek közötti szög nagyságából számított pótlólagos erő. <em>F</em><em><sub>lim,2</sub></em> mindig kisebb kell legyen, mint <em>F</em><em><sub>u</sub></em>.</p>\n<p><br></p>\n<p>A CSFM-ben elérhető <strong>lehorgonyzási típusok</strong> közé tartozik az egyenes rúd (azaz lehorgonyzási hossz csökkentése nélkül), a 90 fokos horog, a 180 fokos horog, a tökéletes tapadás és a folytonos rúd. Mindezek a típusok a megfelelő β lehorgonyzási együtthatókkal együtt a 67. ábrán láthatók a hosszirányú vasalásra vonatkozóan. Az alkalmazott lehorgonyzási együtthatók értékei az AASHTO LRFD (2014) 5.11.2.1 szakaszából és az AASHTO LRFD (2014) 5.11.2.4.1 szakaszából vett egyenletek összehasonlításából származnak. Megjegyzendő, hogy a különböző elérhető lehetőségek ellenére a CSFM háromféle lehorgonyzási véget különböztet meg: (i) a lehorgonyzási hossz csökkentése nélkül, (ii) a lehorgonyzási hossz 30%-os csökkentése normalizált lehorgonyzás esetén, és (iii) tökéletes tapadás.</p>\n<figure data-asset-id=\"85c164c0-d864-4723-8c34-a84a426100b2\" data-image-id=\"85c164c0-d864-4723-8c34-a84a426100b2\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b76bc446-995d-4d16-8ef9-4aa26671edda/Available%20anchorage%20types%20for%20longitudinal%20rebars.png\" data-asset-id=\"85c164c0-d864-4723-8c34-a84a426100b2\" data-image-id=\"85c164c0-d864-4723-8c34-a84a426100b2\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 67\\qquad Available anchorage types and respective anchorage coefficients for longitudinal reinforcing bars in CSFM:}}}\\]</em></p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(a) straight bar; (b) 90-degree hook; (c) 180-degree hook; (d) perfect bond; (e) continuous bar}}}\\]</em></p>\n<p>A kengyelekre vonatkozó lehorgonyzási együttható (elérhető a gerendaelemnél) mindig β = 1,0.</p>\n<p>Az AASHTO előírásainak való megfelelés érdekében a számításban a lehorgonyzási rugót kell alkalmazni. A lehorgonyzási rugót a β együttható módosítja, ezért a felhasználónak a vasalás kezdeti és végső feltételeinek meghatározásakor az elérhető lehorgonyzási típusok egyikét kell használnia. </p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "6-3-strength-limit-state"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"6-3-strength-limit-state\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:45</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:06</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:18</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:25</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:26</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___strength_limit_sta",
"collection": "default",
"id": "a3ff905f-f430-4f50-9411-e44b10d46e90",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:18:55.3130842Z",
"name": "Theoretical background Detail - Strength limit state - AASHTO",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "6.4 Bearing and anchorage zones resistance partially loaded areas"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "bearing-and-anchorage-zones-resistance-partially-loaded-areas"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "a2fe264a_b5b9_01c9_8f55_60b0510ffb45",
"collection": "default",
"id": "a2fe264a-b5b9-01c9-8f55-60b0510ffb45",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "a2fe264a-b5b9-01c9-8f55-60b0510ffb45",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "6.4 Alátámasztási és lehorgonyzási zónák ellenállása – Részlegesen terhelt területek"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "635e6258-ee56-41b1-8137-b791039b6b3b",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e777285d-ac56-4c61-801e-d2edd9ae0318/PLA%20AASHTO.png",
"height": 725,
"width": 1006
},
{
"description": null,
"imageId": "77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/3dcea2b1-7700-46f3-a938-4c08204d52e8/Fictitious%20struts.PNG",
"height": 420,
"width": 1633
},
{
"description": null,
"imageId": "05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/6ae87bd2-682b-4b92-ab1f-4b12e9d3a0df/Cone%20geometry.png",
"height": 406,
"width": 1857
},
{
"description": null,
"imageId": "aff079fa-74f7-4575-a46b-8e589950238a",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1dae350c-2f3a-445d-930f-f383e991dcca/Partially%20loaded%20areas%20-%20ACI.png",
"height": 474,
"width": 1791
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Betonszerkezetek tervezésekor a részlegesen terhelt területek (PLA) két nagy csoportjával találkozunk – az első csoportba az <strong>alátámasztások</strong>, a másikba a <strong>lehorgonyzási zónák</strong> tartoznak. </p>\n<p>A vasbeton szerkezetek tervezésére vonatkozó jelenleg érvényes szabványok szerint az <strong>alátámasztásoknál</strong> figyelembe kell venni a beton helyi zúzódását és a keresztirányú húzóerőket. Egyenletesen elosztott terhelés esetén az <em>A</em><em><sub>1</sub></em> területen a beton nyomási teherbírása legfeljebb kétszeresére növelhető a méretezési elosztási területtől (<em>A</em><em><sub>2</sub></em>) függően. Lásd az AASHTO LRFD (2024) 5.6.5. cikkét.<br></p>\n<figure data-asset-id=\"635e6258-ee56-41b1-8137-b791039b6b3b\" data-image-id=\"635e6258-ee56-41b1-8137-b791039b6b3b\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e777285d-ac56-4c61-801e-d2edd9ae0318/PLA%20AASHTO.png\" data-asset-id=\"635e6258-ee56-41b1-8137-b791039b6b3b\" data-image-id=\"635e6258-ee56-41b1-8137-b791039b6b3b\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 68\\qquad Partially loaded areas for bearings according to AASHTO LRFD (2024) Article 5.6.5}}}\\]</em></p>\n<p>Az utófeszített <strong>lehorgonyzási zónák</strong> esetén az AASHTO LRFD (2024) 5.8.4.4. cikkét kell követni.</p>\n<p>A részlegesen terhelt területet megfelelő keresztirányú vasalással kell ellátni, amelyet a területen fellépő hasítóerők átvitelére kell méretezni. A szükséges keresztirányú vasalás nélkül nem lehet figyelembe venni a beton nyomási teherbírásának növekedését.</p>\n<p><br></p>\n<p><strong>Részlegesen terhelt területek a CSFM-ben</strong></p>\n<figure data-asset-id=\"77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3\" data-image-id=\"77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/3dcea2b1-7700-46f3-a938-4c08204d52e8/Fictitious%20struts.PNG\" data-asset-id=\"77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3\" data-image-id=\"77fdebe4-afac-4ee7-aee5-716984d4e6d3\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 69\\qquad Fictitious struts with concrete finite element mesh.}}}\\]</em></p>\n<p>A CSFM alkalmazásával lehetőség van vasbeton szerkezetek tervezésére és ellenőrzésére, figyelembe véve a beton növekvő nyomási ellenállásának hatását a részlegesen terhelt területeken. Mivel a CSFM egy síkbeli (2D) modell, a részlegesen terhelt területek pedig térbeli (3D) feladatot jelentenek, szükség volt egy olyan megoldás kidolgozására, amely ezt a két különböző feladattípust ötvözi (<em>Fig. 69</em>). Ha a „részlegesen terhelt területek\" funkció aktiválva van, az ACI szerint megengedett kúpgeometria jön létre (<em>Fig. 68</em>). Az összes geometriai ütközés teljes mértékben 3D-ben kerül megoldásra az adott betonszerkezeti elem geometriájára és az egyes PLA-k méreteire vonatkozóan. Ezt követően elkészül a részlegesen terhelt terület számítási modellje.</p>\n<figure data-asset-id=\"05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8\" data-image-id=\"05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/6ae87bd2-682b-4b92-ab1f-4b12e9d3a0df/Cone%20geometry.png\" data-asset-id=\"05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8\" data-image-id=\"05c2e193-bc14-42b5-bc07-da8610febda8\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 70\\qquad Allowable cone geometries.}}}\\]</em></p>\n<p>Az anyagmodell módosítása nem bizonyult megfelelő megközelítésnek, főként azért, mert a tulajdonságok végeselem-hálóra való leképezése problémás. Megállapítást nyert, hogy a végeselem-hálótól független megközelítés megfelelőbb megoldás. Az ismert nyomási kúpgeometriához teljesen koherens fiktív nyomott rudak jönnek létre (<em>Fig. 70</em> <em>és Fig. 71</em>). Ezek a rudak azonos anyagtulajdonságokkal rendelkeznek, mint a modellben alkalmazott beton, beleértve a feszültség-alakváltozás diagramot is. A kúp alakja határozza meg a rudak irányát, amelyek fokozatosan osztják el a terhelést a PLA-ról a méretezési elosztási területre. A fiktív rudak területsűrűsége változó a kúp egyes részein, és fiktív betonterületet ad hozzá a terhelés irányában. A terhelt terület szintjén (<em>A</em><em><sub>1</sub></em>) a \\(\\sqrt{A_{1} \\cdot A_{2}} - A_{real}\\) aránynak megfelelő fiktív betonterület kerül hozzáadásra (ahol <em>A</em><em><sub>real</sub></em> a 2D számítási modellben feltételezett alátámasztás területe), és ez a terület lineárisan csökken nullára a méretezési elosztási terület (<em>A</em><em><sub>2</sub></em>) felé. Ez a megoldás biztosítja, hogy a betonban lévő nyomófeszültség állandó legyen a teljes kúptérfogaton.</p>\n<figure data-asset-id=\"aff079fa-74f7-4575-a46b-8e589950238a\" data-image-id=\"aff079fa-74f7-4575-a46b-8e589950238a\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1dae350c-2f3a-445d-930f-f383e991dcca/Partially%20loaded%20areas%20-%20ACI.png\" data-asset-id=\"aff079fa-74f7-4575-a46b-8e589950238a\" data-image-id=\"aff079fa-74f7-4575-a46b-8e589950238a\" alt=\"\"></figure>\n<p>\\[\\rho \\left( {\\beta ,z} \\right) = \\left( {\\sqrt {\\frac{A_{2}}{A_{1}}} - \\frac{A_{real}}{A_{1}}} \\right)\\,\\cdot\\,\\left( {1 - \\frac{z}{h}} \\right)\\,\\cdot\\,\\frac{1}{{\\cos \\beta }}\\]</p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 71\\qquad Fictitious struts in the computational model}}}\\]</em></p>\n<p>A részlegesen terhelt terület ellenállása az AASHTO LRFD (2024) 5.6.5. cikkében meghatározott méretezési elosztási terület és a terhelt terület arányának megfelelően növekszik. Emlékeztetni kell arra, hogy ez egy méretezési modell, amely nem képes pontosan leírni a részlegesen terhelt terület feszültségállapotát, amelynek tényleges lefolyása jóval bonyolultabb. Ez a megoldás azonban lehetővé teszi a terhelés helyes elosztását a teljes modellre, miközben figyelembe veszi a részlegesen terhelt terület megnövelt teherbírását. Emellett helyesen vezeti be a keresztirányú feszültségeket ezen a területen, hogy a hasítóerőkre szükséges vasalás helyesen legyen megtervezhető.</p>\n<p>A megengedett <strong>alátámasztási</strong> feszültség <em>0,85f</em><em><sub>c</sub></em><em>'</em> értékét az AASHTO LRFD (2024) 5.8.4.4. cikke tartalmazza. A sűrűség korlátozva van, hogy az 5.6.5-3 képletben megadott maximális kétszeres teherbírás ne legyen túllépve. </p>\n<p>A <strong>lehorgonyzási zónák</strong> esetén a PLA ugyanúgy kerül alkalmazásra, mint az alátámasztásoknál az alkalmazásban. Ezért az 5.8.4.4. és 5.8.4.5. cikkben meghatározott helyi és globális zónákban lévő nyomófeszültségeket manuálisan kell ellenőrizni. A PLA tehát csak arra szolgál, hogy elkerüljük az alakváltozási kritérium túllépését a helyi zónában, és ezáltal a számítás idő előtti leállását. Másrészt az általános zónákban (az 5.8.4.5. cikkben meghatározottak szerint) a felhasadási, leválási síkbeli és szélső húzófeszültségeknek ellenálló vasalás közvetlenül és előnyösen ellenőrizhető az alkalmazásban.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
},
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
},
{
"name": "Prestressed concrete",
"codename": "prestressed_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "6-4-bearing-and-anchorage-zones-resistance-partially-loaded-areas"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"6-4-bearing-and-anchorage-zones-resistance-partially-loaded-areas\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:45</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:06</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:19</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:26</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:26</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___bearing_and_anchor_69cbe39",
"collection": "default",
"id": "69cbe393-59e2-4587-a72e-45cf2c2b0e45",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:19:50.1531633Z",
"name": "Theoretical background Detail – Bearing and anchorage zones – Partially loaded areas - AASHTO",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "6.5 Service limit state"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "service-limit-state"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "f587e63e_9919_018f_8345_4b08742a0434",
"collection": "default",
"id": "f587e63e-9919-018f-8345-4b08742a0434",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "f587e63e-9919-018f-8345-4b08742a0434",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "6.5 Használhatósági határállapot"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "0946a8a5-4fdf-4626-ad28-c49499d4d6eb",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/aacf656a-eb2c-4aae-a8b2-6b1c16cdc864/Compressive%20Stress%20Limits%20in%20Prestressed%20Concrete%20at%20Service%20Limit%20State%20-%20AASHTO.png",
"height": 141,
"width": 1110
},
{
"description": null,
"imageId": "ac528856-0620-4e95-9877-ea4415ba38b5",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/bf637c0b-a972-4836-a119-45f59df9ed58/Combination%20types%20-%20AASHTO.png",
"height": 208,
"width": 972
},
{
"description": null,
"imageId": "ceefbba0-847a-4d2d-8c6c-5430e5e9c43d",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/74bf96e4-46c2-4bb5-9b9f-2ab9ebf8f58b/Stress%20limitation%20model%20type%20-%20AASHTO.png",
"height": 415,
"width": 2559
},
{
"description": null,
"imageId": "ddf1f284-82ac-44ca-a815-6e64b4471afe",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b95113f5-c76d-4a13-8962-99fd504ce2f2/Deflection%20check%20AASHTO.png",
"height": 97,
"width": 674
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A használhatósági vizsgálatok a feszültségkorlátozásra, a repedésszélességre és az elhajlási határértékekre vonatkoznak. A feszültségeket a betonban és a vasalási elemekben az AASHTO LRFD szerint ellenőrzik, a Teherbíráshoz meghatározott módszerhez hasonlóan.</p>\n<h3>Feszültségkorlátozás</h3>\n<p>A beton nyomási feszültsége csak előfeszített szerkezeti elemeknél kerül kiértékelésre (amikor az Előfeszítési teherkombináció jelen van a modellben), mint a végeselem-módszerrel kapott maximális főnyomási feszültség <em>f</em><em><sub>c</sub></em> <em>= σ</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub><em><sub> </sub></em>és a határértékek aránya, amelyek az AASHTO LRFD Table 5.9.2.3.2a-1 alapján kerülnek meghatározásra.</p>\n<figure data-asset-id=\"0946a8a5-4fdf-4626-ad28-c49499d4d6eb\" data-image-id=\"0946a8a5-4fdf-4626-ad28-c49499d4d6eb\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/aacf656a-eb2c-4aae-a8b2-6b1c16cdc864/Compressive%20Stress%20Limits%20in%20Prestressed%20Concrete%20at%20Service%20Limit%20State%20-%20AASHTO.png\" data-asset-id=\"0946a8a5-4fdf-4626-ad28-c49499d4d6eb\" data-image-id=\"0946a8a5-4fdf-4626-ad28-c49499d4d6eb\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 72\\qquad Concrete compressive stress limits at service loads}}}\\]</em></p>\n<p>Az alkalmazásban az <em>Előfeszítés és állandó teher</em> tartós teherként, az <em>Előfeszítés, állandó és változó teher</em> pedig teljes teherként kerül kezelésre.</p>\n<figure data-asset-id=\"ac528856-0620-4e95-9877-ea4415ba38b5\" data-image-id=\"ac528856-0620-4e95-9877-ea4415ba38b5\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/bf637c0b-a972-4836-a119-45f59df9ed58/Combination%20types%20-%20AASHTO.png\" data-asset-id=\"ac528856-0620-4e95-9877-ea4415ba38b5\" data-image-id=\"ac528856-0620-4e95-9877-ea4415ba38b5\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 73\\qquad Serviceability combination types}}}\\]</em></p>\n<p>Emellett mindig lehetőség van rövid távú és hosszú távú hatások elemzésére is, olyan anyagmodellek alkalmazásával, amelyek figyelembe veszik vagy nem veszik figyelembe a kúszási tényezőt – lásd az „Anyagmodellek (AASHTO)\" fejezetet.</p>\n<figure data-asset-id=\"ceefbba0-847a-4d2d-8c6c-5430e5e9c43d\" data-image-id=\"ceefbba0-847a-4d2d-8c6c-5430e5e9c43d\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/74bf96e4-46c2-4bb5-9b9f-2ab9ebf8f58b/Stress%20limitation%20model%20type%20-%20AASHTO.png\" data-asset-id=\"ceefbba0-847a-4d2d-8c6c-5430e5e9c43d\" data-image-id=\"ceefbba0-847a-4d2d-8c6c-5430e5e9c43d\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 74\\qquad Serviceability material models}}}\\]</em></p>\n<h3>Elhajlás</h3>\n<p>Az azonnali elhajlások és a teljes elhajlások minden olyan kombinációra kiértékelésre kerülnek, amelyeknél az elhajlás kiértékelése engedélyezett. </p>\n<ul>\n <li>Az azonnali elhajlásokhoz az <em>E</em><em><sub>c</sub></em> rugalmassági modulus az AASHTO LRFD (2024) 5.4.2.4 cikke szerint kerül alkalmazásra. </li>\n <li>A teljes elhajlásokhoz a hatékony rugalmassági modulus <em>E</em><em><sub>c,eff</sub></em> az AASHTO LRFD (2024) C5.12.5.3.6 cikke szerint kerül alkalmazásra. </li>\n</ul>\n<p>Lásd az „<em>Anyagmodellek (AASHTO) – Beton – Használhatóság</em>\" fejezetet ebben a dokumentumban.</p>\n<p>Az elhajlás-ellenőrzés maga a felső szalagmenüben engedélyezhető. A felhasználó az elhajlási határértékeket az AASHTO LRFD (2024) 2.5.2.6.2 cikke szerint állítja be, az elemzett szerkezeti elem típusától függően.</p>\n<figure data-asset-id=\"ddf1f284-82ac-44ca-a815-6e64b4471afe\" data-image-id=\"ddf1f284-82ac-44ca-a815-6e64b4471afe\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b95113f5-c76d-4a13-8962-99fd504ce2f2/Deflection%20check%20AASHTO.png\" data-asset-id=\"ddf1f284-82ac-44ca-a815-6e64b4471afe\" data-image-id=\"ddf1f284-82ac-44ca-a815-6e64b4471afe\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 75\\qquad Maximum allowable deflection value}}}\\]</em></p>\n<p>A levágott végeken az elhajlások nem ellenőrizhetők.</p>\n<h3>Repedésszélesség</h3>\n<p>A repedésszélességek és irányok csak hosszú távú hatásokra kerülnek kiszámításra (az <em>E</em><em><sub>c,eff</sub></em> alkalmazásával az AASHTO LRFD (2024) C5.12.5.3.6 cikke szerint), azon kombinációkra, amelyeknél a repedésszélesség kiértékelése engedélyezett. A felhasználó által megadott határértékeken alapuló ellenőrzések a következők:</p>\n<p>\\[\\frac{w}{w_{lim}}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>w</em> a végeselem-módszerrel számított repedésszélesség,</p>\n<p><em>w</em><em><sub>lim</sub></em> a felhasználó által meghatározott repedésszélesség-határérték.</p>\n<p>A <em>w</em><em><sub>lim</sub></em> határértéket az elem típusa és kitettségi osztálya alapján kell meghatározni az AASHTO LRFD (2024) 5.6.7 cikke és annak kommentárja szerint. </p>\n<p>A repedésszélességek kiszámítására két módszer létezik (stabilizált és nem stabilizált repedezés). Az általános esetben (stabilizált repedezés) a repedésszélesség kiszámítása a vasalórudak 1D elemeinek alakváltozásait integrálja. A repedés iránya ezután a 2D betonelem integrációs pontjaiból a három legközelebbi (az adott 1D végeselem-vasalás középpontjától mért) pont alapján kerül kiszámításra. Bár ez a repedési irányok kiszámítási módszere nem felel meg a repedések valós helyzetének, mégis reprezentatív értékeket ad, amelyek olyan repedésszélesség-eredményekhez vezetnek, amelyek összehasonlíthatók a szabvány által előírt repedésszélesség-értékekkel a vasalórud helyzetében.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
},
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
},
{
"name": "Prestressed concrete",
"codename": "prestressed_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "6-5-service-limit-state"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"6-5-service-limit-state\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:46</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:07</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:20</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:26</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:27</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___service_limit_stat",
"collection": "default",
"id": "740b1c37-551b-4c6b-9841-f493f718cd47",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:20:26.814454Z",
"name": "Theoretical background Detail – Service limit state – AASHTO",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "7.1 Material models (AUS)"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "material-models-aus"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n0cf0d61d_ea89_011a_a85c_8b6164ea8d36",
"collection": "default",
"id": "0cf0d61d-ea89-011a-a85c-8b6164ea8d36",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "0cf0d61d-ea89-011a-a85c-8b6164ea8d36",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "7.1 Anyagmodellek (AS 3600)"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "1ce5c049-0015-4d84-8bd2-9bacc8e4b5b4",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/dc47139c-3c53-4397-bfa6-71fe09d5c24b/Concrete%20stress-strain%20diagram%20CSFM%20-%20AUS.png",
"height": 571,
"width": 859
},
{
"description": null,
"imageId": "b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/085222c7-055a-4870-9bcb-8f18bd65620f/Compression%20softening%20CSFM.PNG",
"height": 574,
"width": 1500
},
{
"description": null,
"imageId": "1a187098-8984-42f2-b203-d261cab0f727",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/5b3dc17b-2a5b-4258-8495-b5d436e4885b/Concrete%20stress-strain%20for%20serviceability%20-%20AUS.png",
"height": 628,
"width": 1181
},
{
"description": null,
"imageId": "7c1e2af1-4d0f-46da-8cf0-d5bee4931cf3",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f9c75c70-4a16-4077-963e-7ccbed22202a/Desgn%20creep%20factor%20-%20AUS.png",
"height": 649,
"width": 1916
},
{
"description": null,
"imageId": "b5b99d46-a4ed-4625-853e-cdc4c4ede122",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/4e33b934-9d0f-4ba7-9764-4f31801c752b/Steel%20stress-strain%20diagram%20CSFM%20-%20AUS.png",
"height": 719,
"width": 938
},
{
"description": null,
"imageId": "c9465d3e-05e3-4514-a218-3a96876ed503",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b27b5ab6-24ea-410b-901a-fccbd7e4005f/Tension%20stiffening%20CSFM%20-%20AUS.png",
"height": 569,
"width": 883
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<h3>Beton - Szilárdság</h3>\n<p>A CSFM-ben a szilárdságszámításokhoz implementált betonmodell parabolikus-képlékeny feszültség-alakváltozás görbén alapul. A húzószilárdságot elhanyagolják, ahogyan az a klasszikus vasbeton tervezésben is szokásos.</p>\n<figure data-asset-id=\"1ce5c049-0015-4d84-8bd2-9bacc8e4b5b4\" data-image-id=\"1ce5c049-0015-4d84-8bd2-9bacc8e4b5b4\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/dc47139c-3c53-4397-bfa6-71fe09d5c24b/Concrete%20stress-strain%20diagram%20CSFM%20-%20AUS.png\" data-asset-id=\"1ce5c049-0015-4d84-8bd2-9bacc8e4b5b4\" data-image-id=\"1ce5c049-0015-4d84-8bd2-9bacc8e4b5b4\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 76\\qquad The stress-strain diagram of concrete for Strength analysis}}}\\]</em></p>\n<p>A CSFM implementációja az <em>IDEA StatiCa Detail</em>-ben nem vesz figyelembe explicit tönkremeneteli kritériumot az alakváltozások tekintetében nyomott beton esetén (azaz a csúcsfeszültség elérése után képlékeny ágat vesz figyelembe ε<em><sub>c</sub></em><sub>0</sub> maximális értékkel, legfeljebb 5%-ig, míg az AS 3600 Cl. 8.3.1 szerint az ultimátus alakváltozás kisebb mint 0,3%). Ez az egyszerűsítés nem teszi lehetővé a nyomásban tönkremenő szerkezetek alakváltozási kapacitásának ellenőrzését. A szilárdság azonban megfelelően becsülhető, ha a repedezett beton tényezőjén (<em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub>, amelyet a (77. ábra) definiál) túlmenően a beton ridegségének növekedését – a szilárdság emelkedésével – az <em>\\(\\eta_{fc}\\)</em> redukciós tényező segítségével is figyelembe veszik, amelyet a <em>fib</em> Model Code 2010 az alábbiak szerint definiál:</p>\n<p>\\[f'_{c,lim}=\\alpha_{2}\\cdot\\phi_{s}\\cdot \\beta \\cdot \\eta_{fc}\\cdot f'_{c}\\]</p>\n<p>\\[{\\eta _{fc}} = {\\left( {\\frac{{30}}{{{f'_{c}}}}} \\right)^{\\frac{1}{3}}} \\le 1\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>α</em><sub>2</sub> a beton nyomószilárdsági redukciós tényezője, amelyet az AS 3600 Cl. 8.3.1 definiál<br>Parabola-téglalap feszültség-alakváltozás diagram alkalmazásakor szükséges a maximális nyomófeszültséget ezzel a tényezővel csökkenteni. Ez a nyomási zónában a feszültségeloszlást úgy átlagolja, hogy az eredő nyomószilárdság kisebb vagy egyenlő legyen a csökkenő képlékeny ággal rendelkező feszültség-alakváltozás diagramból számított nyomószilárdsággal<em>. </em>Analóg megközelítés van definiálva a téglalap alakú feszültségtömb esetére a 8.1.3. fejezetben.</p>\n<p><em>Φ</em><em><sub>s </sub></em>a beton feszültségredukciós tényezője. Az alapértelmezett érték az AS 3600 2.2.3. táblázata szerint van beállítva.</p>\n<p><em>β</em> a keresztirányú repedezés jelenlétéből adódó redukciós tényező (ebben a szövegben <em>k</em><em><sub>c</sub></em><sub>2</sub>-ként is hivatkoznak rá)</p>\n<p><em>f'</em><em><sub>c</sub></em> a beton hengerszilárdsága (MPa-ban az <em>\\( \\eta_{fc} \\)</em> definíciójához).</p>\n<figure data-asset-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\" data-image-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/085222c7-055a-4870-9bcb-8f18bd65620f/Compression%20softening%20CSFM.PNG\" data-asset-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\" data-image-id=\"b9d5ff6a-d0b5-43f3-a686-dddbe6675ac1\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 77\\qquad The compression softening law.}}}\\]</em></p>\n<p><em>β</em> egy redukciós tényező, amely ugyanazon elveken alapul, mint a 2.2.3. fejezetben definiált effektív nyomószilárdsági tényező. Az e tényező meghatározásához felhasznált irodalom (az AS3600 szabvány kontextusával együtt) megtalálható az AS3600:2018 Sup 1:2022 CL. C2.2.3-ban.</p>\n<h3>Beton – Használhatóság</h3>\n<p>A használhatósági vizsgálat a szilárdságszámításhoz alkalmazott anyagmodellek bizonyos egyszerűsítéseit tartalmazza. A beton nyomási feszültség-alakváltozás görbéjének képlékeny ágát figyelmen kívül hagyják, míg a rugalmas ág lineáris és végtelen. A nyomási lágyulás törvényét nem veszik figyelembe. Ezek az egyszerűsítések javítják a numerikus stabilitást és a számítási sebességet, és nem csökkentik a megoldás általánosságát, amennyiben a használhatósági állapotban kapott anyagfeszültségek egyértelműen a folyási határuk alatt maradnak (ahogyan azt az AS3600 megköveteli). Ezért a használhatósági vizsgálathoz alkalmazott egyszerűsített modellek csak akkor érvényesek, ha minden ellenőrzési követelmény teljesül.</p>\n<figure data-asset-id=\"1a187098-8984-42f2-b203-d261cab0f727\" data-image-id=\"1a187098-8984-42f2-b203-d261cab0f727\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/5b3dc17b-2a5b-4258-8495-b5d436e4885b/Concrete%20stress-strain%20for%20serviceability%20-%20AUS.png\" data-asset-id=\"1a187098-8984-42f2-b203-d261cab0f727\" data-image-id=\"1a187098-8984-42f2-b203-d261cab0f727\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 78\\qquad Concrete stress-strain diagrams implemented for serviceability analysis: short- and long-term verifications.}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p><strong>Hosszú távú hatások</strong></p>\n<p>A használhatósági vizsgálatban a beton hosszú távú hatásait az AS 3600 CL 3.1.8 szerinti tervezési kúszási tényező (<em>φ</em><em><sub>cc</sub></em>, alapértelmezés szerint 2,5 értékkel) figyelembevételével kezelik, amely a beton szekansi rugalmassági modulusát (<em>E</em><em><sub>c</sub></em>) az alábbiak szerint módosítja:</p>\n<p>\\[E_{c,eff} = \\frac{E_{c}}{1+\\varphi_{cc}}\\]</p>\n<p>A teherinkrementumok sorban kerülnek kiszámításra a következő sorrendben: Előfeszítés – Állandó – Változó, az egyes inkrementumokhoz megfelelő effektív rugalmassági modulus alkalmazásával, ahogyan azt a 78. ábra mutatja. A kúszási tényezőket a felhasználó adja meg az anyagtulajdonságokban, és azokat az AS 3600 CL 3.1.8.3 szerint kell meghatározni.</p>\n<figure data-asset-id=\"7c1e2af1-4d0f-46da-8cf0-d5bee4931cf3\" data-image-id=\"7c1e2af1-4d0f-46da-8cf0-d5bee4931cf3\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f9c75c70-4a16-4077-963e-7ccbed22202a/Desgn%20creep%20factor%20-%20AUS.png\" data-asset-id=\"7c1e2af1-4d0f-46da-8cf0-d5bee4931cf3\" data-image-id=\"7c1e2af1-4d0f-46da-8cf0-d5bee4931cf3\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 79\\qquad Definition of the design creep factor}}}\\]</em></p>\n<p><strong>Rövid távú hatások</strong></p>\n<p>A rövid távú ellenőrzések elvégzéséhez egy másik számítást végeznek, amelyben az összes terhet az időfüggő tényező nélkül számítják a tartós terhekre. A hosszú és rövid távú ellenőrzések mindkét számítása a 78. ábrán látható.</p>\n<h3>Vasalás</h3>\n<p>A nem előfeszített vasaláshoz tökéletesen rugalmas-képlékeny feszültség-alakváltozás diagramot vesznek figyelembe meghatározott folyási ponttal, lásd AS 3600 3.2. szakasz. E diagram meghatározásához csak a vasalás alapvető tulajdonságait kell ismerni – a szilárdságot és a rugalmassági modulust.</p>\n<p>A vasalás feszültség-alakváltozás diagramját a felhasználó is megadhatja, de ebben az esetben nem lehet feltételezni a húzási merevítő hatást (nem lehet repedésszélességet számítani). </p>\n<figure data-asset-id=\"b5b99d46-a4ed-4625-853e-cdc4c4ede122\" data-image-id=\"b5b99d46-a4ed-4625-853e-cdc4c4ede122\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/4e33b934-9d0f-4ba7-9764-4f31801c752b/Steel%20stress-strain%20diagram%20CSFM%20-%20AUS.png\" data-asset-id=\"b5b99d46-a4ed-4625-853e-cdc4c4ede122\" data-image-id=\"b5b99d46-a4ed-4625-853e-cdc4c4ede122\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 80 \\qquad Stress-strain diagram of reinforcement}}}\\]</em></p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>Φ</em><em><sub>s </sub></em>a vasalás szilárdsági redukciós tényezője. Az alapértelmezett érték az AS 3600 2.2.3. táblázata szerint van beállítva.</p>\n<p><em>f</em><em><sub>y</sub></em> a vasalás folyáshatára</p>\n<p><em>E</em><em><sub>s</sub></em> a vasalás rugalmassági modulusa</p>\n<p>A húzási merevítő hatást (81. ábra) automatikusan veszik figyelembe a szabad vasalórúd bemeneti feszültség-alakváltozás összefüggésének módosításával, hogy megragadják a betonba ágyazott rudak átlagos merevségét (ε<em><sub>m</sub></em>).</p>\n<figure data-asset-id=\"c9465d3e-05e3-4514-a218-3a96876ed503\" data-image-id=\"c9465d3e-05e3-4514-a218-3a96876ed503\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b27b5ab6-24ea-410b-901a-fccbd7e4005f/Tension%20stiffening%20CSFM%20-%20AUS.png\" data-asset-id=\"c9465d3e-05e3-4514-a218-3a96876ed503\" data-image-id=\"c9465d3e-05e3-4514-a218-3a96876ed503\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 81\\qquad Scheme of tension stiffening.}}}\\]</em></p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
},
{
"name": "Prestressed concrete",
"codename": "prestressed_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "7-1-material-models-as-3600"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"material-models-aci\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:46</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:07</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:21</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:27</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:28</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___material_models__a_b7035a6",
"collection": "default",
"id": "b7035a6c-2e63-49b0-9f5a-4924322cc969",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:21:30.3251594Z",
"name": "Theoretical background Detail - Material models (AS 3600)",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "7.2 Stress reduction and load factors"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "stress-reduction-and-load-factors"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n06d59d8e_241a_01ef_ebd7_aac82bf11175",
"collection": "default",
"id": "06d59d8e-241a-01ef-ebd7-aac82bf11175",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "06d59d8e-241a-01ef-ebd7-aac82bf11175",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "7.2 Feszültségcsökkentés és tehertényezők"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "61735d28-361b-4275-b2d7-9ca00e01ebcf",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1d32796c-ae70-42fb-a3d3-4542e785f5b1/Stress%20reduction%20factors_AUS.png",
"height": 496,
"width": 876
},
{
"description": null,
"imageId": "c986c0fc-2e9a-42e1-95b4-1055d3ae76e2",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/887ee546-c598-41fd-b494-c43ccbc55194/Load%20factors%20AUS.png",
"height": 217,
"width": 609
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A Compatible Stress Field Method megfelel a modern tervezési szabványoknak. Mivel a számítási modellek csak szabványos anyagtulajdonságokat alkalmaznak, a tervezési szabványokban előírt részleges biztonsági tényező formátum minden módosítás nélkül alkalmazható. Ily módon a bemeneti terhek szorzófaktorral vannak ellátva, a jellemző anyagtulajdonságokat pedig a megfelelő feszültségcsökkentő tényezőkkel csökkentik, pontosan úgy, mint a hagyományos betonszerkezeti számításban.</p>\n<p>A <strong>feszültségcsökkentő tényezők</strong> értékeit az AUS 3600 Cl. 2.2.3 írja elő. A beton és a vasalás alapértelmezett értékei a 2.2.3 táblázat szerint vannak beállítva.</p>\n<figure data-asset-id=\"61735d28-361b-4275-b2d7-9ca00e01ebcf\" data-image-id=\"61735d28-361b-4275-b2d7-9ca00e01ebcf\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1d32796c-ae70-42fb-a3d3-4542e785f5b1/Stress%20reduction%20factors_AUS.png\" data-asset-id=\"61735d28-361b-4275-b2d7-9ca00e01ebcf\" data-image-id=\"61735d28-361b-4275-b2d7-9ca00e01ebcf\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 82\\qquad The setting of stress reduction factors in IDEA StatiCa Detail.}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p>A teherbírási kombinációkhoz tartozó <strong>tehertényezőket</strong> az AS 3600 Cl. 4.2.2 szerint kell meghatározni. A használhatósági kombinációkhoz tartozó tehertényezőket a 4.1 táblázat szerint kell meghatározni. Minden sablonhoz a tehertényezők már előre meg vannak adva.</p>\n<figure data-asset-id=\"c986c0fc-2e9a-42e1-95b4-1055d3ae76e2\" data-image-id=\"c986c0fc-2e9a-42e1-95b4-1055d3ae76e2\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/887ee546-c598-41fd-b494-c43ccbc55194/Load%20factors%20AUS.png\" data-asset-id=\"c986c0fc-2e9a-42e1-95b4-1055d3ae76e2\" data-image-id=\"c986c0fc-2e9a-42e1-95b4-1055d3ae76e2\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 83\\qquad The setting of load factors in Idea StatiCa Detail.}}}\\]</em></p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "7-2-stress-reduction-and-load-factors"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"stress-reduction-and-load-factors\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:47</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:08</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:21</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:27</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:28</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___stress_reduction_a",
"collection": "default",
"id": "86837551-3791-4e0a-bdac-5523ce25f882",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:21:54.5841037Z",
"name": "Theoretical background Detail - Stress reduction and load factors - AUS",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "7.3 Strength and anchorage verifications"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "strength-and-anchorage-verifications"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "d8def920_6ea2_0121_aab6_2fea5ac48bc2",
"collection": "default",
"id": "d8def920-6ea2-0121-aab6-2fea5ac48bc2",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "d8def920-6ea2-0121-aab6-2fea5ac48bc2",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "7.3 Szilárdság és lehorgonyzás ellenőrzések"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e00845bc-3d60-4315-a8b3-67d4a52666a4/Direction%20of%20concreting.png",
"height": 442,
"width": 1011
},
{
"description": null,
"imageId": "d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1a6bbdca-e56b-47e1-a85f-00d4317689a8/Flim.png",
"height": 520,
"width": 1463
},
{
"description": null,
"imageId": "ea687a47-41cc-487f-b7b9-2ed97bfb2932",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/021688e6-24c8-441b-8210-9f0bb4377e75/Available%20anchorage%20types%20for%20longitudinal%20rebars_AUS.png",
"height": 140,
"width": 951
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "rn_25_1__smooth_rebars_in_detail",
"linkId": "182f8ba8-899b-44fc-a1c7-59d562ef8c6c",
"urlSlug": "sima-betonacelok-a-detail-alkalmazasban",
"type": "support_center_article"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Az AS 3600 által előírt különböző ellenőrzések a modell által közvetlenül szolgáltatott eredmények alapján kerülnek értékelésre. Az ellenőrzések a beton szilárdságára, a vasalás szilárdságára és a lehorgonyzásra (tapadási nyírófeszültségek) vonatkoznak.</p>\n<p>A <strong>beton szilárdságát</strong> nyomásban a végeselem-analízisből kapott maximális főnyomófeszültség <em>f</em><em><sub>c</sub></em> (más jelöléssel σ<sub>2</sub> a Kiegészítő eredményekben) és a határérték <em>f'</em><em><sub>c,lim</sub></em> arányaként értékelik.</p>\n<p>A <strong>vasalás szilárdságát</strong> húzásban és nyomásban egyaránt a repedéseknél ébredő vasalási feszültség <em>f</em><em><sub>s</sub></em> és az előírt határérték <em>f</em><em><sub>sy,lim</sub></em> arányaként értékelik.</p>\n<p>A <strong>tapadási nyírófeszültséget</strong> önállóan értékelik, mint a végeselem-analízissel számított tapadási feszültség τ<em><sub>b</sub></em> és a méretezési végső tapadási feszültség <em>f</em><em><sub>bu</sub></em> arányát.</p>\n<p>A méretezési végső tapadási feszültség <em>f</em><em><sub>bu</sub></em> meghatározásához az alkalmazás az AS3600:2018 Sup 1:2022 szabványban meghatározott C13.1.2.2 képletet veszi figyelembe.</p>\n<p>\\[f_{bu}=\\frac{k_{2}}{k_{1} \\cdot k_{3}} \\cdot (0.5 \\cdot \\sqrt{f'_{c}})\\]</p>\n<p>Ahol <em>f'</em><em><sub>c</sub></em><em> ≤ 65 MPa</em> (a képletben MPa-ban értendő), és a <em>k</em> tényezők az AS 3600 Cl. 13.1.2.2 szerint a következők:</p>\n<p><em>k</em><em><sub>3</sub></em><em> = 0.7</em> (konzervatív érték minden vasaláshoz)<br><em>k</em><em><sub>2</sub></em><em> = (132 - d</em><em><sub>b</sub></em><em>) / 100</em> (<em>d</em><em><sub>b</sub></em> a betonacél átmérője milliméterben)<br>= 1.3 vízszintes betonacélnál, ha a rúd alatt több mint 300 mm beton van betonozva, egyébként 1.0</p>\n<p><em>k</em><em><sub>1</sub></em> automatikusan a modellben lévő vasalás helyzetéből és a betonozás irányából kerül meghatározásra, amely az alkalmazásban minden projektelemhez beállítható az alábbiak szerint.</p>\n<figure data-asset-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\" data-image-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e00845bc-3d60-4315-a8b3-67d4a52666a4/Direction%20of%20concreting.png\" data-asset-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\" data-image-id=\"8a2ed21c-590e-4061-8c46-c5cc4c60ade1\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 84\\qquad Direction of concreting}}}\\]</em></p>\n<p>Az alapvető lehorgonyzási hossz <em>L</em><em><sub>sy,tb</sub></em> az AS 3600 13.1.2.2 képlete szerint a következőképpen számítható:</p>\n<p>\\[L_{sy,tb}=\\frac{0.5\\cdot k_{1}\\cdot k_{3}\\cdot f_{sy}\\cdot d_{b}}{k_{2}\\cdot \\sqrt{f'_{c}}}\\ge 29 \\cdot k_{1}\\cdot d_{b}\\]</p>\n<p>Ahogy a képletből látható, az alapvető lehorgonyzási hossz <em>L</em><em><sub>sy,tb</sub></em> alulról korlátozott, ezért a méretezési végső tapadási feszültség <em>f</em><em><sub>bu</sub></em> értékét az alkalmazásban ugyanígy korlátozni kell, így a következő érvényes:</p>\n<p>\\[f_{bu}\\le \\frac{f_{sy}}{116 \\cdot k_{1}} \\]</p>\n<p>Ahol <em>f</em><em><sub>sy</sub></em> MPa-ban értendő.</p>\n<p>Az <em>f</em><em><sub>bu</sub></em> korlát levezetése a következő:</p>\n<p>\\[f_{bu}= \\frac{f_{sy}\\cdot A_{s}}{ \\pi \\cdot d_{b} \\cdot L_{sy,tb}}=\\frac{f_{sy}\\cdot \\pi \\cdot d_{b}^{2}}{4 \\cdot \\pi \\cdot d_{b} \\cdot 29 \\cdot k{1} \\cdot d_{b}} =\\frac{f_{sy}}{116 \\cdot k_{1}} \\]</p>\n<p>Lehetőség van <strong>sima betonacélok</strong> modellezésére is. További információ itt található: <a data-item-id=\"182f8ba8-899b-44fc-a1c7-59d562ef8c6c\" href=\"\">Sima betonacélok a Detail-ban</a></p>\n<p><br></p>\n<p><strong>Teljes erő </strong><em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>tot</sub></strong></em><strong> és határerő </strong><em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>lim</sub></strong></em></p>\n<p>A teljes erő <em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>tot</sub></strong></em> a végeselem-analízis eredménye, és kétféleképpen definiálható.</p>\n<p>\\[F_{tot}=A_{s} \\cdot f_{s}\\]</p>\n<p>ahol <em>A</em><em><sub>s</sub></em> a betonacél keresztmetszetének területe, <em>f</em><em><sub>s</sub></em> pedig a rúdban ébredő feszültség.</p>\n<p>Vagy a lehorgonyzási erő <em>F</em><em><sub>a </sub></em>és a tapadási erő <em>F</em><em><sub>bond</sub></em><em> összegeként.</em></p>\n<p>\\[F_{tot}=F_{a}+F_{bond}\\]</p>\n<p>ahol <em>F</em><em><sub>a</sub></em> a lehorgonyzási rugóban ébredő tényleges erő, <em>F</em><em><sub>bond</sub></em> pedig a tapadási erő, amely a tapadási feszültség <em>τ</em><em><sub>b</sub></em> integrálásával kapható a betonacél <em>l</em> hossza mentén.</p>\n<p>\\[F_{bond}=C_{s} \\cdot \\int_{0}^{l}\\tau_{b}\\left( x \\right)dx\\]</p>\n<p>C<sub>s</sub> a betonacél kerülete.</p>\n<p>A határerő <em><strong>F</strong></em><em><strong><sub>lim</sub></strong></em> a betonacél elemben ébredő maximális erő, figyelembe véve a betonacél <strong>szilárdságát</strong> és a <strong>lehorgonyzási feltételeket</strong> (tapadás a beton és a vasalás között, valamint lehorgonyzó kampók, hurkok stb.).</p>\n<p>\\[F_{lim}=min\\left( F_{lim,bond}+F_{au},F_{u} \\right)\\]</p>\n<p>\\[F_{u}=f_{y,lim}\\cdot A_{s}\\]</p>\n<p>\\[F_{au}=\\beta\\cdot f_{y,lim}\\cdot A_{s}\\]</p>\n<p>\\[F_{lim,bond}=C_{s}\\cdot l \\cdot f_{bu}\\]</p>\n<p>ahol C<sub>s</sub> a betonacél kerülete, <em>l</em> pedig a betonacél kezdetétől a vizsgált pontig mért hossz.</p>\n<figure data-asset-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\" data-image-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1a6bbdca-e56b-47e1-a85f-00d4317689a8/Flim.png\" data-asset-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\" data-image-id=\"d3675eaf-0adb-4512-9366-58e4bdf171b1\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 85\\qquad Definition of the limit force Flim}}}\\]</em></p>\n<p><br></p>\n<p>\\[F_{lim,2}=F_{lim,1}+F_{lim,add}\\]</p>\n<p>ahol <em>F</em><em><sub>lim,add</sub></em> a szomszédos elemek közötti szög nagyságából számított pótlólagos erő. <em>F</em><em><sub>lim,2</sub></em> mindig kisebb kell legyen, mint <em>F</em><em><sub>u</sub></em>.</p>\n<p><br></p>\n<p>A CSFM-ben elérhető <strong>lehorgonyzási típusok</strong> közé tartozik az egyenes rúd (azaz lehorgonyzási végi csökkentés nélkül), a szabványos kampó (Standard cog), a szabványos horog (Standard hook), a tökéletes tapadás és a folytonos rúd. Mindezen típusok, valamint a megfelelő β lehorgonyzási együtthatók a 86. ábrán láthatók a hosszvasalás esetére. Az alkalmazott lehorgonyzási együtthatók értékei az AS 3600 Cl. 13.1.2 alapján kerültek meghatározásra. Megjegyzendő, hogy a CSFM háromféle lehorgonyzási véget különböztet meg: (i) nincs csökkentés a lehorgonyzási hosszban, (ii) 50%-os csökkentés a lehorgonyzási hosszban normalizált lehorgonyzás esetén, és (iii) tökéletes tapadás.</p>\n<figure data-asset-id=\"ea687a47-41cc-487f-b7b9-2ed97bfb2932\" data-image-id=\"ea687a47-41cc-487f-b7b9-2ed97bfb2932\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/021688e6-24c8-441b-8210-9f0bb4377e75/Available%20anchorage%20types%20for%20longitudinal%20rebars_AUS.png\" data-asset-id=\"ea687a47-41cc-487f-b7b9-2ed97bfb2932\" data-image-id=\"ea687a47-41cc-487f-b7b9-2ed97bfb2932\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 86\\qquad Available anchorage types and respective anchorage coefficients for longitudinal reinforcing bars in CSFM:}}}\\]</em></p>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{(a) straight bar; (b) Standard cog; (c) Standard hook; (d) perfect bond; (e) continuous bar}}}\\]</em></p>\n<p>A kengyelek lehorgonyzási együtthatója mindig β = 1.0.</p>\n<p>Az AS 3600 követelményeinek teljesítése érdekében a számításban lehorgonyzási rugót kell alkalmazni; a lehorgonyzási rugót a β együttható módosítja, ezért a felhasználónak a vasalás kezdeti és végső feltételeinek meghatározásakor az elérhető lehorgonyzási típusok egyikét kell alkalmaznia. </p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "7-3-strength-and-anchorage-verifications"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"7-3-strength-and-anchorage-verifications\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:48</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:08</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:23</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:28</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:29</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___strength_analysis__8bc3bfe",
"collection": "default",
"id": "8bc3bfea-3de7-4f48-bc7e-4b5c199c56ba",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-19T20:35:21.4531112Z",
"name": "Theoretical background Detail - Strength analysis - AUS",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "7.4 Serviceability checks"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "serviceability-checks"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "c9ff0a01_c873_01c2_fb05_a18ca47dfc72",
"collection": "default",
"id": "c9ff0a01-c873-01c2-fb05-a18ca47dfc72",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "c9ff0a01-c873-01c2-fb05-a18ca47dfc72",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "7.4 Használhatósági ellenőrzések"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": null
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "c0d94b19-9672-487a-ac1b-41ee34a7f969",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b1e12226-ebe6-4ecf-be42-0f9857c02cf9/Maximum%20allowable%20deflections.png",
"height": 96,
"width": 587
},
{
"description": null,
"imageId": "58beec32-b322-44cc-8a6f-af552cb75f67",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/34472a7f-e0a5-4d30-b990-361d7cd59f2b/REcommended%20final%20design%20crack%20widths%20-%20AUS.png",
"height": 619,
"width": 1035
},
{
"description": null,
"imageId": "709c3d3e-e2bf-4160-9dc7-8edfba902ee0",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e16caacd-4f7b-4ba4-a7d1-48dd71a47890/Reccomended%20max%20cracks%20widths%20values%20for%20long-term%20loads.png",
"height": 310,
"width": 1130
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A használhatósági ellenőrzések repedésszélesség és elhajlási határértékek alapján készülnek. </p>\n<h3>Elhajlás</h3>\n<p>A kiválasztott kombinációtípustól (hosszú távú vagy rövid távú) függően hosszú távú vagy rövid távú elhajlást értékel a program. A maximálisan megengedhető elhajlási értéket a felhasználónak kell meghatároznia, és azt az AS 3600 Cl. 2.3.2 előírásaival összhangban kell figyelembe venni. </p>\n<figure data-asset-id=\"c0d94b19-9672-487a-ac1b-41ee34a7f969\" data-image-id=\"c0d94b19-9672-487a-ac1b-41ee34a7f969\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b1e12226-ebe6-4ecf-be42-0f9857c02cf9/Maximum%20allowable%20deflections.png\" data-asset-id=\"c0d94b19-9672-487a-ac1b-41ee34a7f969\" data-image-id=\"c0d94b19-9672-487a-ac1b-41ee34a7f969\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 87\\qquad Maximum allowable deflection values}}}\\]</em></p>\n<p>Az alkalmazásban lehetőség van az állandó terhelésből <em>Δ</em><em><sub>PL</sub></em> és a változó terhelésből <em>Δ</em><em><sub>IL</sub></em> származó elhajlások külön-külön, valamint a teljes elhajlás <em>Δ</em><em><sub>Tot</sub></em><sub> </sub>(állandó + változó) megjelenítésére, mindezt az alakváltozott alak megjelenítésével együtt.</p>\n<p>A levágott végeken az elhajlások nem ellenőrizhetők.</p>\n<h3>Repedésszélesség</h3>\n<p>A repedésszélességek és repedésirányok kiszámítása használhatósági rövid távú vagy hosszú távú kombinációkra történik. A repedésszélesség közvetlen számítási módszere az alkalmazásban az AS 3600 8.6.2.3 szabványban megadott módszeren alapul. </p>\n<p>Az ellenőrzések a következőképpen kerülnek bemutatásra:</p>\n<p>\\[\\frac{w}{w_{lim}}\\]</p>\n<p>ahol:</p>\n<p><em>w</em> a végeselem-módszerrel számított rövid vagy hosszú távú repedésszélesség,</p>\n<p><em>w</em><em><sub>lim</sub></em> a felhasználó által meghatározott repedésszélesség határértéke.</p>\n<p>Az ajánlott maximális repedésszélességek az AS3600:2018 Sup 1:2022 C2.3.3.1 táblázatában találhatók.</p>\n<figure data-asset-id=\"58beec32-b322-44cc-8a6f-af552cb75f67\" data-image-id=\"58beec32-b322-44cc-8a6f-af552cb75f67\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/34472a7f-e0a5-4d30-b990-361d7cd59f2b/REcommended%20final%20design%20crack%20widths%20-%20AUS.png\" data-asset-id=\"58beec32-b322-44cc-8a6f-af552cb75f67\" data-image-id=\"58beec32-b322-44cc-8a6f-af552cb75f67\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 88\\qquad Recommended final design crack widths}}}\\]</em></p>\n<p>Alternatívaként, az AS3600:2018 Sup 1:2022 Cl. C8.6.1 szerint – A hosszú távú üzemi terhelésnek kitett szerkezetek esetén a <em>w</em><em><sub>lim</sub></em> ajánlott értékei a következők:</p>\n<figure data-asset-id=\"709c3d3e-e2bf-4160-9dc7-8edfba902ee0\" data-image-id=\"709c3d3e-e2bf-4160-9dc7-8edfba902ee0\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e16caacd-4f7b-4ba4-a7d1-48dd71a47890/Reccomended%20max%20cracks%20widths%20values%20for%20long-term%20loads.png\" data-asset-id=\"709c3d3e-e2bf-4160-9dc7-8edfba902ee0\" data-image-id=\"709c3d3e-e2bf-4160-9dc7-8edfba902ee0\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>\\[ \\textsf{\\textit{\\footnotesize{Fig. 89\\qquad Recommended values for the limit value of the crack width for beams based on exposure classes}}}\\]</em></p>\n<p>A repedésszélesség kiszámításának két módja van (stabilizált és nem stabilizált repedezés). Az általános esetben (stabilizált repedezés) a repedésszélességet a vasalórudak 1D elemeinek alakváltozásait integrálva számítják. A repedés iránya ezután az adott vasalási 1D végeselem középpontjához legközelebb eső három integrációs pontból, a 2D betonelem integrációs pontjaiból kerül meghatározásra. Bár ez a repedésirány-számítási megközelítés nem felel meg a repedések valós helyzetének, mégis reprezentatív értékeket ad, amelyek olyan repedésszélesség-eredményekhez vezetnek, amelyek összehasonlíthatók a vasalórud helyzetén a szabvány által előírt repedésszélesség-értékekkel.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"theoretical_background_detail___general___verifica",
"detail_theoretical_background",
"reinforcement_template_in_idea_statica_detail",
"n2022_03_16_code_check_of_walls_and_deep_beams"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
},
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
},
{
"name": "Prestressed concrete",
"codename": "prestressed_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 6900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "7-4-serviceability-checks"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"7-4-serviceability-checks\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:48</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:09</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:23</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:28</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Language translation error (when inserting into Kontent.ai)</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "theoretical_background_detail___serviceability_ver_77b5f2c",
"collection": "default",
"id": "77b5f2cf-4383-4009-baad-662643d8f2ad",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:23:34.5359837Z",
"name": "Theoretical background Detail – Serviceability verifications – AUS",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "8 Prestressing in Detail - Model description"
},
"id": {
"name": "ID",
"type": "text",
"value": "prestressing-in-detail-model-description"
},
"printable_anchor": {
"name": "Printable anchor used in PDF content table",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n92883ca0_12e0_0196_c2c0_e2fee776d21b",
"collection": "default",
"id": "92883ca0-12e0-0196-c2c0-e2fee776d21b",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "92883ca0-12e0-0196-c2c0-e2fee776d21b",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_anchor_target",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "8 Bevezetés és anyagmodellek"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": []
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": "Europe/Prague"
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "7d9fac4b-fa97-49d3-a624-ddfab1bf7dee",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/aa25e678-c691-4887-9f8f-b5ae0c4a4fb2/prestressing%20model_Detail_01.png",
"height": 605,
"width": 2141
},
{
"description": null,
"imageId": "7b26f280-9951-4255-98c4-90f558de030f",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1c112ef0-c06a-4141-9d09-1e3cfa42d079/prestressing%20model_Detail__ACI.png",
"height": 605,
"width": 2141
},
{
"description": null,
"imageId": "cd6cee68-68e6-44b3-921a-4ccf8cd4df35",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/035bbeed-4b37-4477-b848-8ee98b174f72/prestressing%20model_Detail_02.png",
"height": 361,
"width": 1387
},
{
"description": null,
"imageId": "3b267c80-ee0e-457f-af00-f74c91a48d7d",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/a028db63-b458-44e7-945b-bedabb1a6785/prestressing%20model_Detail_03.png",
"height": 309,
"width": 1011
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "theoretical_background_detail___finite_element_typ",
"linkId": "85424e98-41cd-4bdd-a978-e4b540a10be5",
"urlSlug": "2-5-finite-element-types",
"type": "support_center_article"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A Compatible Stress Field Method (CSFM) egy 2D síkfeszültségen alapuló számítási módszer, amelyben a betont 2D végeselemekkel modellezik, amelyekhez 1D vasalási elemek kapcsolódnak kényszerfeltételek segítségével. A modellhez speciális 1D elemek is hozzáadhatók, amelyek a kötött feszítővasalást képviselik, és amelyek előfeszített, illetve utófeszített módon modellezhetők.</p>\n<p>A feszítővasalás modellezése hasonlóan történik a hagyományos vasaláshoz, tengelyirányú erőt átadó lineáris elemek segítségével. Minden egyes feszítővasalás-elem jellemzője a keresztmetszeti területe és anyagtulajdonságai. Ezeket a tulajdonságokat az alkalmazott szabvány (EN 1992-1-1, ACI 318-19 stb.) szerinti jellemző anyaggörbe határozza meg.</p>\n<p><strong>EUROCODE</strong></p>\n<p>A feszítővasalás feszültség-alakváltozás diagramja: a) Az EN 1992-1-1 szerint meghatározott feszültség-alakváltozás diagram; b) előfeszített vasalás kezdeti alakváltozása</p>\n<figure data-asset-id=\"7d9fac4b-fa97-49d3-a624-ddfab1bf7dee\" data-image-id=\"7d9fac4b-fa97-49d3-a624-ddfab1bf7dee\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/aa25e678-c691-4887-9f8f-b5ae0c4a4fb2/prestressing%20model_Detail_01.png\" data-asset-id=\"7d9fac4b-fa97-49d3-a624-ddfab1bf7dee\" data-image-id=\"7d9fac4b-fa97-49d3-a624-ddfab1bf7dee\" alt=\"\"></figure>\n<p><strong>ACI</strong></p>\n<p>A feszítővasalás feszültség-alakváltozás diagramja: a) Feszültség-alakváltozás diagram; b) előfeszített vasalás kezdeti alakváltozása</p>\n<figure data-asset-id=\"7b26f280-9951-4255-98c4-90f558de030f\" data-image-id=\"7b26f280-9951-4255-98c4-90f558de030f\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1c112ef0-c06a-4141-9d09-1e3cfa42d079/prestressing%20model_Detail__ACI.png\" data-asset-id=\"7b26f280-9951-4255-98c4-90f558de030f\" data-image-id=\"7b26f280-9951-4255-98c4-90f558de030f\" alt=\"\"></figure>\n<p><br></p>\n<p>A vasalási elemek tapadási modell segítségével kapcsolódnak a betonmodell 2D elemeihez, ugyanúgy, mint a hagyományos betonvasalás esetén. </p>\n<ul>\n <li>Olvassa el: <a data-item-id=\"85424e98-41cd-4bdd-a978-e4b540a10be5\" href=\"\">Végeselem-típusok</a></li>\n</ul>\n<p>A tapadási modell elemei lehetővé teszik a feszítővasalás és a beton relatív elmozdulását megfelelő nemlineáris jellemzőkkel. Ez helyesen modellezi a vasalás és a beton kohézióját, valamint az előfeszített vasalás lehorgonyzási modelljét is. Az utófeszített vasalás végi módosításait – pl. a horgonylemez – egy olyan elem modellezi, amelynek merevsége megfelel a feszítővasalás végén lévő horgonynak, a végső feszítőerő pedig területi teherként kerül a betonmodellbe a horgonylemez méretének megfelelő területen. A modell nem képes helyesen leírni a horgony alatti zóna helyi háromtengelyű feszültségállapotát, ezért ezt a zónát külön kell figyelembe venni. </p>\n<p>A vasalás húzási merevítő hatása a betonnal való kölcsönhatás miatt nem kerül figyelembevételre a feszítővasalásnál, mivel a feszítővasalás közelében lévő beton nyomott állapotban van.</p>\n<h2>Előfeszített vasalás</h2>\n<p>Az előfeszített vasalást az elem betonozása előtt feszítik meg; a feszítővasalás szinte mindig egyenes vonalban halad, ezért súrlódási feszítési veszteség nem lép fel. Miután a szükséges betonszilárdsági értéket elérték, a vasalást felszabadítják a horgonyblokkokból, ezzel aktiválva a feszítővasalást és átadva az erőket a vasalásból a betonba. Ez a hatás fizikailag egyenértékű a vasalás lehűlésével, és a hőterheléshez hasonló kezdeti alakváltozással modellezik. Ennek eredményeként a feszítővasalás feszültség-alakváltozás diagramja a fenti b) ábrán látható módon alakul. A számítási modell automatikusan kiszámítja a szerkezet deformációs válaszát az alkalmazott előfeszítésre, és ezáltal közvetlenül meghatározza az elem rugalmas alakváltozásából eredő feszítési veszteségeket.</p>\n<p>Mivel a feszítőerő ismert, és ezért a feszítési feszültség <em>σ</em><em><sub>pmo</sub></em> is, a vasalás anyagdiagramja a deformációtól való feszültségfüggéshez használható, és a következőképpen írható fel:</p>\n<p><em>\\[{{σ}_{p}}=~{{f}}({{ε}}-{{ε}_{0}})\\]</em></p>\n<p>Feltéve, hogy a vasalásban lévő előfeszítés kisebb, mint a folyáshatár (azaz az EN 1992-1-1, 5.10.3 fejezetében meghatározott feltételek teljesülnek), a kezdeti alakváltozás a következőképpen is kiszámítható:</p>\n<p><em>\\[{{ε}_{0}}=\\frac{{{σ}_{pm0}}}{{{E}_{p}}}\\]</em></p>\n<p><em>ε</em><em><sub>0</sub></em> - előfeszítésből eredő kezdeti alakváltozás<br><em>σ</em><em><sub>pm0</sub></em> - feszültség közvetlenül az elengedés előtt<br><em>E</em><em><sub>p</sub></em> - feszítővasalás rugalmassági modulusa</p>\n<p>Az előfeszített vasalás sajátossága, hogy a végek lehorgonyzása több különböző mechanizmus révén valósul meg – a vasalás és a beton molekuláris szintű tapadása, a vasalás felülete és a beton közötti érintkezési felületen keletkező súrlódás, a spirális vasalás mechanikai benyomódása a betonba, valamint a feszítővasalás átmérőjének növekedése, amelyet ék-mechanizmusnak vagy Hoyer-hatásnak neveznek. Az említett hatásokat a CSFM számítási modell az előfeszített vasalás végső zónájában a lehorgonyzási modell tulajdonságainak módosításával veszi figyelembe.</p>\n<p>Az előfeszített vasalás és a beton kölcsönhatása: a) spirális vasalás benyomódása a betonba; b) Hoyer-hatás</p>\n<figure data-asset-id=\"cd6cee68-68e6-44b3-921a-4ccf8cd4df35\" data-image-id=\"cd6cee68-68e6-44b3-921a-4ccf8cd4df35\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/035bbeed-4b37-4477-b848-8ee98b174f72/prestressing%20model_Detail_02.png\" data-asset-id=\"cd6cee68-68e6-44b3-921a-4ccf8cd4df35\" data-image-id=\"cd6cee68-68e6-44b3-921a-4ccf8cd4df35\" alt=\"\"></figure>\n<h2>Utófeszített vasalás</h2>\n<p>Az utófeszített vasalást a szerkezet betonozása után feszítik meg. A feszítőberendezés közvetlenül a szerkezetben támaszkodik, így kiküszöbölve az előfeszítésből eredő rugalmas alakváltozás miatti veszteségeket. Miután a kívánt feszítőerőt elérték, a vasalást lehorgonyozzák, majd a kábelcsatornákat injektálják, ezáltal biztosítva a vasalás és a szerkezet közötti tapadást. Az utófeszített vasalás modellezésekor a számítás ezért több terhelési lépésre oszlik – előfeszítés, egyéb állandó terhek alkalmazása és változó terhek alkalmazása.</p>\n<p>Végeselem beton háló csatolt 1D feszítővasalás-elemekkel:</p>\n<figure data-asset-id=\"3b267c80-ee0e-457f-af00-f74c91a48d7d\" data-image-id=\"3b267c80-ee0e-457f-af00-f74c91a48d7d\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/a028db63-b458-44e7-945b-bedabb1a6785/prestressing%20model_Detail_03.png\" data-asset-id=\"3b267c80-ee0e-457f-af00-f74c91a48d7d\" data-image-id=\"3b267c80-ee0e-457f-af00-f74c91a48d7d\" alt=\"\"></figure>\n<h4>„Előfeszítés\" terhelési lépés</h4>\n<p>A vasalás feszítésekor a vasalás merevsége nem kerül be a szerkezet merevségébe. Ebben a terhelési lépésben a lineáris elem merevsége nem szerepel a modellben; a vasalási elemeket egy helyettesítő teher váltja fel, amely megfelel a feszítési feszültségnek és a vasalás keresztmetszeti területének, ahogy a fenti ábrán látható. Miután a feszítésből eredő teljes terhelést elérték és ez a terhelési lépés konvergált, leolvasásra kerül az adott lineáris elem deformációja, amelynek alapján meghatározzák a feszítővasalás egyes lineáris elemeinek <em>ε</em><em><sub>0</sub></em> kezdeti alakváltozását.</p>\n<p>A feszítési feszültség a vasalás hossza mentén manuálisan megadható, vagy automatikusan kiszámítható a vasalás geometriája alapján. Ha az automatikus veszteségszámítást választják, figyelembe veszik a súrlódási veszteséget (az EN 1992-1-1, 5.10.5.2 vagy az ACI 318-19, 20.3.2 szerint) és a lehorgonyzás során bekövetkező vasalás-elcsúszást (horgonykúpok benyomódása). Mivel az összes feszítővasalás egy lépésben kerül alkalmazásra, az egymást követő feszítésből eredő veszteség nem kerül figyelembevételre.</p>\n<h4>Ezt követő terhelési lépések a feszítővasalás bevonásával</h4>\n<p>A következő terhelési lépésekben (egyéb állandó és változó terhek alkalmazása) ugyanaz az eljárás követendő, mint az előfeszített vasalás esetén. A feszítővasalás teljes merevsége figyelembe van véve, a vasalás és a körülvevő beton közötti tapadás figyelembe van véve, és a feszítővasalás feszültség-alakváltozás diagramját a <em>ε</em><em><sub>0</sub></em> kezdeti alakváltozással módosítják. Ez az alakváltozás elemenként eltérő, és az előző „előfeszítés\" terhelési lépésből nyerhető. A vasalás és a beton közötti tapadás révén a külső terhelésből eredő szerkezeti rugalmas alakváltozás miatti előfeszítés-változás helyesen kerül figyelembevételre a modellben.</p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [],
"linkedItems": []
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
},
{
"name": "Prestressed concrete",
"codename": "prestressed_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Beginner",
"codename": "beginner"
},
{
"name": "Intermediate",
"codename": "intermediate"
},
{
"name": "Expert",
"codename": "expert"
}
],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "CSFM",
"codename": "csfm"
},
{
"name": "Prestressed members",
"codename": "prestressed_members"
},
{
"name": "Prestressing losses",
"codename": "prestressing_losses"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "AISC (USA)",
"codename": "aisc"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": null
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "8-introduction-and-material-models"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"introduction-and-material-models\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "yes",
"codename": "yes"
}
]
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:49</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:10</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:24</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:29</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:30</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "prestressing_in_detail___model_description__body_",
"collection": "default",
"id": "9e466f52-e5a6-4543-9d32-164897c5165e",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:24:46.2707917Z",
"name": "Prestressing in Detail - Model description (body)",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": ""
},
"event_id": {
"name": "Event ID",
"type": "text",
"value": ""
},
"description_top": {
"name": "Description before",
"type": "text",
"value": ""
},
"link_text": {
"name": "Link text",
"type": "text",
"value": "Ingyenes próbaverzió indítása"
},
"link_url": {
"name": "Link URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"content_item_link": {
"name": "Content Item Link",
"type": "modular_content",
"value": [
"landing_page_role_navigation"
],
"linkedItems": [
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "Kezdje el INGYEN"
},
"subtitle": {
"name": "Subtitle",
"type": "text",
"value": ""
},
"breadcrumbs_page_title": {
"name": "Breadcrumbs page title",
"type": "text",
"value": ""
},
"breadcrumbs_parent": {
"name": "Breadcrumbs parent",
"type": "modular_content",
"value": [],
"linkedItems": []
},
"content": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Válassza ki az alábbi szerepkörét, és elküldjük Önnek az igényeinek megfelelő ingyenes IDEA StatiCa licencet.</p>"
},
"shared_content": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "portal_dashboard_landing_page",
"linkId": "2f0412c5-5b52-423c-a352-8af4da02be92",
"urlSlug": "dashboard",
"type": "portal_landing_page"
}
],
"name": "Shared content",
"type": "rich_text",
"value": "<h3>Már van fiókja? <a data-item-id=\"2f0412c5-5b52-423c-a352-8af4da02be92\" href=\"\">Bejelentkezés</a></h3>"
},
"design": {
"name": "Design",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"header_link": {
"name": "Header link",
"type": "text",
"value": ""
},
"header_content_item_link": {
"name": "Header Content Item Link",
"type": "modular_content",
"value": [],
"linkedItems": []
},
"header_cross_links": {
"name": "Header cross links",
"type": "modular_content",
"value": [],
"linkedItems": []
},
"header_content": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Header content",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"header_title": {
"name": "Header title",
"type": "text",
"value": ""
},
"header_alignment": {
"name": "Header alignment",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"header_button_text": {
"name": "Header button text",
"type": "text",
"value": ""
},
"is_breadcrumbs_hidden": {
"name": "Hide breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"header_background_image": {
"name": "Background image",
"type": "asset",
"value": []
},
"header_background_image_effects": {
"name": "Background image effect",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"is_header_full_height": {
"name": "Small height header",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"header_background_video": {
"name": "Background video",
"type": "asset",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "URL slug",
"type": "url_slug",
"value": "role-navigation"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"role-navigation\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": "14 napos ingyenes próbaidőszak"
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": "Szerezze be az Önnek legmegfelelőbb ingyenes licencet. Üzleti felhasználók számára 14 napos ingyenes próbalicencet kínálunk, diákok számára pedig 1 éves oktatási licencet biztosítunk."
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Translated on 12.6.2026 10:56</li>\n <li>de-DE: Translated on 29.5.2026 12:38</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.6.2026 11:05</li>\n <li>fr-FR: Translated on 12.6.2026 10:59</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.6.2026 11:14</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.6.2026 11:02</li>\n <li>ko-KR: Translated on 29.5.2026 20:38</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.6.2026 11:08</li>\n <li>pl-PL: Translated on 29.5.2026 18:25</li>\n <li>pt-PT: Translated on 12.6.2026 11:11</li>\n <li>ro-RO: Translated on 29.5.2026 17:04</li>\n <li>ru-RU: Translated on 29.5.2026 17:45</li>\n <li>th-TH: Translated on 29.5.2026 19:46</li>\n <li>tr-TR: Translated on 29.5.2026 22:06</li>\n <li>vi-VN: Translated on 29.5.2026 21:20</li>\n <li>zh-CN: Translated on 29.5.2026 19:06</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "landing_page_role_navigation",
"collection": "default",
"id": "0c872071-6a3f-4b99-8cd4-66440db9cc0d",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-06-12T09:14:20.1820436Z",
"name": "Free trial / EDU license request – Role-navigation",
"sitemapLocations": [],
"type": "landing_page",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
}
]
},
"description_bottom": {
"name": "Description after",
"type": "text",
"value": ""
},
"button_styles": {
"name": "Button style",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "filled button",
"codename": "filled_button"
}
]
},
"button_position": {
"name": "Button position",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "center",
"codename": "center"
}
]
},
"visibleinregion": {
"name": "VisibleInRegion",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "region"
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n73696a7c_33dd_01d5_4698_b2a4c47a7747",
"collection": "default",
"id": "73696a7c-33dd-01d5-4698-b2a4c47a7747",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "73696a7c-33dd-01d5-4698-b2a4c47a7747",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_cta_button",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
}
],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>\n<p>Az elméleti háttér a COMPATIBLE STRESS FIELD DESIGN OF STRUCTURAL CONCRETE<br>(Kaufmann et al., 2020) munkán alapul.</p>\n<h1>Beton szerkezeti discontinuitások tervezése az IDEA StatiCa Detail-ben</h1>\n<h2>1 Bevezetés a CSFM módszerbe</h2>\n<p><a href=\"#general-introduction\">1.1 Általános bevezetés a beton részletek szerkezeti tervezéséhez</a><br><a href=\"#main-assumptions-and-limitations\">1.2 Főbb feltételezések és korlátok</a><br><a href=\"#design-tools-for-reinforcement\">1.3 Vasalástervezési eszközök</a></p>\n<h2>2 Az IDEA StatiCa Detail elemzési modellje</h2>\n<p><a href=\"#introduction-to-finite-element-implementation\">2.1 Bevezetés a végeselem-implementációba</a><br><a href=\"#supports-and-load-transmitting-components\">2.2 Támaszok és teherátadó elemek</a><br><a href=\"#load-transfer-at-trimmed-ends-of-beams\">2.3 Teherátadás a gerendák levágott végeinél</a><br><a href=\"#geometric-modification-of-cross-sections\">2.4 Keresztmetszetek geometriai módosítása</a><br><a href=\"#finite-element-types\">2.5 Végeselem-típusok</a><br><a href=\"#meshing\">2.6 Hálózás</a><br><a href=\"#solution-method-and-load-control-algorithm\">2.7 Megoldási módszer és terhelésvezérlési algoritmus</a><br><a href=\"#presentation-of-results\">2.8 Eredmények megjelenítése</a></p>\n<h2>3 Modell-ellenőrzés</h2>\n<p><a href=\"#limit-states-and-crack-width-calculation\">3.1 Határállapotok, repedésszélesség-számítás és húzási merevítő hatás</a></p>\n<h2>4 Szerkezeti ellenőrzések Eurocode szerint</h2>\n<p><a href=\"#material-models-en\">4.1 Anyagmodellek (EN)</a><br><a href=\"#safety-factors\">4.2 Biztonsági tényezők</a><br><a href=\"#ultimate-limit-state-analysis\">4.3 Teherbírási határállapot elemzése</a><br><a href=\"#partially-loaded-areas\">4.4 Részlegesen terhelt területek (PLA)<br></a><a href=\"#serviceability-limit-state-analysis\">4.5 Használhatósági határállapot elemzése</a></p>\n<h2>5 Szerkezeti ellenőrzések ACI 318-19 szerint</h2>\n<p><a href=\"#material-models-aci\">5.1 Anyagmodellek (ACI)</a><br><a href=\"#strength-reduction-and-load-factors\">5.2 Teherbírás-csökkentési és terhelési tényezők</a><br><a href=\"#strength-verifications\">5.3 Teherbírási ellenőrzések</a><br><a href=\"#bearing-and-anchorage-zones-partially-loaded-areas\">5.4 Támaszkodási és lehorgonyzási zónák – Részlegesen terhelt területek<br></a><a href=\"#serviceability-verifications\">5.5 Használhatósági ellenőrzések</a></p>\n<h2>6 Szerkezeti ellenőrzések AASHTO szerint</h2>\n<p><a href=\"#material-models-aahsto\">6.1 Anyagmodellek (AASHTO)</a><br><a href=\"#resistance-and-load-factors\">6.2 Ellenállási és terhelési tényezők</a><br><a href=\"#strength-limit-state\">6.3 Teherbírási határállapot</a><br><a href=\"#bearing-and-anchorage-zones-resistance-partially-loaded-areas\">6.4 Támaszkodási és lehorgonyzási zónák ellenállása – Részlegesen terhelt területek</a><br><a href=\"#service-limit-state\">6.5 Használhatósági határállapot</a></p>\n<h2>7 Szerkezeti ellenőrzések AS 3600 szerint</h2>\n<p><a href=\"#material-models-aus\">7.1 Anyagmodellek (AUS)</a><br><a href=\"#stress-reduction-and-load-factors\">7.2 Feszültségcsökkentési és terhelési tényezők</a><br><a href=\"#strength-and-anchorage-verifications\">7.3 Teherbírási és lehorgonyzási ellenőrzések</a><a href=\"#bearing-and-anchorage-zones-partially-loaded-areas\"><br></a><a href=\"#serviceability-checks\">7.4 Használhatósági szabványellenőrzések</a></p>\n<h2><a href=\"#prestressing-in-detail-model-description\">8 Előfeszítés a Detail-ben – Modell leírása</a></h2>\n<p><br></p>\n<p><br></p>\n<h1>1 Bevezetés a CSFM módszerbe</h1>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"e7e1da9b_d16d_0168_e9af_fe6fd1bfbbe8\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___general\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n62f4cc31_5e2d_01a7_2bba_673bb27705b5\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___main_assumptions_a\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"c8c2a54a_5044_0164_c059_7399913390c6\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___general___reinforc\"></object>\n<h1><br></h1>\n<h1>2 Az IDEA StatiCa Detail elemzési modellje</h1>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"c4afd83e_283b_0122_aaee_ef2d556ea68c\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___general___finite_e\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n34a8fcb5_7619_019c_e742_c246f74b0bb2\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___supports_and_load_\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"ddcbc382_6ea1_01c6_78ae_b5746a91f6a1\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___load_transfer_at_t\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"c38b8dc9_4b7d_0104_24bc_33e5fc800492\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___geometric_modifica\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n8b8a3c09_2d35_0136_b5e8_696cc1f16354\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___finite_element_typ\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"efcadf17_9ff3_01c0_1c24_582b36a716e2\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___meshing\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n8d737499_b144_0199_84cf_cf115d052f0e\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___solution_method_an\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n056b6dcd_9d22_0181_4292_9e9899349ab1\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___presentation_of_re\"></object>\n<h1><br></h1>\n<h1>3 Modell-ellenőrzés</h1>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n13023af6_6774_01cc_c9ba_6ea3ceca2eaa\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___general___verifica\"></object>\n<h1><br></h1>\n<h1>4 Szerkezeti ellenőrzések Eurocode szerint</h1>\n<p>A szerkezet CSFM segítségével történő értékelése két különböző elemzéssel történik: egy a használhatósági, és egy a teherbírási határállapoti teherkombinációkhoz. A használhatósági elemzés feltételezi, hogy az elem teherbírási viselkedése kielégítő, és az anyag folyási feltételei nem érik el a használhatósági terhelési szinteken. Ez a megközelítés lehetővé teszi egyszerűsített anyagmodellek alkalmazását (a beton feszültség-alakváltozás diagram lineáris ágával) a használhatósági elemzéshez, a numerikus stabilitás és a számítási sebesség javítása érdekében.</p>\n<p><br></p>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n22b13eb3_8eb9_013b_2de4_fcf91d390c7d\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___material_models__e\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"d7b9e68b_feed_0131_2c1b_1c5b0be1db70\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___safety_factors\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"c0970921_2006_01b7_8b9e_7becbb66552f\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___ultimate_limit_sta\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n3cb6b531_a25a_0140_80e9_ac01bc141b7c\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___partially_loaded_a\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n6f25c1a7_4ed3_018c_b162_15a70cdfdba3\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___serviceability_lim\"></object>\n<h1><br></h1>\n<h1>5 Szerkezeti ellenőrzések ACI 318-19 szerint</h1>\n<p>A szerkezet CSFM segítségével történő értékelése két különböző elemzéssel történik: egy a használhatósági, és egy a teherbírási teherkombinációkhoz. A használhatósági elemzés feltételezi, hogy a tényezős terhek alatti viselkedés kielégítő, és az anyag folyási feltételei nem érik el a használhatósági terhelési szinteken. Ez a megközelítés lehetővé teszi egyszerűsített anyagmodellek alkalmazását (a beton feszültség-alakváltozás diagram lineáris ágával) a használhatósági elemzéshez, a numerikus stabilitás és a számítási sebesség javítása érdekében.</p>\n<p>A CSFM megfelel az ACI 318-19, 6.8.1.1 fejezetének. Annak érdekében, hogy a CSFM teljesítse az ACI 318-19, 6.8.1.2 szakaszának követelményeit, számos ellenőrző vizsgálatot végeztek különböző egyetemeken. Az ellenőrzési és validálási eredményeket összefoglaló egyes cikkek az alábbi linken találhatók.</p>\n<ul>\n <li><a href=\"https://www.ideastatica.com/support-center-verifications?label=detail\">Ellenőrzések: Detail 2D</a></li>\n</ul>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n1f4c4274_415f_0105_4617_6b026b9ce889\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___material_models__a\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n5a72474c_6e0b_01e1_677b_1bdc11f5e708\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___factors___aci\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"d50bd4ad_da6d_0182_cca1_483175fe0b7e\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___strength_analysis_\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n42c67993_eabd_01c9_919f_eabe12c1594f\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___bearing_and_anchor\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n1844fd60_8ac6_013c_009c_ba97eb6e6458\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___serviceability_ver\"></object>\n<h1><br></h1>\n<h1>6 Szerkezeti ellenőrzések AASHTO szerint</h1>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"a13e76c4_52a0_01b4_5718_e2720e3a906f\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___material_models__a_0b99d24\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n898f1826_4e96_01e4_7a7d_9051457b5596\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___resistance_and_loa\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n802285dd_affa_01f6_4b7f_671e4ae6daa6\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___strength_limit_sta\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"a2fe264a_b5b9_01c9_8f55_60b0510ffb45\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___bearing_and_anchor_69cbe39\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"f587e63e_9919_018f_8345_4b08742a0434\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___service_limit_stat\"></object>\n<h1><br></h1>\n<h1>7 Szerkezeti ellenőrzések az ausztrál AS 3600 (2018) szabvány szerint</h1>\n<p>A szerkezet CSFM segítségével történő értékelése két különböző elemzéssel történik: egy a használhatósági, és egy a teherbírási teherkombinációkhoz. A használhatósági elemzés feltételezi, hogy a tényezős terhek alatti viselkedés kielégítő, és az anyag folyási feltételei nem érik el a használhatósági terhelési szinteken. Ez a megközelítés lehetővé teszi egyszerűsített anyagmodellek alkalmazását (a beton feszültség-alakváltozás diagram lineáris ágával) a használhatósági elemzéshez, a numerikus stabilitás és a számítási sebesség javítása érdekében.</p>\n<p>A CSFM egy szerkezeti elemzési módszer, amely megfelel a 6.1.1 és 6.1.2 fejezetek általános szabályainak, és a 6.1.3 fejezetben – tovább a 6.6 fejezetben – (f) nemlineáris feszültségelemzésként van meghatározva. </p>\n<p>A CSFM szerinti elemzés figyelembe veszi a 6.6.3-ban meghatározott összes releváns nemlineáris és inelasztikus hatást (a zsugorodás kivételével). </p>\n<p>A 6.6.4 és 6.6.5 szakaszok követelményeinek teljesítése érdekében – további részletek az AS3600:2018 Sup 1:2022 C6.6 szakaszában találhatók – a módszer ellenőrzését és validálását különböző egyetemeken végezték el. Az ellenőrzési és validálási eredményeket összefoglaló egyes cikkek az alábbi linken találhatók.</p>\n<ul>\n <li><a href=\"https://www.ideastatica.com/support-center-verifications?label=detail\">Ellenőrzések: Detail 2D</a></li>\n</ul>\n<p>Mivel az IDEA StatiCa Detail egy gyakorlati tervezőprogram, a számításokhoz a tényezős jellemző nyomószilárdságot 28 napos hengerszilárdsággal <em>f'</em><em><sub>c</sub></em> alkalmazzák, ahogy azt a következő fejezet ismerteti.</p>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n0cf0d61d_ea89_011a_a85c_8b6164ea8d36\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___material_models__a_b7035a6\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n06d59d8e_241a_01ef_ebd7_aac82bf11175\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___stress_reduction_a\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"d8def920_6ea2_0121_aab6_2fea5ac48bc2\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___strength_analysis__8bc3bfe\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"c9ff0a01_c873_01c2_fb05_a18ca47dfc72\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"theoretical_background_detail___serviceability_ver_77b5f2c\"></object>\n<h1><br></h1>\n<h1>8 Előfeszítés – modell leírása</h1>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n92883ca0_12e0_0196_c2c0_e2fee776d21b\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"prestressing_in_detail___model_description__body_\"></object>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n73696a7c_33dd_01d5_4698_b2a4c47a7747\"></object>\n<h1><br></h1>\n<h1>Hivatkozások</h1>\n<p>ACI Committee 318. 2019. <em>Building Code Requirements for Structural Concrete (ACI 318-19) and Commentary</em>. Farmington Hills, MI: American Concrete Institute.</p>\n<p><br></p>\n<p>Alvarez, Manuel. 1998. <em>Einfluss des Verbundverhaltens auf das Verformungsvermögen von Stahlbeton</em>. IBK Bericht 236. Basel: Institut für Baustatik und Konstruktion, ETH Zurich, Birkhäuser Verlag.</p>\n<p><br></p>\n<p>Beeby, A. W. 1979. \"The Prediction of Crack Widths in Hardened Concrete.\" <em>The Structural Engineer</em> 57A (1): 9–17.</p>\n<p><br></p>\n<p>Broms, Bengt B. 1965. \"Crack Width and Crack Spacing In Reinforced Concrete Members.\" <em>ACI Journal Proceedings</em> 62 (10): 1237–56. https://doi.org/10.14359/7742.</p>\n<p><br></p>\n<p>Burns, C.. 2012. \"Serviceability Analysis of Reinforced Concrete Members Based on the Tension Chord Model.\" IBK Report Nr. 342, Zurich, Switzerland: ETH Zurich.</p>\n<p><br></p>\n<p>Crisfield, M. A. 1997. <em>Non-Linear Finite Element Analysis of Solids and Structures</em>. Wiley.</p>\n<p><br></p>\n<p>European Committee for Standardization (CEN). 2015. <em>1 Eurocode 2: Design of concrete structures - Part 1-1: General rules and rules for buildings</em>. Brussels: CEN, 2005.</p>\n<p><br></p>\n<p>Fernández Ruiz, M., and A. Muttoni. 2007. \"On Development of Suitable Stress Fields for Structural Concrete.\" <em>ACI Structural Journal</em> 104 (4): 495–502.</p>\n<p><br></p>\n<p>Kaufmann, W., J. Mata-Falcón, M. Weber, T. Galkovski, D. Thong Tran, J. Kabelac, M. Konecny, J. Navratil, M. Cihal, and P. Komarkova. 2020. \"<em>Compatible Stress Field Design Of Structural Concrete</em>. Berlin, Germany.\"AZ Druck und Datentechnik GmbH, ISBN 978-3-906916-95-8.</p>\n<p><br></p>\n<p>Kaufmann, W., and P. Marti. 1998. \"Structural Concrete: Cracked Membrane Model.\" <em>Journal of Structural Engineering</em> 124 (12): 1467–75. https://doi.org/10.1061/(ASCE)0733-9445(1998)124:12(1467).</p>\n<p><br></p>\n<p>Kaufmann, W.. 1998. \"Strength and Deformations of Structural Concrete Subjected to In-Plane Shear and Normal Forces.\" Doctoral dissertation, Basel: Institut für Baustatik und Konstruktion, ETH Zürich. https://doi.org/10.1007/978-3-0348-7612-4.</p>\n<p><br></p>\n<p>Konečný, M., J. Kabeláč, and J. Navrátil. 2017. <em>Use of Topology Optimization in Concrete Reinforcement Design</em>. 24. Czech Concrete Days (2017). ČBS ČSSI. https://resources.ideastatica.com/Content/06_Detail/Verification/Articles/Topology_optimization_US.pdf.</p>\n<p><br></p>\n<p>Marti, P. 1985. \"Truss Models in Detailing.\" <em>Concrete International</em> 7 (12): 66–73.</p>\n<p><br></p>\n<p>Marti, P. 2013. <em>Theory of Structures: Fundamentals, Framed Structures, Plates and Shells</em>. First edition. Berlin, Germany: Wiley Ernst & Sohn.</p>\n<p>http://sfx.ethz.ch/sfx_locater?sid=ALEPH:EBI01&genre=book&isbn=9783433029916.</p>\n<p><br></p>\n<p>Marti, P., M.Alvarez, W. Kaufmann, and V. Sigrist. 1998. \"Tension Chord Model for Structural Concrete.\" <em>Structural Engineering International</em> 8 (4): 287–298.</p>\n<p>https://doi.org/10.2749/101686698780488875.</p>\n<p><br></p>\n<p>Mata-Falcón, J. 2015. \"Serviceability and Ultimate Behaviour of Dapped-End Beams (In Spanish: Estudio Del Comportamiento En Servicio y Rotura de Los Apoyos a Media Madera).\" PhD thesis, Valencia: Universitat Politècnica de València.</p>\n<p><br></p>\n<p>Meier, H. 1983. \"Berücksichtigung Des Wirklichkeitsnahen Werkstoffverhaltens Beim Standsicherheitsnachweis Turmartiger Stahlbetonbauwerke.\" Institut für Massivbau, Universität Stuttgart.</p>\n<p><br></p>\n<p>Navrátil, J., P. Ševčík, L. Michalčík, P. Foltyn, and J. Kabeláč. 2017. <em>A Solution for Walls and Details of Concrete Structures</em>. 24. Czech Concrete Days.</p>\n<p><br></p>\n<p>Schlaich, J., K. Schäfer, and M. Jennewein. 1987a. \"Toward a Consistent Design of Structural Concrete.\" <em>PCI Journal</em> 32 (3): 74–150.</p>\n<p><br></p>\n<p>Standards Australia. 2018. <em>Concrete Structures (AS 3600:2018)</em>. Sydney, NSW: Standards Australia.</p>\n<p><br></p>\n<p>Standards Australia. 2022. <em>Concrete Structures – Commentary (Supplement 1 to AS 3600:2018)</em>. Sydney, NSW: Standards Australia.</p>\n<p><br></p>\n<p>Vecchio, F.J., and M.P. Collins. 1986. \"The Modified Compression Field Theory for Reinforced Concrete Elements Subjected to Shear.\" <em>ACI Journal</em> 83 (2): 219–31. </p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"csfm___how_it_works__code_compliance__validation_a",
"n2026_02_25_webinar_concrete___bridge_detail",
"donaucitytower_2__vienna__austria",
"detail_verification__shear_tests_in_beams_with_low"
],
"linkedItems": [
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "CSFM magyarázata"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Plain strain (4).png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 373017,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/3b429490-28c0-4b4d-9dc3-9b36a136fbec/Plain%20strain%20%284%29.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": "Asia/Singapore"
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": "A Compatible Stress Field Method (CSFM) a megszakítási régiók megoldására alkalmazott bevált módszerek kiterjesztése. Mi a különbség a CSFM és a Strut and Tie módszer között? Milyen eredményeket kapunk? És megfelel-e ez a szabványnak? Olvassa el a következő cikket, és tudja meg!"
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "a7b3dcf1-10ed-4b44-99e3-f59b4bd2a7fe",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/7fd8d041-20d1-40a8-9a71-eb9cdce27155/7.png",
"height": 1200,
"width": 1862
},
{
"description": null,
"imageId": "59f28d4a-b793-4501-a11a-6ae6245cab70",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/7aecb55f-dac0-47db-a25c-48082e5e70c4/Untitled%20design.png",
"height": 2000,
"width": 1414
},
{
"description": null,
"imageId": "6552ad81-c0fa-4071-9b95-00d09eb9fea4",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/9e760312-8401-44c8-aae1-020b514876fb/2.png",
"height": 747,
"width": 1900
},
{
"description": null,
"imageId": "9739b6d6-2cbc-4745-a590-4a85f7e1862f",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/dc56c80f-67f3-481d-a2c8-26dacc258bb2/csfm%20explained%20%281%29.png",
"height": 789,
"width": 1476
},
{
"description": null,
"imageId": "c5bf3113-2223-4ddc-bbab-2131db37ac0c",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/40e41bf7-4a81-4245-bd1b-843963c104e8/3.png",
"height": 883,
"width": 1900
},
{
"description": null,
"imageId": "6c73faf0-64d4-41ce-b816-520ccadff05a",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/51628156-5014-4501-8f28-9f3b93783840/1.png",
"height": 918,
"width": 1900
},
{
"description": null,
"imageId": "6c090b06-f906-4e6e-9016-d73de172f321",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/8fd3f66a-63b9-4aba-bb10-9e12889ed7d4/Finite%20element%20model.png",
"height": 449,
"width": 1177
},
{
"description": null,
"imageId": "9d541a10-b879-4d35-a6f8-4e85fa9843a6",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/7bd9ebbf-5d30-448a-93e2-c89641d05677/4.png",
"height": 1900,
"width": 1232
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "concrete",
"linkId": "b4790cf9-a605-45b3-b41b-e36909ad4291",
"urlSlug": "concrete",
"type": "landing_page"
},
{
"codename": "landing_page___verifications",
"linkId": "1e879886-9e36-49e1-acb1-e6001361531f",
"urlSlug": "support-center-verifications",
"type": "landing_page___support_center_new"
},
{
"codename": "detail_theoretical_background",
"linkId": "0000c94c-b603-48c4-8d31-bc56d7c95886",
"urlSlug": "theoretical-background-for-idea-statica-detail",
"type": "support_center_article"
},
{
"codename": "csfm_book___compatible_stress_field_design_of_stru",
"linkId": "0dd36e25-63b2-4d63-a33e-6043644fda4f",
"urlSlug": "csfm-book-compatible-stress-field-design-of-structural-concrete",
"type": "support_center_article"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<p>A gyakorlatban a <strong>Strut-and-Tie (S&T)</strong> és a <strong>feszültségmező-módszerek</strong> általánosan alkalmazottak a vasalt és feszített betonszerkezetek megszakítási régióinak tervezéséhez. A <strong>Compatible Stress Field Method (CSFM)</strong> ezen klasszikus elméletek kiterjesztésével fejlesztették ki, amely magas fokú automatizálást tesz lehetővé, és összhangban van a tervezési szabvánnyal. Egyszerűsége ellenére a módszer nagyon realisztikus leírást ad a betonszerkezet viselkedéséről mind a teherbírási határállapotban (ULS), mind a használhatósági határállapotban (SLS). A CSFM az <a data-item-id=\"b4790cf9-a605-45b3-b41b-e36909ad4291\" href=\"\">IDEA StatiCa Detail</a>-ban van implementálva. </p>\n<figure data-asset-id=\"a7b3dcf1-10ed-4b44-99e3-f59b4bd2a7fe\" data-image-id=\"a7b3dcf1-10ed-4b44-99e3-f59b4bd2a7fe\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/7fd8d041-20d1-40a8-9a71-eb9cdce27155/7.png\" data-asset-id=\"a7b3dcf1-10ed-4b44-99e3-f59b4bd2a7fe\" data-image-id=\"a7b3dcf1-10ed-4b44-99e3-f59b4bd2a7fe\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>1. ábra a) Nyílásokkal ellátott fal b) Nyírófal c) Kivágott végű és nyílásokkal ellátott gerenda d) Hídpillér e) Híd rekeszfal </em></p>\n<p>A betonszerkezetek keresztmetszetének tervezésére vonatkozó szabványos eljárások alkalmazhatók azokon a részeken, ahol a síkbeli alakváltozás-eloszlás Bernoulli–Navier-hipotézise érvényes (B-régió). Azokat a helyeket, ahol ez a hipotézis nem alkalmazható, <strong>megszakítási régióknak (D-régióknak)</strong> nevezzük. Ezek közé tartoznak a szerkezet azon részei, ahol koncentrált terhek lépnek fel, vagy ahol a keresztmetszet hirtelen megváltozik, mint például a kivágott végek (1c. ábra), mélygerendák, nyílásokkal ellátott falak (1a., 1b. ábra), illetve konzolok és cölöpfejek. A hídépítés területén ilyenek például a pillérfejek (1d. ábra), a rekeszfalak (1e. ábra), az eltérítők stb.</p>\n<h2>1. Strut and Tie módszer</h2>\n<p>Az S&T modell meghatározásának alapfeltevése, hogy a beton húzószilárdsága elhanyagolt. Egy egyszerű rácsmodell nyomásban és húzásban dolgozó elemekből áll, amelyek az ULS viselkedést reprezentálják. Általánosságban ez nem összetett feladat, és egy tapasztalt mérnök számára az alapvető S&T modell (2a. ábra) meghatározása nem jelent problémát. Azonban még ennél az alapfeladatnál is a modell szabványnak megfelelő helyes értékelése fáradságos, manuális és iteratív folyamat lehet.</p>\n<figure data-asset-id=\"59f28d4a-b793-4501-a11a-6ae6245cab70\" data-image-id=\"59f28d4a-b793-4501-a11a-6ae6245cab70\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/7aecb55f-dac0-47db-a25c-48082e5e70c4/Untitled%20design.png\" data-asset-id=\"59f28d4a-b793-4501-a11a-6ae6245cab70\" data-image-id=\"59f28d4a-b793-4501-a11a-6ae6245cab70\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>2. ábra a) S&T modell 1. lehetőség b) S&T modell 2. lehetőség c) S&T modell lehetőség </em></p>\n<p>A húzott elemeket, a csomóponti területeket és a nyomott rudakban ébredő keresztirányú húzó alakváltozásokat értékelni kell. Ha a modell nem felel meg az ellenőrzésen, az S&T geometriáját módosítani kell, vagy más S&T modellt kell választani (2b., 2c. ábra). Ez gyakran oda vezet, hogy a statikus mérnök az S&T modell geometriáját csak egyszer választja meg, és csak a vasalást értékeli. Ez lényeges hibához vezethet. A modell megválasztása mindig tapasztalat kérdése. Összetettebb szerkezeti részletek esetén egy olyan S&T kiválasztása, amely kellőképpen illeszkedik a szerkezet tényleges viselkedéséhez, nem biztos, hogy olyan egyszerű, mint a fenti esetben. Az S&T módszer ráadásul kizárólag a teherbírási határállapotok tervezésére alkalmas. Nem teszi lehetővé a <strong>használhatósági határállapotok (alakváltozás, repedés)</strong> tervezését, amelyek kritikus szempontok, különösen a kiemelkedő fontosságú szerkezeteknél, mivel közvetlenül befolyásolják a szerkezet élettartamát.</p>\n<h2>2. Compatible Stress Field Method - CSFM</h2>\n<p>A CSFM egy modern <strong>nemlineáris módszer</strong> a D-régiók és olyan elemek analíziséhez, amelyek viselkedése síkbeli feszültségállapotra egyszerűsíthető, azaz 2D modellel kezelhető. Ugyanakkor még mindig a szabványok alapvető és biztonságos feltevésén alapul: <strong>a beton nem vesz fel húzást</strong>, és minden húzóerőt a vasalásnak kell átvennie. A Compatible Stress Field Method (CSFM) az S&T és a feszültségmező-módszerek továbbfejlesztése, amely kiküszöböli a fent említett fő hátrányaikat: a modellválasztás bizonytalanságait, az automatizálás nehézségét és a használhatósági határállapotok értékelésének képtelenségét.</p>\n<figure data-asset-id=\"6552ad81-c0fa-4071-9b95-00d09eb9fea4\" data-image-id=\"6552ad81-c0fa-4071-9b95-00d09eb9fea4\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/9e760312-8401-44c8-aae1-020b514876fb/2.png\" data-asset-id=\"6552ad81-c0fa-4071-9b95-00d09eb9fea4\" data-image-id=\"6552ad81-c0fa-4071-9b95-00d09eb9fea4\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>3. ábra a) Síkbeli alakváltozás b) Főfeszültség c) CSFM</em></p>\n<p>A CSFM elvét egy vasalt betonszerkezet alapvető síkbeli elemének <strong>síkbeli feszültségállapotán</strong> lehet szemléltetni. A 3a. ábra az összes rugalmassági és szilárdságtani tankönyvből ismert alapvető 2D elemet mutatja síkbeli feszültségállapotban. Ez a szerkezet egy pontjában ébredő feszültség, amelyet például a végeselem-módszer (FEM) segítségével végzett lineáris rugalmas analízissel kapunk. Az elemet vízszintes normálfeszültség σ<sub>x</sub>, függőleges normálfeszültség σ<sub>z</sub> és nyírófeszültség τ<sub>xz</sub> terheli. Ezekből a feszültségekből meghatározhatók az ún. <strong>főfeszültségek</strong> és a θ szöggel meghatározott irányuk (3b. ábra). Az elemet ekkor az σ<sub>1</sub> főhúzófeszültség és az σ<sub>2</sub> főnyomófeszültség terheli.</p>\n<p>Hogyan néz ki ugyanennek az elemnek a CSFM-mel elemzett alakváltozása? Az alakváltozást a 3c. ábra mutatja. A nyomott beton a főnyomófeszültség σ<sub>2</sub> irányában jelenik meg, és σ<sub>c2</sub> feszültségű feszültségmező keletkezik. Amint fentebb említettük, az alapfeltevés az, hogy a beton nem vesz fel húzást. Ezért a keresztirányú főhúzófeszültség σ<sub>1</sub>-et nem a beton veszi fel, és az iránnyal merőlegesen repedés keletkezik. Az σ<sub>c1r</sub> feszültségnek tehát nullának kell lennie. Annak érdekében, hogy 2D elemünk ne menjen tönkre, minden húzófeszültséget a vasalásnak kell átvennie (a 3c. ábrán kékkel jelölve), amelynek a számítási modell részét kell képeznie. </p>\n<p>Ha ezt a feszültséganalízist CSFM-mel <strong>folyamatosan, a teljes megoldandó 2D régióra</strong> elvégzik, az eredmény a betonban egy folytonos nyomási mező, valamint a vasalásban húzó- és nyomófeszültségek. A CSFM feszültségmező egyszerűsített grafikus ábrázolása a 4. ábrán látható. A beton és a vasalás kihasználtságán kívül az ábra a számított σ<sub>c2</sub> feszültségek változó irányait is jelzi a régiók mentén.</p>\n<figure data-asset-id=\"9739b6d6-2cbc-4745-a590-4a85f7e1862f\" data-image-id=\"9739b6d6-2cbc-4745-a590-4a85f7e1862f\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/dc56c80f-67f3-481d-a2c8-26dacc258bb2/csfm%20explained%20%281%29.png\" data-asset-id=\"9739b6d6-2cbc-4745-a590-4a85f7e1862f\" data-image-id=\"9739b6d6-2cbc-4745-a590-4a85f7e1862f\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>4. ábra Az IDEA StatiCa Detail átfogó eredményei </em></p>\n<p>Egy részlet vagy szerkezet <strong>CSFM-alapú analízise a végeselem-módszeren alapul</strong>. A betont 2D falelem elemekkel, a vasalást 1D szerkezeti elem elemekkel modellezik (7. ábra). Az analízis nem egy lépésben történik, mivel nemlineáris feladatról van szó. A terheket a számítás során lépésekben alkalmazzák, és a nemlineáris egyenletrendszer megoldását a <strong>Newton–Raphson módszerrel</strong> keresik. </p>\n<p>A fiktív szórt repedések (ε<sub>1</sub> az átlagérték) a főfeszültségek irányára merőlegesen „keletkeznek\", amely irány a nemlineáris számítás során változhat, ahogy az elem minden egyes teherlépcső hatására „fokozatosan reped\". Összefoglalva: fiktív feszültségmentes forgó repedést vesznek figyelembe. </p>\n<p>A CSFM-mel végzett FEM-megoldás eredménye egy kompatibilis feszültségmező (azaz a betonban a modellben nem különálló, egymástól függetlenül ható nyomott rudak keletkeznek) és az alakváltozási állapot, amelyek folytonosak a megoldandó teljes 2D tartományban. Ez jelentős előny a klasszikus S&T megközelítésekkel szemben, és lehetővé teszi a számítási modell automatizálását és finomítását, ahogyan azt a következő bekezdések ismertetik.</p>\n<figure data-asset-id=\"c5bf3113-2223-4ddc-bbab-2131db37ac0c\" data-image-id=\"c5bf3113-2223-4ddc-bbab-2131db37ac0c\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/40e41bf7-4a81-4245-bd1b-843963c104e8/3.png\" data-asset-id=\"c5bf3113-2223-4ddc-bbab-2131db37ac0c\" data-image-id=\"c5bf3113-2223-4ddc-bbab-2131db37ac0c\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>5. ábra A beton nyomási lágyulásának elve</em></p>\n<p>A CSFM egyszerű megfogalmazása lehetővé teszi a szabványnak megfelelő, nyomásra vonatkozó standard egytengelyű parabolikus-téglalap alakú feszültség-alakváltozás diagram alkalmazását a beton esetében. Közismert, hogy a beton nyomószilárdsága csökken, ha a betont keresztirányú repedések károsítják (5. ábra). Ez az ún. <strong>nyomási lágyulás</strong> hatás a módszerben az effektív nyomószilárdság automatikus figyelembevételével van beépítve. </p>\n<p>A keresztirányú húzó alakváltozások ε<sub>1</sub> szintje alapján meghatározásra kerül a k<sub>c</sub> redukciós tényező, és a beton feszültség-alakváltozás diagramja módosul (5. ábra). Mivel a szerkezet teljes területén ismert az alakváltozási mező, a beton effektív nyomószilárdsága automatikusan kiszámítható az egyes szelvényekben a keresztirányú húzó alakváltozások ε<sub>1</sub> helyi szintjétől függően.</p>\n<figure data-asset-id=\"6c73faf0-64d4-41ce-b816-520ccadff05a\" data-image-id=\"6c73faf0-64d4-41ce-b816-520ccadff05a\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/51628156-5014-4501-8f28-9f3b93783840/1.png\" data-asset-id=\"6c73faf0-64d4-41ce-b816-520ccadff05a\" data-image-id=\"6c73faf0-64d4-41ce-b816-520ccadff05a\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>6. ábra A húzási merevítő hatás elve</em></p>\n<p>Továbbá a CSFM figyelembe veszi a repedések közötti húzott beton vasalásra gyakorolt <strong>merevítő hatását</strong>, az ún. húzási merevítő hatást. A számítási modellben az átlagos vasalási alakváltozás ε<sub>m</sub> kerül alkalmazásra. Ezt követően a vasalás feszültség-alakváltozás diagramja módosul (6. ábra). Ez lehetővé teszi a repedésekkel károsított vasalt betonszerkezet merevségének realisztikus ábrázolását. Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy a beton húzószilárdsága nem járul hozzá a teherbíráshoz. A tervezés szempontjából a repedésekben ébredő maximális vasalási feszültség σ<sub>sr</sub> a mérvadó (6. ábra).</p>\n<p>A CSFM a <strong>tervezési szabványokban</strong> meghatározott általános egytengelyű anyagmodelleket (feszültség-alakváltozás diagramokat) alkalmaz. Az ULS értékelésére a szabványos megközelítést, a részleges biztonsági tényezők módszerét alkalmazzák. A módszer egyszerűsége alkalmassá teszi mérnöki gyakorlati alkalmazásra, és összhangban van a tervezési szabványokkal. </p>\n<p>Annak ellenére, hogy nemlineáris FEA analízisről van szó, a statikus mérnöknek nem kell további anyagtulajdonságokat és betonjellemzőket megadnia a számításhoz, amelyek a tervezési fázisban esetleg nem is állnak rendelkezésre, és amelyek szükségesek például a törésmechanikán alapuló FEA nemlineáris analízisekhez. Amint már jelezték, a CSFM analízis egyik fő előnye a teherbírási határállapotok mellett a <strong>használhatósági határállapotok értékelésének lehetősége: alakváltozások, feszültségkorlátozások és különösen a repedésszélesség</strong>.</p>\n<figure data-asset-id=\"6c090b06-f906-4e6e-9016-d73de172f321\" data-image-id=\"6c090b06-f906-4e6e-9016-d73de172f321\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/8fd3f66a-63b9-4aba-bb10-9e12889ed7d4/Finite%20element%20model.png\" data-asset-id=\"6c090b06-f906-4e6e-9016-d73de172f321\" data-image-id=\"6c090b06-f906-4e6e-9016-d73de172f321\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>7. ábra A végeselem-modell ábrázolásának példája az IDEA StatiCa Detail-ban</em></p>\n<p>(7. ábra) A CSFM FEM-modellje többféle végeselem-típusból áll:</p>\n<ul>\n <li>1D elem axiális merevséggel a vasaláshoz</li>\n <li>2D izoparametrikus elem a betonhoz</li>\n <li>Végső rugók a vasalás lehorgonyzási modelljéhez végkezeléssel</li>\n <li>Speciális 2D elem a vasalás és a beton közötti tapadás modellezéséhez</li>\n <li>Merev és interpoláló kényszerfeltételek (Multi-Point Constraints, MPC) a tapadási elemek és a beton között</li>\n</ul>\n<p>Ha a tervezett vasalás megakadályozza az elem rideg tönkremenetelét, a CSFM a megfogalmazás egyszerűsége ellenére nagyon jó előrejelzést ad a szerkezet viselkedéséről és teherbírásáról. Más szóval a módszer nem alkalmas például keresztirányú nyírási vasalás nélküli gerendák tervezésére, amelyek potenciálisan rideg viselkedést mutatnak. A módszer <a data-item-id=\"1e879886-9e36-49e1-acb1-e6001361531f\" href=\"\">verifikációi</a>, beleértve a kísérleteket is, az [1] hivatkozásban találhatók. A módszer részletesebb leírása meghaladja a cikk kereteit, és szintén megtalálható az <a data-item-id=\"0000c94c-b603-48c4-8d31-bc56d7c95886\" href=\"\">Elméleti háttér</a> dokumentumban.</p>\n<p>Nyilvánvaló, hogy a CSFM elvei általánosak, ezért alkalmazása nem korlátozódik a D-régiókra, hanem teljes szerkezeti elemek modellezésére is használható, például előregyártott tartók esetén, ahol az elem síkbeli 2D modellre egyszerűsíthető. A módszert és szoftverben való implementációját (IDEA StatiCa Detail) kiterjesztették, lehetővé téve az <strong>előfeszített és utófeszített vasalás</strong> megadását is.</p>\n<h2>3. Pillérfej tervezési példa</h2>\n<p>A CSFM gyakorlati alkalmazását a 8. ábrán látható hídpillér-fej tervezése szemlélteti. Ez egy háromnyílású folytatólagos híd második pillére, amelynek nyílásai 30,0 m, 42,0 m és 30,0 m. A vasalt betonpillér feje C40/50 betonból készül, vastagsága (a híd hosszirányában) 2,0 m.</p>\n<figure data-asset-id=\"9d541a10-b879-4d35-a6f8-4e85fa9843a6\" data-image-id=\"9d541a10-b879-4d35-a6f8-4e85fa9843a6\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/7bd9ebbf-5d30-448a-93e2-c89641d05677/4.png\" data-asset-id=\"9d541a10-b879-4d35-a6f8-4e85fa9843a6\" data-image-id=\"9d541a10-b879-4d35-a6f8-4e85fa9843a6\" alt=\"\"></figure>\n<p><em>8. ábra Pillérfej: a) Összefoglaló tervezés; b) Nyomófeszültség a betonban ULS-ben; c) Húzófeszültség a vasalásban ULS-ben; d) Repedésszélesség SLS-ben</em></p>\n<p>A pillérfej tetején először egy B500 vasalású keresztgerendát terveztek 20xϕ28+20xϕ25 – a felső négy réteg – elrendezéssel. A 8a. ábra a teherbírási határállapotban készült összefoglaló tervezést mutatja, amelyen a betonban ébredő nyomófeszültségek, a nyomófeszültségek irányai és a vasalásban ébredő feszültségek láthatók. A betonban és a vasalásban ébredő részletesebb feszültségeloszlást a 8b. és 8c. ábrák dokumentálják. A keresztirányú vasalás éppen a folyáshatár alatt van, a betonban ébredő feszültségek (és a relatív alakváltozások) is kielégítők ULS-ben. A repedésszélesség-számítás eredménye (8d. ábra) azonban azt mutatja, hogy a tervezés <strong>SLS</strong>-ben nem teljesül: w<sub>max</sub> = 0,36 mm > w<sub>lim</sub> = 0,3 mm. <strong>A határrepedésszélesség teljesítéséhez a keresztgerenda vasalását</strong> 20xϕ32+20xϕ28-ra kell növelni. w<sub>lim</sub> = 0,2 mm esetén (pl. sópermet hatásának kitett út melletti pillér, XF2 környezeti hatásosztály) a keresztgerenda vasalását 24xϕ32+24xϕ28-ra kellene növelni.</p>\n<h2>Összefoglalás</h2>\n<p>A CSFM alkalmas mérnöki gyakorlati alkalmazásra, mivel <strong>egyszerű, tervezési szabványban meghatározott anyagmodelleket</strong> alkalmaz. A teherbírási határállapotok mellett lehetővé teszi a használhatósági határállapotok tervezését is, amelyek értékelése korábban nehezen volt elképzelhető S&T modellek alkalmazásával. A módszer <strong>IDEA StatiCa Detail</strong>-ban való implementálásával lehetővé válik a szerkezet viselkedésének realisztikus megragadása, valamint a megszakítási régiók és nagyobb szerkezeti egységek hatékony és biztonságos tervezése és értékelése.</p>\n<p>A CSFM-et főként Walter Kaufmann professzor, az ETH Zürich Szerkezettervezési Tanszékének vezetője és munkatársai fejlesztették ki. Ő és csapata <a data-item-id=\"0dd36e25-63b2-4d63-a33e-6043644fda4f\" href=\"\">verifikálták a módszert és annak szoftverben való implementációját</a> is.</p>\n<h2>Irodalom</h2>\n<p>[1] KAUFMANN, Walter, et al.: Compatible stress field design of structural concrete, ETH Zurich, 2020, ISBN 978-3-906916-95-8,</p>\n<p>[2] KAUFMANN, W., MARTI, P.: Structural Concrete: Cracked Membrane Model. Journal of Structural Engineering 124 (12): 1467-75, 1998 https://doi.org/10.1061/(ASCE)0733-9445(1998)124:12(1467)</p>\n<p>[3] KRAUS, M., M. WEBER, W. KAUFMANN, W, BOBEK, L.: Numerical analysis of experimentally tested frame corners with opening moments using the Compatible Stress Field Method (CSFM). In: Computational Modelling of Concrete and Concrete Structures, pp. 694-03. CRC Press, 2022 <a href=\"https://doi.org/10.1201/9781003316404\">https://doi.org/10.1201/9781003316404</a></p>\n<h2>Szerző</h2>\n<p>Ing. Pavel Kaláb, Ph.D.</p>\n<p>IDEA StatiCa s.r.o.</p>\n<p><br></p>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"csfm_book___compatible_stress_field_design_of_stru",
"design_of_reinforced_concrete_walls",
"detail_tutorial___prestressed_beam_with_openings_0a8c1ef",
"detail_theoretical_background"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Knowledge base",
"codename": "knowledgebase_article"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "Corbels/Brackets",
"codename": "corbels_brackets"
},
{
"name": "CSFM",
"codename": "csfm"
},
{
"name": "Coupling beams",
"codename": "coupling_beams"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Deflections",
"codename": "deflections"
},
{
"name": "Diaphragms",
"codename": "diaphragms"
},
{
"name": "Pier caps",
"codename": "pier_caps"
},
{
"name": "Openings",
"codename": "openings"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
},
{
"name": "SLS",
"codename": "sls"
},
{
"name": "Stress in reinforcement",
"codename": "stress_in_reinforcement"
},
{
"name": "ULS",
"codename": "uls"
},
{
"name": "Wall",
"codename": "wall"
},
{
"name": "Bridges",
"codename": "bridges"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 10000
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "csfm-explained"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"csfm-explained\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": "Compatible Stress Field Method (CSFM)"
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": "A Compatible Stress Field Method (CSFM) a megszakítási régiók megoldására alkalmazott bevált módszerek kiterjesztése. Mi a különbség a CSFM és a Strut and Tie módszer között? Tudjon meg többet a CSFM-ről szóló bevezető cikkünkből."
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:52</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:13</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:29</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:33</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:34</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "csfm___how_it_works__code_compliance__validation_a",
"collection": "default",
"id": "eaab962d-ba44-4ee0-8fa7-45193c9f52b5",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:29:03.4621926Z",
"name": "CSFM explained",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": "Keretcsomópontok – Egy Tipikus D-régió Probléma"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "preview_frame_corners.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 153243,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/4ab0945e-2992-4d59-a65c-129c5b32ad8b/preview_frame_corners.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Webinar date",
"type": "date_time",
"value": "2026-02-25T10:00:00Z",
"displayTimeZone": "UTC"
},
"post_date_2": {
"name": "Webinar date 2",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": "Europe/Amsterdam"
},
"agenda": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Agenda",
"type": "rich_text",
"value": "<ul>\n <li>Miért kritikus D-régiók a keretcsomópontok vasbeton szerkezetekben?</li>\n <li>A Strut-and-tie módszer kihívásai és miért nem elegendő önmagában</li>\n <li>Milyen tönkremeneteli módok fordulhatnak elő és hogyan előzhetők meg?</li>\n <li>Vállal ellátott keretcsomópont lépésről lépésre bemutatott tervezési példája</li>\n</ul>"
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": "A keretcsomópontok tipikus diszkontinuitási régiók a vasbeton szerkezetek tervezésében. Ennek a webináriumnak a célja bemutatni, hogyan elemezhetők a keretcsomópontok és hasonló D-régiók – amelyeket hagyományosan Strut-and-tie modellek segítségével terveznek – a Detail alkalmazás és a CSFM (Compatible Stress Field Method) segítségével."
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "6abf376c-12d5-4198-8788-f091af429104",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/65823418-0ec0-4658-bfa1-31bf83f189a2/Untitled.png",
"height": 662,
"width": 1500
},
{
"description": null,
"imageId": "d134bec5-6945-4748-9abe-ed75602e4247",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/bf899ce1-1209-4838-8203-84756669f79b/image%20%283%29.png",
"height": 524,
"width": 773
},
{
"description": null,
"imageId": "10808b63-a505-40b4-98da-a96e9e2326e2",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/068eba30-25f2-4fe9-8195-b8e177e1cba4/Detail_results.png",
"height": 700,
"width": 1650
}
],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "what_is_the_topology_optimization_for",
"linkId": "5d38b30f-eef7-5387-8017-d50064ddfb20",
"urlSlug": "what-is-the-topology-optimization-for",
"type": "support_center_article"
},
{
"codename": "csfm___how_it_works__code_compliance__validation_a",
"linkId": "eaab962d-ba44-4ee0-8fa7-45193c9f52b5",
"urlSlug": "csfm-explained",
"type": "support_center_article"
},
{
"codename": "general_description_of_sls_results_in_detail_appli",
"linkId": "9e7e995c-6e74-422f-af6e-88a8d7fe047f",
"urlSlug": "az-sls-eredmenyek-altalanos-leirasa-a-detail-alkalmazasban",
"type": "support_center_article"
},
{
"codename": "types_of_supports_in_idea_statica_detail__csfm_",
"linkId": "5a121972-f384-4f14-8788-9da298e1aae1",
"urlSlug": "az-idea-statica-detail-tamasztipusai",
"type": "support_center_article"
},
{
"codename": "general_description_of_load_impulses_in_detail_app",
"linkId": "38cbe005-0e1e-4d75-ae8a-2ef9dcee4c2b",
"urlSlug": "az-idea-statica-detail-alkalmazasban-a-terhelesi-impulzusok-altalanos-leirasa",
"type": "support_center_article"
},
{
"codename": "n2025_09_18_master_your_design___precast_and_infra_8a05236",
"linkId": "8a052360-12ef-4eef-bbb9-7ea5dc3e604f",
"urlSlug": "master-your-design-precast-and-infrastructure-beams",
"type": "webinar"
},
{
"codename": "n2025_07_31_design_of_pier_cap",
"linkId": "8584d7a0-afb0-469a-bcd3-f40167a0d3eb",
"urlSlug": "master-your-design-pier-caps",
"type": "webinar"
},
{
"codename": "n2025_08_20_master_your_design___prestressed_beam_",
"linkId": "499c5309-0a5c-4d9f-b492-9dc02f354d36",
"urlSlug": "master-your-design-prestressed-beam-with-openings",
"type": "webinar"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<figure data-asset-id=\"6abf376c-12d5-4198-8788-f091af429104\" data-image-id=\"6abf376c-12d5-4198-8788-f091af429104\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/65823418-0ec0-4658-bfa1-31bf83f189a2/Untitled.png\" data-asset-id=\"6abf376c-12d5-4198-8788-f091af429104\" data-image-id=\"6abf376c-12d5-4198-8788-f091af429104\" alt=\"\"></figure>\n<p>A keretcsomópontok vasalásának tervezésére szolgáló hagyományos módszerek részletképzési szabályokon és egyenértékű Strut-and-tie modelleken alapulnak. Különböző geometriákhoz és terhelési feltételekhez számos <a data-item-id=\"5d38b30f-eef7-5387-8017-d50064ddfb20\" href=\"\">Strut-and-tie modell</a> áll rendelkezésre a szakirodalomban. A megfelelő modell kiválasztása ezért nagymértékben a mérnök tapasztalatától függ.<br>Egy Strut-and-tie modell részletes ellenőrzése – beleértve a lehorgonyzási ellenőrzéseket és a nyomott rudakban fellépő keresztirányú húzófeszültségek figyelembevételét – időigényes és munkaigényes feladat.</p>\n<figure data-asset-id=\"d134bec5-6945-4748-9abe-ed75602e4247\" data-image-id=\"d134bec5-6945-4748-9abe-ed75602e4247\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/bf899ce1-1209-4838-8203-84756669f79b/image%20%283%29.png\" data-asset-id=\"d134bec5-6945-4748-9abe-ed75602e4247\" data-image-id=\"d134bec5-6945-4748-9abe-ed75602e4247\" alt=\"\"></figure>\n<p>Ennek a webináriumnak a célja, hogy egy visszatöltött alagút bélésének keretcsomópontján keresztül bemutasson egy tervezési megközelítést, amely az <a data-item-id=\"eaab962d-ba44-4ee0-8fa7-45193c9f52b5\" href=\"\"><strong>CSFM (Compatible Stress Field Method)</strong></a> módszeren alapul, amelyet az <strong>IDEA StatiCa Detail</strong> alkalmaz.<br>Ez az anyagi nemlinearitást figyelembe vevő módszer teljes mértékben felváltja a Strut-and-tie modellt, és a teherbírási határállapot ellenőrzése mellett a <a data-item-id=\"9e7e995c-6e74-422f-af6e-88a8d7fe047f\" href=\"\"><strong>használhatósági határállapot</strong></a> értékelését is elvégzi (feszültségkorlátozások és repedésszélesség).</p>\n<figure data-asset-id=\"10808b63-a505-40b4-98da-a96e9e2326e2\" data-image-id=\"10808b63-a505-40b4-98da-a96e9e2326e2\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/068eba30-25f2-4fe9-8195-b8e177e1cba4/Detail_results.png\" data-asset-id=\"10808b63-a505-40b4-98da-a96e9e2326e2\" data-image-id=\"10808b63-a505-40b4-98da-a96e9e2326e2\" alt=\"\"></figure>\n<p>A webinárium során a keretcsomópontot a szerkezet egy kivágott szegmenseként modellezzük. A szegmensmodell helyes <a data-item-id=\"5a121972-f384-4f14-8788-9da298e1aae1\" href=\"\">támaszfeltételeit</a> és <a data-item-id=\"38cbe005-0e1e-4d75-ae8a-2ef9dcee4c2b\" href=\"\">terhelését</a> részletesen ismertetjük. <strong>A CSFM-analízis eredményeit és azok értelmezését részletesen tárgyaljuk.</strong><br>Végül egy részletes bemutató szemlélteti, hogyan használható a szoftver a keretcsomópont „fő átlójában\" fellépő keresztirányú húzófeszültségekre szükséges vasalás megtervezéséhez, valamint a vasalási elrendezés optimalizálásához.</p>\n<h3>Szeretne több webináriumot látni?</h3>\n<p>Tudjon meg többet a diszkontinuitási részletek tervezéséről vasalt és feszített betonban az IDEA StatiCa segítségével:</p>\n<ul>\n <li><a data-item-id=\"8a052360-12ef-4eef-bbb9-7ea5dc3e604f\" href=\"\">Master Your Design - Precast and Infrastructure Beams</a></li>\n <li><a data-item-id=\"8584d7a0-afb0-469a-bcd3-f40167a0d3eb\" href=\"\">Master Your Design - Pier Caps</a></li>\n <li><a data-item-id=\"499c5309-0a5c-4d9f-b492-9dc02f354d36\" href=\"\">Master Your Design - Prestressed Beam with Openings</a></li>\n</ul>\n<h3>Webinárium felvétele</h3>"
},
"presenters": {
"name": "Presenters",
"type": "modular_content",
"value": [
"orsolya_kartali",
"adam_kozousek"
],
"linkedItems": []
},
"recorded_video": {
"name": "Recorded video",
"type": "text",
"value": "https://youtu.be/f-76HqkpMgE"
},
"gotowebinar_key": {
"name": "GoToWebinar key",
"type": "text",
"value": ""
},
"marketing_consent": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Marketing consent",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
},
{
"name": "Prestressed concrete",
"codename": "prestressed_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "CSFM",
"codename": "csfm"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "DXF",
"codename": "dxf"
},
{
"name": "SLS",
"codename": "sls"
},
{
"name": "ULS",
"codename": "uls"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Frame joint.zip",
"description": null,
"type": "application/x-zip-compressed",
"size": 1184550,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b048684b-df64-4209-b7fa-5cbf4c008986/Frame%20joint.zip",
"renditions": null
}
]
},
"preview_image_amer": {
"name": "Preview image AMER",
"type": "asset",
"value": []
},
"preview_image_emea_apac": {
"name": "Preview image EMEA+APAC",
"type": "asset",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "URL slug",
"type": "url_slug",
"value": "frame-corners-a-common-d-region-problem"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"frame-corners-a-common-d-region-problem\",\"[autogenerated]\"]"
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": "Keretcsomópontok – Egy Tipikus D-régió Probléma"
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": "A keretcsomópontok tipikus diszkontinuitási régiók a vasbeton szerkezetek tervezésében. Ez a webinárium bemutatja, hogyan elemezhetők a keretcsomópontok a Detail alkalmazás és a CSFM (Compatible Stress Field Method) segítségével."
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Translated on 12.5.2026 17:13</li>\n <li>de-DE: Translated on 18.5.2026 23:20</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:53</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:14</li>\n <li>hu-HU: Translated on 26.5.2026 13:30</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:33</li>\n <li>ko-KR: Translated on 12.5.2026 20:19</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:35</li>\n <li>pl-PL: Translated on 12.5.2026 19:30</li>\n <li>pt-PT: Translated on 12.5.2026 18:43</li>\n <li>ro-RO: Translated on 12.5.2026 16:23</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n2026_02_25_webinar_concrete___bridge_detail",
"collection": "default",
"id": "b71255a5-add8-45e4-9f7a-b5e79f6b4dc3",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-26T11:30:28.728188Z",
"name": "Frame Corners – A Common D-Region Problem",
"sitemapLocations": [],
"type": "webinar",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "Donau City Tower 2"
},
"location": {
"name": "Location",
"type": "text",
"value": "Bécs"
},
"country_74e5565__countries": {
"name": "Country",
"type": "custom",
"value": "[\"AT\"]"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Donau City Tower 2.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 1057868,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/2b173586-d786-4ebd-b1a0-759f6c38a9a2/Donau%20City%20Tower%202.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"header_image": {
"name": "Header image",
"type": "asset",
"value": []
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": "A Donau City Tower 2 a bécsi 22. kerületben található Donau City fejlesztési terület utolsó felhőkarcolója. A Donau City Tower 1-gyel együtt egy építészeti párost alkot, amely a Dominique Perrault Architektur stúdió által nyert tervpályázatból született. A DC2 projekt statikai számításával a ghp gmeiner haferl & partner zt GmbH céget bízták meg. A lenyűgöző projekt megrendelője az S+B Group a Commerzreal megbízásából."
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "2621fdfd-e4ce-40e8-9e9b-1f8c18a1a2de",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/5e0bd81a-222c-4f60-9467-6055c255e066/DC1.png",
"height": 500,
"width": 640
},
{
"description": null,
"imageId": "04b8b13b-dc14-4f46-adce-ea93ba9b6fcc",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/44c5b18a-04c8-4973-a6be-afe42482a139/DC2.png",
"height": 500,
"width": 640
}
],
"linkedItemCodenames": [
"n816cfa58_9383_0150_d734_9c8e21d3d6ba",
"n48ae6589_7626_0132_7c18_ff2c0f4c8101",
"n4614052e_220b_01a3_dedd_56983d98d0cd",
"untitled_content_item_1e33271"
],
"linkedItems": [
{
"elements": {
"url": {
"name": "Video URL",
"type": "text",
"value": "https://youtu.be/v9plCHSYS3U"
}
},
"system": {
"codename": "n816cfa58_9383_0150_d734_9c8e21d3d6ba",
"collection": "default",
"id": "816cfa58-9383-0150-d734-9c8e21d3d6ba",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:30:44.6597537Z",
"name": "816cfa58-9383-0150-d734-9c8e21d3d6ba",
"sitemapLocations": [],
"type": "video",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Title",
"type": "text",
"value": ""
},
"description": {
"name": "Description",
"type": "text",
"value": ""
},
"images": {
"name": "Images",
"type": "modular_content",
"value": [
"dc_2_2",
"dc_2_3",
"dc_2",
"dc_2_afe52ba"
],
"linkedItems": []
},
"cta_text": {
"name": "CTA text",
"type": "text",
"value": ""
},
"cta_link_url": {
"name": "CTA link URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"cta_content_item_link": {
"name": "CTA content item link",
"type": "modular_content",
"value": [],
"linkedItems": []
},
"visibleinregion": {
"name": "VisibleInRegion",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "region"
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p><br></p>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "n48ae6589_7626_0132_7c18_ff2c0f4c8101",
"collection": "default",
"id": "48ae6589-7626-0132-7c18-ff2c0f4c8101",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:30:44.6597537Z",
"name": "48ae6589-7626-0132-7c18-ff2c0f4c8101",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_grid_gallery",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
},
{
"elements": {
"testimonial": {
"name": "Testimonial",
"type": "modular_content",
"value": [
"untitled_content_item_8d5c39c"
],
"linkedItems": []
}
},
"system": {
"codename": "n4614052e_220b_01a3_dedd_56983d98d0cd",
"collection": "default",
"id": "4614052e-220b-01a3-dedd-56983d98d0cd",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:30:44.6597537Z",
"name": "4614052e-220b-01a3-dedd-56983d98d0cd",
"sitemapLocations": [],
"type": "widget_single_testimonial",
"workflowStep": null,
"workflow": null
}
}
],
"links": [],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n816cfa58_9383_0150_d734_9c8e21d3d6ba\"></object>\n<h1><br></h1>\n<h1>A projektről</h1>\n<p>52 felső emeletével, hat alagsorával és 175 méteres magasságával a Donau City Tower 2 lenyűgöző, 148 000 m² bruttó alapterületet kínál. Ez a projekt a modern építészet és a műszaki kiválóság ötvözésének példája. Az ország harmadik legmagasabb épülete lesz a Millennium Tower után.</p>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n48ae6589_7626_0132_7c18_ff2c0f4c8101\"></object>\n<h1>Mérnöki kihívások</h1>\n<p>A projekt számos kihívást tartogatott:</p>\n<ul>\n <li><strong>Optimális beépítési arány:</strong> a hasznos terület arányának maximalizálása a teljes területen belül</li>\n <li><strong>Az akadályok minimalizálása </strong>az épületgépészet és a használat szempontjából</li>\n <li><strong>Maximális szerkezeti merevség: </strong> optimális stabilitás minimális erőforrás-felhasználással</li>\n <li><strong>Fenntarthatóság:</strong> A teherhordó szerkezetnek legalább 500 évig használhatónak kell lennie, így minden jövőbeli felhasználás szempontjából kibocsátásmentes építést képvisel</li>\n</ul>\n<p>Ezen szempontok kombinációja innovatív megközelítéseket és precíz műszaki tervezést igényelt.</p>\n<figure data-asset-id=\"2621fdfd-e4ce-40e8-9e9b-1f8c18a1a2de\" data-image-id=\"2621fdfd-e4ce-40e8-9e9b-1f8c18a1a2de\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/5e0bd81a-222c-4f60-9467-6055c255e066/DC1.png\" data-asset-id=\"2621fdfd-e4ce-40e8-9e9b-1f8c18a1a2de\" data-image-id=\"2621fdfd-e4ce-40e8-9e9b-1f8c18a1a2de\" alt=\"\"></figure>\n<p><br></p>\n<h1>Az IDEA StatiCa szerepe</h1>\n<p>Az IDEA StatiCa nélkülözhetetlen eszköznek bizonyult ebben a projektben, amely jelentősen megkönnyítette a cég számára az összetett részletek feldolgozását, különösen a <a href=\"https://www.ideastatica.com/walls-and-details\" data-new-window=\"true\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">betonmodul a Detail-hoz</a> területén, helyi szélsőséges terhelések esetén:</p>\n<ul>\n <li><strong>Kapcsoló gerendák: </strong>Ezek a gerendák a négy magelemet egyetlen összefüggő maggá kötik össze. Szélsőséges terhelésekre kellett méretezni őket, és az épületgépészeti tervezés gyakran naponta változó követelményeihez kellett igazítani és ellenőrizni azokat.<br>Az IDEA StatiCa nélkül ezek az ellenőrzések rövid időn belül nem lettek volna elvégezhetők.</li>\n <li><strong>Teherhordó elemek:</strong> Egy falszerű gerenda a garázs rámpája felett irányította át egy felhőkarcoló-oszlop terhét, míg máshol egy fallemez 190 000 kN koncentrált merevítő erőt adott át egy acéloszlopnak.</li>\n</ul>\n<figure data-asset-id=\"04b8b13b-dc14-4f46-adce-ea93ba9b6fcc\" data-image-id=\"04b8b13b-dc14-4f46-adce-ea93ba9b6fcc\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/44c5b18a-04c8-4973-a6be-afe42482a139/DC2.png\" data-asset-id=\"04b8b13b-dc14-4f46-adce-ea93ba9b6fcc\" data-image-id=\"04b8b13b-dc14-4f46-adce-ea93ba9b6fcc\" alt=\"\"></figure>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"component\" data-codename=\"n4614052e_220b_01a3_dedd_56983d98d0cd\"></object>\n<h1>Összefoglalás</h1>\n<p>A Donau City Tower 2 az építészeti látásmód és a műszaki mesterség ötvözésének szimbóluma. Az IDEA StatiCa jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ez a projekt megfeleljen a fenntarthatóság, a stabilitás és a hatékonyság legmagasabb követelményeinek.</p>\n<p>A cég két éve használja a betonszerkezetek modulját, az acélszerkezeti modult pedig már jóval hosszabb ideje. Az IDEA StatiCa nélkülözhetetlennek bizonyult, és olyan eszköz, amelyet minden mérnöknek ajánlani tudnak. Egyszerűsíti a tervezést, időt takarít meg, és döntő tényező az olyan kihívást jelentő projektek sikeres megvalósításában, mint a Donau City Tower 2.</p>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"untitled_content_item_1e33271\"></object>"
},
"associated_companies": {
"name": "Associated customer",
"type": "modular_content",
"value": [
"ghp_gmeiner_haferl___partner_zt_gmbh__austria_"
],
"linkedItems": []
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "CSFM",
"codename": "csfm"
},
{
"name": "Coupling beams",
"codename": "coupling_beams"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"image_gallery__files": {
"name": "Image gallery",
"type": "asset",
"value": []
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "donau-city-tower-2"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"donaucitytower-2\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": "Esettanulmány: A Donau City Tower 2 a Donau City fejlesztési terület utolsó felhőkarcolója."
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": "52 felső emeletével, hat alagsorával és 175 méteres magasságával a Donau City Tower 2 lenyűgöző, 148 000 m² bruttó alapterületet kínál."
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:54</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:14</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:30</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:34</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:35</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "donaucitytower_2__vienna__austria",
"collection": "default",
"id": "329b1417-6be5-46ca-ba21-6e9394565ad2",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:30:44.6597537Z",
"name": "Donau City Tower 2",
"sitemapLocations": [],
"type": "case_study",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
},
{
"elements": {
"title": {
"name": "Main headline (H1)",
"type": "text",
"value": "Kis kengyel mennyiségű gerendák nyírási vizsgálatai"
},
"preview_image": {
"name": "Preview image",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Shear tests in beams with low amounts of stirrups preview.png",
"description": null,
"type": "image/png",
"size": 451885,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/33f4ed1e-7615-4b08-9378-34fc5d51a75d/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20preview.png",
"width": 1200,
"height": 630,
"renditions": {}
}
]
},
"post_date": {
"name": "Post date",
"type": "date_time",
"value": null,
"displayTimeZone": "Europe/Prague"
},
"perex_content": {
"name": "Lead paragraph",
"type": "text",
"value": ""
},
"content": {
"images": [
{
"description": null,
"imageId": "7a127e09-323a-47c2-bb68-f6d7305df916",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b04ab1b6-8164-42a4-8153-b0bca529109d/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.17.png",
"height": 766,
"width": 1331
},
{
"description": null,
"imageId": "ae1b1eb6-ac3f-45d5-908f-58e08887a726",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f016576c-b58f-4934-8a91-92a8f02ada8b/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%2010.png",
"height": 600,
"width": 1328
},
{
"description": null,
"imageId": "460dd1dc-d307-4f49-b7d8-f46b081238f6",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1c39493d-2611-4b20-8595-b15bd109181c/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%2010-2.png",
"height": 581,
"width": 1320
},
{
"description": null,
"imageId": "8493aef1-7d61-4eca-8e25-aeda94512c10",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/d40a91ae-9e7a-4cbe-9980-8bc295693359/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.11.png",
"height": 539,
"width": 1328
},
{
"description": null,
"imageId": "b38d80f8-07f0-4992-b707-36da923011d3",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/037428f1-0d3f-4404-9321-db2a2a0f0c8c/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.11-2.png",
"height": 308,
"width": 1323
},
{
"description": null,
"imageId": "78bf381f-664d-41ad-a30e-cb1dc0204a8e",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/6388402c-7243-4c35-9936-241e9bbc86e5/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.11-3.png",
"height": 652,
"width": 1329
},
{
"description": null,
"imageId": "be95afab-6efa-4ca2-af2d-187495214492",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/ee8f6a35-2573-4491-a59a-c75249bae2ec/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.18.png",
"height": 326,
"width": 1324
},
{
"description": null,
"imageId": "f066bc6c-98fe-48c4-b90d-1eb356184726",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/654a5eaa-78a1-4ba4-aa24-c24a2bb360bd/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.12.png",
"height": 408,
"width": 1329
},
{
"description": null,
"imageId": "31352232-bbe5-4fb4-b54e-b0809010c318",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/4c6d49ee-719b-4472-9a67-06b062b2df81/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.13.png",
"height": 345,
"width": 1325
},
{
"description": null,
"imageId": "2fcb4c3b-de08-410f-93c2-989b65091df0",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f3c49504-d203-4f82-a25e-0ab44da27aaa/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.13-2.png",
"height": 242,
"width": 1328
},
{
"description": null,
"imageId": "48a1d13e-083a-4eb5-927c-4812e5f4e37d",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/6fcfdbf1-9666-447a-988f-40df2e112587/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.13-3.png",
"height": 699,
"width": 1325
},
{
"description": null,
"imageId": "82f061b1-5fb4-4ea7-8342-375c6db59907",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/23242854-167d-40ac-8182-edd05e68f870/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.19.png",
"height": 425,
"width": 1322
},
{
"description": null,
"imageId": "3ccbbd8a-d639-4133-be1c-6e4e9c0abade",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/a1037f6e-2499-4ade-bb10-681d8ea41e54/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.19-2.png",
"height": 411,
"width": 1324
},
{
"description": null,
"imageId": "52e40f52-8d8f-4d36-a4c6-7885d25979c3",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/2391dda1-eba7-4458-8142-a7ff352da592/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.19-3.png",
"height": 600,
"width": 1318
},
{
"description": null,
"imageId": "72d9b512-35a8-4c59-bf70-2fa1c8913dba",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/86e2648e-f52e-4162-8ad8-a9615fc572c6/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.20.png",
"height": 376,
"width": 1291
},
{
"description": null,
"imageId": "5faec16e-18c3-4336-aaaf-92b23a315aed",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/65718f07-1206-42f2-990a-97e7e18d0547/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.20-2.png",
"height": 533,
"width": 1291
},
{
"description": null,
"imageId": "4f5fd5df-0fbe-493e-aab6-f3613ea8a079",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b2a3cfdf-9892-4c29-b6b0-a26d1f47bb22/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.21.png",
"height": 701,
"width": 1327
},
{
"description": null,
"imageId": "43e6f9e6-0867-450f-86f0-447652d4cba9",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e90b12fb-ba6f-4ce8-97c3-ebca7c6212f6/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.21-2.png",
"height": 696,
"width": 1322
},
{
"description": null,
"imageId": "005c3655-78cd-4a12-b72d-adb1628d298d",
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/ba5f9efa-97c3-461f-b6fc-5e3fdd4f0ff9/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.21-3.png",
"height": 128,
"width": 1319
}
],
"linkedItemCodenames": [
"four_point_bending_tests_on_t_beams__definition_of",
"take_idea_statica_24_0_for_a_test_drive_today"
],
"linkedItems": [],
"links": [
{
"codename": "csfm___how_it_works__code_compliance__validation_a",
"linkId": "eaab962d-ba44-4ee0-8fa7-45193c9f52b5",
"urlSlug": "csfm-explained",
"type": "support_center_article"
},
{
"codename": "theoretical_background_detail___main_assumptions_a",
"linkId": "2ebdaf9c-827f-4fd6-9f82-28bc96970a64",
"urlSlug": "main-assumptions-and-limitations-for-csfm",
"type": "support_center_article"
},
{
"codename": "theoretical_background_detail___supports_and_load_",
"linkId": "50ed723b-9b87-4870-a69f-e05b5a8a8150",
"urlSlug": "2-2-supports-and-load-transmitting-components",
"type": "support_center_article"
},
{
"codename": "theoretical_background_detail___presentation_of_re",
"linkId": "8b9399db-b927-491a-a50f-c66ad97560af",
"urlSlug": "2-8-presentation-of-results",
"type": "support_center_article"
}
],
"name": "Content",
"type": "rich_text",
"value": "<h2>Bevezetés </h2>\n<p>Ez a cikk a <a data-item-id=\"eaab962d-ba44-4ee0-8fa7-45193c9f52b5\" href=\"\">CSFM</a> alkalmazását tárgyalja kis kengyel mennyiségű gerendák nyírási tönkremenetelének elemzésére. E célból a Huber (2016), Piyamahant (2002) és Vecchio és Shim (2004) által egyszerűen alátámasztott vasbeton gerendákon elvégzett kísérletek egy kiválasztott csoportját elemezzük. Ezek a kísérletek számos paramétert foglaltak magukban, beleértve a különböző méreteket, nyírási karcsúságot, valamint a nyírási és hosszirányú vasalás mennyiségét. Ez a fejezet 17 kísérlet CSFM segítségével végzett elemzését írja le, feltárva a CSFM azon képességét, hogy megfelelően modellezze a nagyon különböző tönkremeneteli módokat, a kengyelek szakadásával és anélkül bekövetkező nyírási tönkremenetelektől a hajlítási tönkremenetelekig és a vegyes nyírás-hajlítási tönkremenetelekig. </p>\n<p>Kísérleti elrendezés A 6.17. ábra az elemzett kísérletek geometriáját, kísérleti elrendezéseit és vasalási elrendezéseit mutatja. A nyírási vasalásra vonatkozó információk (átmérő (<em>Ø</em><em><sub>t</sub></em>), távolság (<em>s</em><em><sub>t</sub></em>) és geometriai vasalási arány (<em>ρ</em><em><sub>t,geo</sub></em>)), a hajlítási vasalás (darabszám (<em>n</em><em><sub>l</sub></em>) és átmérő (<em>Ø</em><em><sub>l</sub></em>)) és a geometria (hatékony magasság (<em>d</em>), nyírási karcsúság (<em>a/d</em>) és a gerendák szélessége (<em>b</em>)) a 6.10. táblázatban szerepel. A Huber (2016) által elvégzett R1000m60 és R500m351 kísérletek egylábú kampókat alkalmaztak, míg az összes többi kísérletben kétlábú zárt kengyeleket használtak. A Piyamahant (2002) elemzett kísérleteiben a geometria és a hajlítási vasalás állandó maradt, míg a másik két tanulmányban ezek változtak. </p>\n<figure data-asset-id=\"7a127e09-323a-47c2-bb68-f6d7305df916\" data-image-id=\"7a127e09-323a-47c2-bb68-f6d7305df916\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b04ab1b6-8164-42a4-8153-b0bca529109d/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.17.png\" data-asset-id=\"7a127e09-323a-47c2-bb68-f6d7305df916\" data-image-id=\"7a127e09-323a-47c2-bb68-f6d7305df916\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"ae1b1eb6-ac3f-45d5-908f-58e08887a726\" data-image-id=\"ae1b1eb6-ac3f-45d5-908f-58e08887a726\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f016576c-b58f-4934-8a91-92a8f02ada8b/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%2010.png\" data-asset-id=\"ae1b1eb6-ac3f-45d5-908f-58e08887a726\" data-image-id=\"ae1b1eb6-ac3f-45d5-908f-58e08887a726\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"460dd1dc-d307-4f49-b7d8-f46b081238f6\" data-image-id=\"460dd1dc-d307-4f49-b7d8-f46b081238f6\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/1c39493d-2611-4b20-8595-b15bd109181c/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%2010-2.png\" data-asset-id=\"460dd1dc-d307-4f49-b7d8-f46b081238f6\" data-image-id=\"460dd1dc-d307-4f49-b7d8-f46b081238f6\" alt=\"\"></figure>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"four_point_bending_tests_on_t_beams__definition_of\"></object>\n<h2>Anyagtulajdonságok</h2>\n<p>A CSFM elemzésben használt nyírási vasalás, hajlítási vasalás és beton anyagtulajdonságait a 6.11. táblázat foglalja össze. A <a data-item-id=\"2ebdaf9c-827f-4fd6-9f82-28bc96970a64\" href=\"\">CSFM</a> elemzéshez szükséges anyagtulajdonságok többsége elérhető volt a megfelelő kísérleti jelentésekben. A feltételezni kellett értékeket a 6.11. táblázat jelzi. </p>\n<figure data-asset-id=\"8493aef1-7d61-4eca-8e25-aeda94512c10\" data-image-id=\"8493aef1-7d61-4eca-8e25-aeda94512c10\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/d40a91ae-9e7a-4cbe-9980-8bc295693359/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.11.png\" data-asset-id=\"8493aef1-7d61-4eca-8e25-aeda94512c10\" data-image-id=\"8493aef1-7d61-4eca-8e25-aeda94512c10\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"b38d80f8-07f0-4992-b707-36da923011d3\" data-image-id=\"b38d80f8-07f0-4992-b707-36da923011d3\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/037428f1-0d3f-4404-9321-db2a2a0f0c8c/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.11-2.png\" data-asset-id=\"b38d80f8-07f0-4992-b707-36da923011d3\" data-image-id=\"b38d80f8-07f0-4992-b707-36da923011d3\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"78bf381f-664d-41ad-a30e-cb1dc0204a8e\" data-image-id=\"78bf381f-664d-41ad-a30e-cb1dc0204a8e\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/6388402c-7243-4c35-9936-241e9bbc86e5/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.11-3.png\" data-asset-id=\"78bf381f-664d-41ad-a30e-cb1dc0204a8e\" data-image-id=\"78bf381f-664d-41ad-a30e-cb1dc0204a8e\" alt=\"\"></figure>\n<h2>Modellezés a CSFM-mel</h2>\n<p>A geometriát, a vasalást, a <a data-item-id=\"50ed723b-9b87-4870-a69f-e05b5a8a8150\" href=\"\">támasz- és terhelési </a>feltételeket a CSFM-ben a kísérleti elrendezéseknek megfelelően modelleztük. A 6.18. ábra példaként a Vecchio és Shim (2004) A3 kísérletének modellezését mutatja.</p>\n<figure data-asset-id=\"be95afab-6efa-4ca2-af2d-187495214492\" data-image-id=\"be95afab-6efa-4ca2-af2d-187495214492\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/ee8f6a35-2573-4491-a59a-c75249bae2ec/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.18.png\" data-asset-id=\"be95afab-6efa-4ca2-af2d-187495214492\" data-image-id=\"be95afab-6efa-4ca2-af2d-187495214492\" alt=\"\"></figure>\n<p>Minden kísérlethez négy numerikus számítást végeztek a következő paraméterekkel:</p>\n<ul>\n <li>A hálóméret, amely 5-től (az alapértelmezett érték ezekben a konkrét példákban) 10-en át 20 végeselem-ig változott a gerenda magassága mentén. Mivel az alapértelmezett háló már nagyon durva, ebben a tanulmányban csak finomabb hálókat elemzünk, és a 10 elemből álló hálót használtuk, kivéve az M0 esetét. </li>\n <li> A húzási merevítő hatás figyelembevétele vagy mellőzése. Alapértelmezés szerint a húzási merevítő hatást a CSFM figyelembe veszi. </li>\n <li>A kengyelekben esetlegesen nem stabilizált repedések figyelembevétele vagy mellőzése. Figyelembevétel esetén (alapértelmezés szerint) a Pull-Out Model (POM) határozza meg a húzási merevítő hatást a kengyelekben (az összes gerenda geometriai vasalási aránya kisebb, mint (<em>ρ</em><em><sub>cr</sub></em>), így a Tension Chord Model soha nem kerül alkalmazásra). Kikapcsolt állapotban a modellek a TCM segítségével veszik figyelembe a húzási merevítő hatást.</li>\n</ul>\n<p><em>\\[ρ_{\\text{cr}} = \\frac{f_{\\text{ct}}}{f_{\\text{y}} - (n-1)f_{\\text{ct}}}\\]</em></p>\n<p>ahol<em>:</em></p>\n<ul>\n <li>\\(f_y\\)<em> - </em>vasalás folyáshatára</li>\n <li>\\(f_{ct}\\) - beton húzószilárdsága</li>\n <li>\\(n = \\frac{E_s}{E_c}\\) - moduláris arány</li>\n</ul>\n<p>A 6.12. táblázat az egyes numerikus számításokban használt paramétereket mutatja. Az M0 a CSFM alapértelmezett beállításaival rendelkező modellnek felel meg.</p>\n<figure data-asset-id=\"f066bc6c-98fe-48c4-b90d-1eb356184726\" data-image-id=\"f066bc6c-98fe-48c4-b90d-1eb356184726\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/654a5eaa-78a1-4ba4-aa24-c24a2bb360bd/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.12.png\" data-asset-id=\"f066bc6c-98fe-48c4-b90d-1eb356184726\" data-image-id=\"f066bc6c-98fe-48c4-b90d-1eb356184726\" alt=\"\"></figure>\n<h2>Összehasonlítás a kísérleti eredményekkel</h2>\n<p>Ez a fejezet a <a data-item-id=\"8b9399db-b927-491a-a50f-c66ad97560af\" href=\"\">CSFM</a> által megadott határterhelések és tönkremeneteli módok, valamint a kísérleti eredmények összehasonlítását tartalmazza. A CSFM használhatóságának ellenőrzése érdekében a használhatósági viselkedés és az alakváltozási kapacitás tekintetében a modell által adott terhelés-alakváltozás válaszokat is összehasonlítják a kiválasztott gerendák kísérleti eredményeivel.</p>\n<h4>Tönkremeneteli módok és határterhelések</h4>\n<p>A 6.13. táblázat összefoglalja a kísérletekben mért határnyíróerőket (<em>V</em><em><sub>u,exp</sub></em>), a CSFM által előrejelzett határnyíróerőket (<em>V</em><em><sub>u,calc</sub></em>), valamint a megfelelő tönkremeneteli módokat. Ez a táblázat az egyes numerikus modelleknél a mért és számított határterhelések arányának átlagát és variációs koefficiensét (CoV) is megadja. Az összes elemzésben (kivéve az M3-at, amelyben a húzási merevítő hatást elhanyagolták) a CSFM nyírási tönkremenetelt jelzett előre a kengyelekben. Ez jól egyezik a Huber (2016) és Piyamahant (2002) kísérleteiben megfigyelt tönkremeneteli mechanizmusokkal, de eltér a Vecchio és Shim (2004) kísérleteiben megfigyeltektől. A tönkremeneteli módok pontos megragadásának hiánya ebben az esetben a határterhelés kissé konzervatív becsléseihez vezetett. Összességében az alapértelmezett paraméterek jó szilárdsági becsléseket adnak, de kissé a nem biztonságos oldalon (átlagosan 6%-kal).</p>\n<p>A CSFM szilárdsági előrejelzéseinek érzékenységét a különböző elemzett numerikus paraméterekre a 6.19. ábra mutatja a kísérleti és számított határnyíróerők arányán (<em>V</em><em><sub>u,exp</sub></em><em>/V</em><em><sub>u,calc</sub></em>) keresztül. A határterhelés érzékenyen reagál a végeselem-méret megválasztására (lásd 6.19 a ábra). A legdurvább és legfinomabb háló (M0 és M2) közötti maximális különbség 36% (Piyamahant (2002) 4. kísérlete), az átlagos különbség körülbelül 15%. Az alapértelmezett paraméterekkel végzett előrejelzések (5 végeselem a gerenda magassága mentén az M0 modellben) kissé túlbecsülik a kísérleti szilárdságot (körülbelül 5%-kal). A háló 10 vagy 20 végeselemre való finomításakor a gerenda magassága mentén (M1 és M2 modellek), kiváló szilárdsági előrejelzések érhetők el, amelyek kissé a határterhelések biztonságos oldalán vannak. A végeselem-hálóméret változtatásakor nem figyeltek meg változást atönkremeneteli módokban. Még az alapértelmezett hálómérettel kapott eredmények is nagyon kielégítők, figyelembe véve, hogy több kísérletben rideg nyírási tönkremenetel lépett fel, amelyek méretezési megközelítésekkel nehezen jósolhatók meg.</p>\n<p>A húzási merevítő hatás figyelembevételének módja jelentős hatással van a szilárdsági előrejelzésekre, amint az a 6.19 b-c ábrán látható. A húzási merevítő hatás figyelembevétele a kengyelekben a POM segítségével (a CSFM alapértelmezett beállítása) átlagosan kiváló egyezést eredményez a kísérleti eredményekkel (lásd 6.19 b ábra). A húzási merevítő hatás elhanyagolása azonban a határterhelés átlagosan körülbelül 22%-os túlbecsléshez vezet (lásd 6.12. táblázat). A húzási merevítő hatás elhanyagolása esetén a tönkremeneteli mód hajlítási tönkremenetelre változik (lásd 6.12. táblázat), és a megfigyelt nyírási tönkremeneteli módok nem egyeznek. Az eredmények szintén nagyon érzékenyek a figyelembe vett nyomási lágyulási összefüggésre. Amint a 6.19 c ábrán látható, a Tension Chord Model alkalmazása a kengyelekben (M4 modell) a Pull-out Model helyett (M1 modell) kissé jobb eredményeket ad, mint a húzási merevítő hatás elhanyagolása esetén (M3 modell), de még mindig erősen túlbecsüli a határterheléseket körülbelül 15%-kal (lásd 6.12. táblázat). Ezért arra a következtetésre lehet jutni, hogy a Pull-Out-Model alkalmazása ezekben a példákban elengedhetetlen a teherhordó viselkedés megfelelő modellezéséhez. </p>\n<figure data-asset-id=\"31352232-bbe5-4fb4-b54e-b0809010c318\" data-image-id=\"31352232-bbe5-4fb4-b54e-b0809010c318\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/4c6d49ee-719b-4472-9a67-06b062b2df81/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.13.png\" data-asset-id=\"31352232-bbe5-4fb4-b54e-b0809010c318\" data-image-id=\"31352232-bbe5-4fb4-b54e-b0809010c318\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"2fcb4c3b-de08-410f-93c2-989b65091df0\" data-image-id=\"2fcb4c3b-de08-410f-93c2-989b65091df0\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/f3c49504-d203-4f82-a25e-0ab44da27aaa/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.13-2.png\" data-asset-id=\"2fcb4c3b-de08-410f-93c2-989b65091df0\" data-image-id=\"2fcb4c3b-de08-410f-93c2-989b65091df0\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"48a1d13e-083a-4eb5-927c-4812e5f4e37d\" data-image-id=\"48a1d13e-083a-4eb5-927c-4812e5f4e37d\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/6fcfdbf1-9666-447a-988f-40df2e112587/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20table%206.13-3.png\" data-asset-id=\"48a1d13e-083a-4eb5-927c-4812e5f4e37d\" data-image-id=\"48a1d13e-083a-4eb5-927c-4812e5f4e37d\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"82f061b1-5fb4-4ea7-8342-375c6db59907\" data-image-id=\"82f061b1-5fb4-4ea7-8342-375c6db59907\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/23242854-167d-40ac-8182-edd05e68f870/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.19.png\" data-asset-id=\"82f061b1-5fb4-4ea7-8342-375c6db59907\" data-image-id=\"82f061b1-5fb4-4ea7-8342-375c6db59907\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"3ccbbd8a-d639-4133-be1c-6e4e9c0abade\" data-image-id=\"3ccbbd8a-d639-4133-be1c-6e4e9c0abade\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/a1037f6e-2499-4ade-bb10-681d8ea41e54/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.19-2.png\" data-asset-id=\"3ccbbd8a-d639-4133-be1c-6e4e9c0abade\" data-image-id=\"3ccbbd8a-d639-4133-be1c-6e4e9c0abade\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"52e40f52-8d8f-4d36-a4c6-7885d25979c3\" data-image-id=\"52e40f52-8d8f-4d36-a4c6-7885d25979c3\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/2391dda1-eba7-4458-8142-a7ff352da592/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.19-3.png\" data-asset-id=\"52e40f52-8d8f-4d36-a4c6-7885d25979c3\" data-image-id=\"52e40f52-8d8f-4d36-a4c6-7885d25979c3\" alt=\"\"></figure>\n<p>A 6.20. ábra afolytonos feszültségmező eredményeit mutatja (főnyomófeszültségek (<em>σ</em><em><sub>c</sub></em>) és acélfeszültségek (<em>σ</em><em><sub>sr</sub></em>) a repedéseknél) a Vecchio és Shim (2004) A1 és A3 próbatesteinél, amelyekben az előrejelzett nyírási tönkremeneteleket kiemelték. Ezeket az eredményeket az M1 numerikus paraméterekkel számították (alapértelmezett paraméterek, kivéve a hálóméretet, amely az alapértelmezett érték fele). A feszültségmezőkből látható, hogy a hajlítás miatti nyomási zónában lévő nyomófeszültség a képlékeny ágban van (99,5%). Azonban a beton zúzódására vonatkozó figyelembe vett kritériumok miatt a kengyelek szakadása a beton zúzódása előtt következik be. </p>\n<figure data-asset-id=\"72d9b512-35a8-4c59-bf70-2fa1c8913dba\" data-image-id=\"72d9b512-35a8-4c59-bf70-2fa1c8913dba\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/86e2648e-f52e-4162-8ad8-a9615fc572c6/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.20.png\" data-asset-id=\"72d9b512-35a8-4c59-bf70-2fa1c8913dba\" data-image-id=\"72d9b512-35a8-4c59-bf70-2fa1c8913dba\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"5faec16e-18c3-4336-aaaf-92b23a315aed\" data-image-id=\"5faec16e-18c3-4336-aaaf-92b23a315aed\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/65718f07-1206-42f2-990a-97e7e18d0547/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.20-2.png\" data-asset-id=\"5faec16e-18c3-4336-aaaf-92b23a315aed\" data-image-id=\"5faec16e-18c3-4336-aaaf-92b23a315aed\" alt=\"\"></figure>\n<h2>Terhelés-alakváltozás válasz</h2>\n<p>Az M1 numerikus paraméterekkel (a hajlítási vasaláshoz TCM-et, a kengyelekhez POM-ot alkalmazva) és az M3 paraméterekkel (bármilyen húzási merevítő hatás elhanyagolásával) kapott számított terhelés-alakváltozás válaszokat összehasonlítják a mért terhelés-alakváltozás válaszokkal a 6.21. ábrán az R500m352, T1, A1 és A3 kísérletek esetén. A <em>V</em> terhelés a felvitt nyíróerőnek felel meg, az <em>u</em> pedig a középső keresztmetszetben mért lehajlásnak (lásd 6.20a ábra).</p>\n<figure data-asset-id=\"4f5fd5df-0fbe-493e-aab6-f3613ea8a079\" data-image-id=\"4f5fd5df-0fbe-493e-aab6-f3613ea8a079\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/b2a3cfdf-9892-4c29-b6b0-a26d1f47bb22/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.21.png\" data-asset-id=\"4f5fd5df-0fbe-493e-aab6-f3613ea8a079\" data-image-id=\"4f5fd5df-0fbe-493e-aab6-f3613ea8a079\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"43e6f9e6-0867-450f-86f0-447652d4cba9\" data-image-id=\"43e6f9e6-0867-450f-86f0-447652d4cba9\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/e90b12fb-ba6f-4ce8-97c3-ebca7c6212f6/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.21-2.png\" data-asset-id=\"43e6f9e6-0867-450f-86f0-447652d4cba9\" data-image-id=\"43e6f9e6-0867-450f-86f0-447652d4cba9\" alt=\"\"></figure>\n<figure data-asset-id=\"005c3655-78cd-4a12-b72d-adb1628d298d\" data-image-id=\"005c3655-78cd-4a12-b72d-adb1628d298d\"><img src=\"https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/ba5f9efa-97c3-461f-b6fc-5e3fdd4f0ff9/Shear%20tests%20in%20beams%20with%20low%20amounts%20of%20stirrups%20fig%206.21-3.png\" data-asset-id=\"005c3655-78cd-4a12-b72d-adb1628d298d\" data-image-id=\"005c3655-78cd-4a12-b72d-adb1628d298d\" alt=\"\"></figure>\n<p>A húzási merevítő hatások figyelembevételével a kísérleti lehajlások a teljes terhelési folyamat során meglehetősen jól előrejelezhetők, bár a csúcsterhelésnél a lehajlások kissé alulbecsültek. Különösen a Vecchio és Shim (2004) A3 kísérletében a hajlítási vasalás folyása miatt megfigyelt plató nem ragadható meg megfelelően a numerikus elemzésben, mivel a kengyelek szakadása kerül előrejelzésre először. A húzási merevítő hatások elhanyagolása a határterhelések és alakváltozások túlbecsléshez vezet. A húzási merevítő hatás nélküli elemzésekre vonatkozó megállapítások az M4 paraméterekkel való alkalmazás esetén is érvényesek (a TCM-et mind a kengyelekben, mind a hajlítási vasalásban alkalmazva).</p>\n<h2>Következtetések</h2>\n<p>A következő következtetések fogalmazhatók meg a CSFM eredményeinek és a kis kengyel mennyiségű egyszerűen alátámasztott gerendákon elvégzett elemzett kísérletekben megfigyelt viselkedés összehasonlítása alapján: </p>\n<ul>\n <li>A CSFM jó becsléseket ad a határterhelésre, amelyet az alapértelmezett numerikus paraméterek használatakor kissé túlbecsül (átlagosan 5%-kal). Nehéz megragadni a nyírás és a hajlítás miatti beton zúzódás kombinált tönkremeneteli módjait; a CSFM a kengyelek szakadása miatti tönkremeneteleket jelzi előre, ami konzervatív oldalon lévő szilárdsági előrejelzésekhez vezet. </li>\n <li>A határterhelés előrejelzések némileg érzékenyek a végeselem-hálóméret változásaira. A legjobb előrejelzések az alapértelmezett végeselem-háló finomításakor kaphatók. Ezért mindig ajánlott a végeselem-méret eredményekre gyakorolt hatásának vizsgálata a végső ellenőrzések elvégzésekor. </li>\n <li>A húzási merevítő hatás elhanyagolása a határterhelés és az alakváltozási kapacitás nagymértékű túlbecsléshez vezet. Még a kengyelekben a Tension Chord Model segítségével modellezett húzási merevítő hatás esetén is a számított határterhelés egyértelműen a nem biztonságos oldalon van. A legjobb eredmények akkor kaphatók, ha kis vasalási mennyiség esetén a kengyelekben a nem stabilizált repedések hatását a Pull Out Model segítségével veszik figyelembe. Ez a CSFM-ben alapértelmezés szerint alkalmazott húzási merevítő hatás modell. </li>\n</ul>\n<object type=\"application/kenticocloud\" data-type=\"item\" data-rel=\"link\" data-codename=\"take_idea_statica_24_0_for_a_test_drive_today\"></object>"
},
"linked_items": {
"name": "Linked items",
"type": "modular_content",
"value": [
"csfm___how_it_works__code_compliance__validation_a",
"detail_theoretical_background",
"linear_vs_csfm",
"basic_assumptions_of_csfm"
],
"linkedItems": [
"[Circular Reference]",
"[Circular Reference]"
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
},
{
"name": "CZ/SK",
"codename": "cz_sk"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Verifications",
"codename": "verification_example"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
},
{
"name": "Reinforcement",
"codename": "reinforcement"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 9900
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "kis-kengyel-mennyisegu-gerendak-nyirasi-vizsgalatai"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"shear-tests-in-beams-with-low-amounts-of-stirrups\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": "Kis kengyel mennyiségű gerendák nyírási vizsgálatai"
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": "Ez a cikk a CSFM alkalmazását tárgyalja kis kengyel mennyiségű gerendák nyírási tönkremenetelének elemzésére."
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Never translated</li>\n <li>fr-FR: Never translated</li>\n <li>hu-HU: Translated on 31.3.2026 16:50</li>\n <li>it-IT: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "detail_verification__shear_tests_in_beams_with_low",
"collection": "default",
"id": "d92595fa-1566-4b74-91b5-7388988287a7",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-04-07T09:54:35.9430879Z",
"name": "Detail Verification: Shear tests in beams with low amounts of stirrups",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
}
]
},
"regions": {
"name": "Region",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "AMER",
"codename": "amer"
},
{
"name": "EMEA",
"codename": "emea"
},
{
"name": "APAC",
"codename": "apac"
},
{
"name": "CZ/SK",
"codename": "cz_sk"
}
],
"taxonomyGroup": "region"
},
"product_groups": {
"name": "Product group",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Reinforced concrete",
"codename": "reinforced_concrete"
},
{
"name": "Concrete",
"codename": "concrete"
},
{
"name": "Prestressed concrete",
"codename": "prestressed_concrete"
}
],
"taxonomyGroup": "product_group"
},
"support_center_article_types": {
"name": "Support center article",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "Theoretical background",
"codename": "theoretical_background"
}
],
"taxonomyGroup": "support_center_article"
},
"expertise_levels": {
"name": "Expertise level",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "expertise_level"
},
"labels": {
"name": "Labels",
"type": "taxonomy",
"value": [
{
"name": "ACI (USA)",
"codename": "aci__usa_"
},
{
"name": "EN (Eurocode)",
"codename": "eurocode"
},
{
"name": "Geometry",
"codename": "geometry"
},
{
"name": "Load effects",
"codename": "load_effects"
},
{
"name": "Overall check",
"codename": "check"
},
{
"name": "Material settings",
"codename": "material_settings"
},
{
"name": "Corbels/Brackets",
"codename": "corbels_brackets"
},
{
"name": "CSFM",
"codename": "csfm"
},
{
"name": "Cracks",
"codename": "cracks"
},
{
"name": "Deflections",
"codename": "deflections"
},
{
"name": "Diaphragms",
"codename": "diaphragms"
},
{
"name": "Openings",
"codename": "openings"
},
{
"name": "SLS",
"codename": "sls"
},
{
"name": "Stress in reinforcement",
"codename": "stress_in_reinforcement"
},
{
"name": "TDA",
"codename": "tda"
},
{
"name": "Topology optimization",
"codename": "topology_optimization"
},
{
"name": "ULS",
"codename": "uls"
},
{
"name": "Detail 2D",
"codename": "detail"
}
],
"taxonomyGroup": "labels"
},
"attachments__files": {
"name": "Attachments",
"type": "asset",
"value": []
},
"content_priority__value": {
"name": "Content priority value",
"type": "number",
"value": 15000
},
"options": {
"name": "Options",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Show Print Button",
"codename": "show_print_button"
},
{
"name": "Show Navigation",
"codename": "show_navigation"
}
]
},
"url_slug": {
"name": "Url slug",
"type": "url_slug",
"value": "theoretical-background-for-idea-statica-detail"
},
"unique_url_slug": {
"name": "Unique URL slug",
"type": "custom",
"value": "[\"theoretical-background-for-idea-statica-detail\",\"[autogenerated]\"]"
},
"content_settings__sitemap": {
"name": "Show in sitemap",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "default",
"codename": "default"
}
]
},
"content_settings__robots": {
"name": "Search engine indexing",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "default",
"codename": "default"
}
]
},
"content_settings__is_hidden": {
"name": "Hidden nested content",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"content_settings__is_topped": {
"name": "Topped",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"metadata__page_title": {
"name": "Page title",
"type": "text",
"value": "IDEA StatiCa Detail – Beton szerkezeti megszakítások szerkezeti tervezése"
},
"metadata__page_description": {
"name": "Page description",
"type": "text",
"value": "Az IDEA StatiCa Detail egy beton tervezőszoftver, amely beton D-régiók szerkezeti tervezésére és szabványellenőrzésére szolgál. Betonszerkezeti elemek feszültségelemzése és betonfalak tervezése."
},
"metadata__page_keywords": {
"name": "Page keywords",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__canonical_url": {
"name": "Canonical URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_title": {
"name": "OG:title",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_description": {
"name": "OG:description",
"type": "text",
"value": ""
},
"metadata__og_image": {
"name": "OG:image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Re-translate and overwrite already translated content",
"codename": "forced"
}
]
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Translated on 12.5.2026 11:55</li>\n <li>fr-FR: Translated on 7.5.2026 17:16</li>\n <li>hu-HU: Translated on 12.5.2026 15:33</li>\n <li>it-IT: Translated on 12.5.2026 13:36</li>\n <li>ko-KR: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Translated on 12.5.2026 14:37</li>\n <li>pl-PL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Translated on 20.4.2026 11:53</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n <li>th-TH: Never translated</li>\n <li>tr-TR: Never translated</li>\n <li>vi-VN: Never translated</li>\n <li>zh-CN: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
},
"page_tree_settings__page_label": {
"name": "Page label",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__path_segment": {
"name": "Path segment",
"type": "text",
"value": ""
},
"page_tree_settings__breadcrumb_style": {
"name": "Breadcrumb style",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"page_tree_settings__hide_in_breadcrumbs": {
"name": "Hide in breadcrumbs",
"type": "multiple_choice",
"value": []
}
},
"system": {
"codename": "detail_theoretical_background",
"collection": "default",
"id": "0000c94c-b603-48c4-8d31-bc56d7c95886",
"language": "hu-HU",
"lastModified": "2026-05-12T13:33:00.6355011Z",
"name": "Theoretical background Detail",
"sitemapLocations": [],
"type": "support_center_article",
"workflowStep": "published",
"workflow": "default"
}
}
]
},
"kontent_video": {
"name": "Kontent video",
"type": "asset",
"value": [
{
"name": "Beam_video_new_ui.mp4",
"description": null,
"type": "video/mp4",
"size": 27595967,
"url": "https://assets-us-01.kc-usercontent.com:443/66e7a155-be94-0096-73e6-c55dfc7e5788/0de1c262-50b9-48e0-9b7e-6de5844494d8/Beam_video_new_ui.mp4",
"renditions": null
}
]
},
"youtube_video_url": {
"name": "YouTube video URL",
"type": "text",
"value": ""
},
"image": {
"name": "Image",
"type": "asset",
"value": []
},
"translation__translation_connector": {
"name": "Translation Connector",
"type": "taxonomy",
"value": [],
"taxonomyGroup": "languages"
},
"translation__force_translation": {
"name": "Force translation",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__translate_standalone_nested_content_items": {
"name": "Translate standalone nested content items",
"type": "multiple_choice",
"value": []
},
"translation__last_translation": {
"images": [],
"linkedItemCodenames": [],
"linkedItems": [],
"links": [],
"name": "Last translation",
"type": "rich_text",
"value": "<p>Translation info:</p>\n<ul>\n <li>cs-CZ: Never translated</li>\n <li>de-DE: Never translated</li>\n <li>en-US: Never translated</li>\n <li>es-ES: Never translated</li>\n <li>fr-FR: Never translated</li>\n <li>hu-HU: Translated on 2.4.2026 11:00</li>\n <li>it-IT: Never translated</li>\n <li>nl-NL: Never translated</li>\n <li>pt-PT: Never translated</li>\n <li>ro-RO: Never translated</li>\n <li>ru-RU: Never translated</li>\n</ul>\n<p>Publish info:</p>\n<ul>\n <li>Publish info is available only in the main language</li>\n</ul>"
},
"translation__ai_translated": {
"name": "AI translated",
"type": "multiple_choice",
"value": [
{
"name": "Translated",
"codename": "translated"
}
]
}
}